Petőfi Népe, 2008. november (63. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-26 / 276. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. NOVEMBER 26., SZERDA BOROTA 7 Egész életében szülőfalujáért dolgozott nagy lelkesedésseF Összefognak a jó ügyekért zsáktelepülés A tiszteletdíjakból pályázati önrész lesz Koch Jánosné nyugalmazott pe­dagógus rangos kitüntetést, Bács-Kiskun Megye Közművelő­dési Díját vette át idén, az októ­ber 23-ai ünnep alkalmából Bá­nyai Gábor megyei közgyűlési elnöktől. Erzsi néni - így szólítja a köz­ség apraja-nagyja - egész életé­ben szülőfaluja lakosságáért dol­gozott. Teszi most ezt nyugdíjas­ként is, változatlan lelkesedés­sel. Egyszerű emberek gyerme­keként, akik komoly áldozatok árán taníttatták, sok nehézség­gel teli életutat járt be. Munkás­sága a kezdetektől fogva a mai napig összefonódott Borotával. A bajai tanítóképzőben szerzett diplomát 1965-ben, de már en- nekelőtte tanított a helyi általá­nos iskolában. Majd’ négy évti­zeden keresztül oktatta a gyer­mekeket, miközben kimagasló munkát végzett faluja közműve­lődésében is. Az Iparművészeti Egyetem hallgatójaként saját magát is képezte a kézművesség terén. Amikor 1997-ben nyuga­lomba vonult, a megérdemelt pi­henés évei helyett továbbra is a közösségért folytatott tevékeny­séget választotta. A községi könyvtárban az olvasás, a zene­iskola tanáraként az ének és ze­ne megszerettetéséért dolgozott. Tudta, hogy a zene olyan híd, mely közelebb viszi egymáshoz az embereket. Emellett számta­lan országjáró kirándulást, szín­házlátogatást szervezett tanítvá­nyainak. A falu lakosai úgy mondják: Erzsi néni áldozatos közösségépítő munkájának eredménye jelen van valameny- nyiük életében. Koch Jánosné még most is dolgozik. A szüreti fesztivál minden korosztályt megmozgató rendezvénye a településnek. Nem is marad el sosem. A jó levegő, a csend és nyugalom kis hazája. így mutatják be településü­ket a borotaiak.- Zsáktelepülés vagyunk. De ami a hátrányunk, az egyben az' előnyünk is - mondja Mikó Fe- rencné polgármester asszony.- Nem szenvedünk az életet sok helyen elviselhetetlenné tevő át­menőforgalomtól. Sajnos, sok más községhez hasonlóan Boro- táról is elmondható, hogy elöre­gedő település. A lakosság szá­ma 1478 fő, egyharmada, egé­szen pontosan 505 fő a nyugdí­jas korosztályhoz tartozik. A kedvezőtlen arányon igyek­szünk javítani. Anyagilag is tá­mogatjuk a fiatal házaspárok le­telepedését, a közép- és felsőis- kolai tanulmányokat végzőket pedig ösztöndíjjal segítjük.- Miként javítanak a szűkös költségvetési kereteken?- A képviselő-testület - mely egyébként lemondott tiszteletdí­járól, amit a pályázatok önrészé­hez használunk fel - több fontos intézkedést hozott. Tavaly szep­tember óta társulási formában működtetjük az óvodánkat és az iskolánkat. Öt település állt ösz­sze oktatási társulásba: Nemes­nádudvar, Csávoly, Rém, Érsek­halma, Borota. A hatékony szak­mai együttműködés mellett mér­legeltük a gazdaságosságot is. Az új szerveződéssel meg tudtuk menteni az iskolánkat. Elértük, hogy nem kell utaztatni a gyer­mekeinket. Továbbra is helyben tanulhat 1-8. osztályban a 107 általános iskolai tanuló. Termé­szetesen itt jár óvodába, két cso­portban 34 kisgyermek. További takarékosságot eredményezett, hogy Kéleshalommal közösen körjegyzőséget hoztunk létre Borota gesztorságával.- Úgy tudom, nagy gondot for­dítanak az idős emberekre.- Ezt kötelességünknek tart­juk. Amint történik a családom­ban is. A faluban jól működik - immár három esztendeje - az idő­sek nappaü klubja. Szívesen töl­tik itt, egymás társaságában az időt a munkában megfáradt em­berek. A külterületen, Antallapos és Szentkata térségében 109 idős ember lakik. A tanyagondnok na­ponta felkeresi őket a szolgálat gépkocsijával. Aki igényli, behoz­za az orvoshoz. Egyszersmind egészséges ivóvizet szálút ki, be­szerzi számukra a gyógyszert és az élelmiszert.- Megfelelőek-e a szolgáltatá­sok?- A község lakói minden szol­Negyedszázad után váltott, és polgármester lett MIKŐ ferencné két éve vette át a település irányítását. János­halmán született 1958-ban, a borotai általános iskola után 1976-ban a kalocsai Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szak- középiskolában érettségizett. 1980-ban az Egészségügyi Főis­kola védőnői szakán szerzett diplomát. Egy évig Kiskunha­lason, majd huszonöt évig Felsőszentivánon tevékenyke­dett védőnőként. Férjezett Két felnőtt gyerme­ke van: 25 és 20 évesek Hobbija a kertészke­dés, a gyü­mölcster­mesztés. gáltatást helyben megtalálnak. Van posta, takarékszövetkezet, gyógyszertár, élelmiszer-, zöld- ség-gyümölcsbolt, péküzlet. A vendéglátóegységekben és a te­lepülés más rendezvényein a fi­atalok megtalálják a szórakozá­sukat. Megújult az Egészség- ügyi Központ, melyben házior­vos és fogorvos rendel, védőnő tart tanácsadást. A közművesí­tés kiemelkedően jónak tekint­hető. E téren is pontos adatok­kal szolgálhatok. A lakosság ivóvízellátása 93, gáz 95, vil­lany 98, kábeltévé 75, vezeté­kes telefon 60 százalékos. A fo­lyékony hulladék elszállítására a bajai, a szervezett hulladék- szállítással a vaskúti kft.-vel va­gyunk kapcsolatban. Keressük a megoldást az Európai Unió követelményeinek megfelelő szennyvízkezelésre is.- Minek köszönhetőek a ked­vező körülmények?- Elsősorban annak, hogy a te­lepülésen élők a jó ügyekért akár kétkezi munkával is össze­fognak. Úgy látom biztosítva a község jövőjét, ha együtt és egy­másért dolgozunk. Célunk, hogy Borota a jövőben is élhető és él­tető település legyen - nyilatkoz­ta a polgármester. A sok-sok adó miatt lett végül önálló községgé A település minden valószínű­ség szerint már évezredek óta la­kott hely lehetett. Borota néven okiratban 1237-ben említtetik először. (A falu neve, különböző alakokban, személynévből kelet­kezett.) Eredetileg kiterjedt ta­nyavilág volt ebben a térségben, melyet egészen a 20. század kez­detéig Rém község pusztájaként jegyeztek Dsidával és Antalla- possal együtt. A borotaiak azzal érveltek, hogy az említett pusz­ták együttesen több adót fizet­nek, mint Rém, és kérték az önálló község alapítási jogát. En­nek következtében Borota 1910- ben önálló községgé szervező­dött. A rövidesen négyezer főre növekedett lakosság túlnyomó többsége a tanyavilágban élt, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozott. A tanyavilág megszüntetésére irányuló hibás gyakorlat követ­keztében megindult az elvándor­lás. A népesség csökkenése a rendszerváltás után is folytató­dott. Napjainkra remélhetőleg megfordult a folyamat. Sokan költöznek ki a városból, hogy ol­csóbb portát vásárolva élvezzék a kiskerti gazdálkodás előnyeit. A falu lakossága színmagyar, val­lását tekintve római katolikus. A hívek Szent Lukács tiszteletére szentelt temploma 1900-ban épült. Védett természeti érték a külterületen fekvő Csókás erdő fehér- és feketenyárból álló lige- te. Az öreg fák kitűnő fészkelő­helyet adnak a madaraknak. KEPVISELO-TESTÜLET Mikó Ferencné polgármester, Horváth Gyula alpolgármester, Arnold Fülöp, Farkas Andrea, dr Geiger Ferenc, Grizák Mihály, Horti János, Madarász József, Sza­bó Zsolt Jegyző: Pápay László. Megfelezték a forráshiányt pályázatok Kényesen ügyelnek minden részletre A község az idei gazdasági év­ben 192 millió forinttal gazdál­kodhat. Takarékoskodással elér­ték, hogy a tavalyi forráshiány a felére csökkent. Ehhez nagymér­tékben hozzájárultak az új tár sulási formák. Az oktatási társu­lás és a körjegyzőség létrehozá­sa. mellett komoly mértékben csökken­tette a település ki­adási tételeit, hogy a jól működő Jánoshal­mi Kistérségi Társulás kereté­ben a szociális ellátási formákat kistérségi szintre emelték. Sikeres pályázatokkal megol­dották, hogy az intézmények 80 százaléka akadálymentesített. Játszóteret építettek, rendez­vénysátort, hat pavilont, pad- és asztalgarnitúrákat vásároltak. A közmunkaprogram kereté­ben közcélú munkásokkal el­végzik az iskola felújítását és festését. Kiépítették a széles sá­vú internethálózatot a kistérség pályázati támogatásával. A leg- hátrányosabb helyzetű kistérsé­geknek kiírt pá­lyázattal (LEKI) megépítették a hi­vatal előtti parkolót, megoldot­ták a művelődési ház akadály- mentesítését, és'kialakították a családsegítő szolgálat irodáját. Idén felújították az iskolai kony­hát, és befejezték a Dózsa György utcai járda kövezését. Megvásárolják a tanyagondno­ki szolgálat részére a kilencsze- mélyes kisbuszt, mód nyílik a másik gépkocsi cseréjére is. El­készítik a buszöblöt a hozzá tar­tozó váróval és járdaszigettel. A körjegyzőség hivatalát felújít­ják: kicserélik a nyílászárókat és vizesblokkot alakítanak ki. Az Éljen a falusi iskola! pályáza­ti program keretében biztosít­ják az általános iskolások úszásoktatását. A felújítási elképzelések kö­zött szerepel a faluközpont, a te­metői ravatalozó és urnafal, a művelődési ház. A leghátrányo­sabb kistérségek települési pá­lyázatának akciótervéhez Borota tizenkét projekttel kapcsolódik. ■ Takarékosabb a működés a tár­sulásokkal. Lovas majális Évről évre elhozzák paripáikat és fogataikat messze főidről is a lósport kedvelői a híres borotai lovas majálisra. A versenyen részt vevőknek nemes torna, a szépszámú közönségnek pedig önfeledt szóra­kozás volt idén is a nagy sikerű rendezvény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom