Petőfi Népe, 2008. november (63. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-15 / 267. szám

2008. NOVEMBER 15., SZOMBAT 6 GAZDASÁG HÍRSÁV Csak egyetlen virsli kiváló minőségű tizenöt virsliből egy termék ért el kiváló eredményt a Ko­sár című újság és az Orszá­gos Fogyasztóvédelmi Egye­sület tesztjén. Ennek az egy­nek volt húsíze és megfelelő állaga. Tíz virsli közepesen szerepelt, három elégséges osztályzatot kapott, egy pe­dig megbukott a vizsgálaton. Többet dolgozunk, mint a nyugatiak A magyar munkavállalók többet dolgoznak, többet túlóráznak és többet stresszelnek, mint nyugat­európai társaik - derül ki egy friss uniós felmérésből. A kutatás szerint Magyar- országon, Portugáliában és Bulgáriában dolgoznak a leg­többet az emberek, Magyar- országon például több mint 45 órát hetente, míg Svéd­országban csak 37-et. Jövőre teljesíthetjük az eurófeltételeket Magyarország már jövőre teljesítheti az euróövezeti tagság államháztartási fel­tételét, és 2010-ben az inflá­cióét is - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az euróövezeti tagság céldátumának be­jelentésével a szakértő szerint még várni kell. <J1Ö A BUX-index 2008. november 14-én 12800 Nyitóérték: ....I Változás: 0,18% 12 600 12343 n Záréérték: 11867 Előző napi záróérték: 11845 .................sHíiVork-i ? tő zsde nyitása 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2ow.ii.i4. Rtoéoy mim \ Egis 11195 + 11,95 138,65 FHB 760 +6,89 37,03 Econet 78 +6,84 18,16 Fotex 402 +4,41 50,51 Raba 663 +3,59 6,87 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Résivény yatósflö MSéft Linamar 2 345-6,94 0,01 TVK 3000-3,84 16,51 Pannergy 771-3,62 12,78 Danubius 4705-3,58 0,74 Mól 9 850-2,42 4539 A BUX-index az elmúlt napokban 16000 15000 14 000 13047 13015 13000 r**««Lr"*QsA2 216 12000 UM» 11000 11783 10 000 9 000 ponj/11.06 11.07 11.10 11.11 11.12 11.13 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. november 14-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft I |-f 271,58 214,16 179,83 +1,29 Ft-2,3 Ft-1,73 Ft Az egekben a hitelkamatok drágulás Van olyan bank, ahol megduplázódtak a terhek Drámai ütemben lassul a magyar gazdaság, siklunk bele a recesszióba Bolya Attila és családja 15 milliós frankhitellel küszködik. Nem tudják, télen hogyan fogják kifizetni a rezsit. A nadrágszíjmeghúzást már megkezdték. Száguldanak a hitelter­hek, aki frankban adóso­dott el, készüljön fel a legrosszabbra. Néhány hónapja még öt-hat száza­lék körül álltak a kama­tok, most ennek a duplá­ját is elkérik a bankok. Molnár Sándor 111. Kőkemény év elé néznek jövőre a devizahitelesek. Nem csak a gyenge forint miatti árfolyam- veszteség növeli majd ugyanis a törlesztőrészleteiket, de a hitel­kamatok emelkedése is. Magyar- országon a többnyire hosszú táv­ra, 20, 25, sőt akár 35 évre fel­vett, svájci frank alapú lakás-, il­letve szabad felhasználású jelzá­loghitelek kamata jellemzően csak rövid távra, jó esetben ti­zenkét, de inkább hat vagy há­rom hónapra fixált (ezt hívják kamatperiódusnak, ebben az időszakban a bank nem változ­tathat a kamaton), sőt számos pénzintézetnél havi kamatalakí­tás is előfordul. Az eredmény: a bank rövid késleltetéssel vagy akár azonnal tovább tudja hárí­tani az ügyfélre saját tehernöve­kedését. Márpedig a pénzügyi válság egyik következményeként a ban­kok hitelterhei drámaian meg­növekedtek - a világban a bizal­matlanság az úr, pénzhez jutni csak nehezebben és drágábban lehet (a bankok részben saját forrásból, jellemzően a betéteket fedezetként használva hitelez­nek, de az utóbbi években a de­vizás kölcsönök előretörésével mind nagyobb szerepet kaptak ái'idegen források, vagyis a más, főként külföldi banktól felvett hi­telek). A források drágulása kü­lönösen jellemző a svájci frank­ra (nem véletlenül szállt ki a frankalapú hitelezésből a tíz vezető hazai bankból öt: az MKB, a K&H, a CIB, a Raiffeisen és a Citibank). A nyakló nélküli kamateme­megötszöröződött a hitelük miatt aggódó banki ügyfelek telefonjainak száma a Banki Hitel Károsultjainak Egyesüle­ténél az elmúlt két hónapban. Lénárd Mariann, a civilszerve­zet elnöke szerint az emberek körében óriási a bizonytalan­ság, sokan kilátástalannak érzik a helyzetüket. Az egyesü­lést persze korlátozhatják az üz­letpolitikai megfontolások, ma­gyarul az, hogy a hitelek hirte­len és drámai mértékű megdrá­gítása ügyfelek ezreit, tízezreit késztetheti a kölcsön kiváltására más banknál felvett hitellel (fel­téve, hogy van kedvezőbb kondí­ciójú hitel a piacon). Egy ilyen tö­meges ügyfélelvándorlás nem csupán a nyereségnek tesz rosz- szat, de a pénzintézet imázsát is rombolhatja. A bankok számára megfontolandó az is, hogy a hi­telterhek vég nélküli emelése fi­zetésképtelenségbe sodorhatja az ügyfeleket, ami bizony a pénz­intézetek számára is kényelmet­len helyzetet teremthet, ráadá­sul nem is olcsó dolog. Különö­sen, ha tömegessé válik. let tapasztalatai szerint különö­sen nehéz helyzetben vannak azok az adósok, akik nem bankkal, hanem az úgyneve­zett pénzügyi zrt-k kevésbé sza­bályozottszektorának valame­lyik képviselőjével szerződtek. Lénárd Mariann szerint valamit sürgősen tenni kell, különben tragédiák sorozata várható. ■ Bárhogy legyen is, tény: az el­múlt két hónapban a frankala- pú kölcsönök kamatai drámai mértékben emelkedtek. A sort az OTP Bank nyitotta, amely svájci devizás kölcsöneinek a terheit (kamat + kezelési költ­ség) csaknem öt százalékponttal növelte. Valamivel kisebb mér­tékben emelték kamataikat a ki­sebb bankok, a drágulás azon­ban náluk is jellemzően eléri a három-négy százalékpontot. Ki­vételek is akadnak, néhány bank egyelőre kivár a kamatemelés­sel. Igaz,-sokáig ők sem húzhat­ják. Talán abban reménykednek, hogy a külpiaci trend hirtelen megfordul - szakértők szerint erre azonban egyelőre nagyon kicsi az esély. OTP Deviza Lakáshitel terhei* (%) 2006. október 3,95+2,04 2007. április 4,70+2,04 2007. október 5,45+2,04 2008. április 5,45+2,04 2008. október 5,70+2,04 2008. november 10,45 + 2,04 * KAMAT * KEZELÉSI KÖLTSÉG, SVÁJCI FRANK ALAPON FORRÁS: OTP BANK Mindössze egy százalékkal ha­ladta meg a magyar gazdaság tel­jesítménye a harmadik negyed­évben az előző esztendő hasonló időszakában mért értéket - tette közzé a legfrissebb adatot a sta­tisztikai hivatal. Ez jócskán el­marad az előzetes várakozástól; az elemzők 1,4 százalékos bővü­lést vártak. Még drámaibb a helyzet, ha negyedéves összehasonlításban vizsgáljuk a hetedik-kilencedik hónap teljesítményét: a GDP - bruttó hazai össztermék - 0,1 százalékkal csökkent. Ha a ne­gyedik negyedévben is csökken a gazdaság teljesítménye, akkor hi­vatalosan is kimondhatjuk: Ma­gyarország is recesszióba került. (Technikai értelemben akkor be­szélünk recesszióról, ha két egy­mást követő negyedévben esik a GDP.) A GDP alakulása (%)* 2004. Ili. n.év 4,8 2005. Ili. n.év 4,0 2006. Ili. n.év 4,1 2007. III. n.év 0,9 2008. Ili. n.év 1,0 * AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKÁHOZ KÉPEST FORRÁS: KSH A gazdaság lassulásának egy­értelmű az oka: a magyar export fő felvevőpiaca, az eurózóna csú­szik bele a recesszióba. A leg­frissebb statisztikák szerint az euróövezet gazdasága már a har­madik negyedévben is mérséklő­dött: az előző három hónaphoz képest 0,2 százalékkal. A hazai növekedésre vonatko­zó prognózisaikból eközben fo­lyamatosan vesznek vissza ez elemzők, tegnap a Pénzügykuta­tó Zrt. módosította idei bővülésre vonatkozó jóslatát két százalék­ról másfélre, a jövő évit pedig két százalékról nullára. ■ H. M. Hanyatlik az ipar húzóágazatból könnyen vál­ságágazattá válhat a hazai ipar: az ágazat termelése szeptember­ben 5,3 százalékkal csökkent Már az év eleje óta erőteljesen csökkenő tendenciát mutat a szektor termelése. Szeptember­ben a feldolgozóipari kivitel egy- harmadát adó villamosgép­export járt a legrosszabbul: 9,5 százalékos volta visszaesés. Óriási a bizonytalanság az emberek körében Zuhanórepülésben a Malév: jön a felszámolás? csődveszély A légicég bedőlése magával ránthatja a Ferihegyi repülőtér üzemeltetőjét is Egy hajszál választja el a Malé- vot a csődtől: elég csupán any- nyi, hogy valamelyik beszállító­ja, amelyiknek a légicég tarto­zik, megelégelje a várakozást, és kezdeményezze a cég felszámo­lását. Ebben a megvilágításban a Ferihegyi repülőtér üzemeltető­je, a Budapest Airport Zrt. (BA) jelenti a legnagyobb veszélyt az orosz kézben iévő magyar légicégre, hiszen a repülőgépek tankolását a BA tulajdonában lé­vő RÜK Kft. bonyolítja le, amely­nek a Malév jelentős összeggel tartozik. A helyzet mostanra odáig fajult, hogy a Malév vas­madarai naponta csak kétszáz tonna kerozint kapnak a RÜK- től, efeletti igényeiket pedig kénytelenek külföldi reptereken kielégíteni, készpénzért. Mind­ezek ellenére nem áll érdekében a BA-nak földbe döngölni a Ma- lévot, már csak azért sem, mert a légitársaság nagyjából öt-tíz- milliárd forintos tartozást hal­mozott fel a repülőtér-üzemelte­tő cégnél. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy szinte ugyanezzel a forgató- könyvvel vette kezdetét a Malév kisebbségi tulajdonosának, Bo­risz Abramovics oroszországi légicégének a kálváriája is. Az egyre inkább elhatalmasodó ke­rozinhiány következményeként ugyanis egy idő után már nem tudtak felszállni a gépek. A ma­Ferihegyen már csak napi 200 liter kerozint kapnak a Malév repülőgépei gyár pilóták így már elkezdték festeni az ördögöt a falra: attól tartanak, hogy a Malév kisebb­ségi tulajdonosa szép lassan kiszivattyúza a pénzt, és annak már valóban csőd lehet a vége. Többek közt ezért is tartottak demonstrációt a magyar pilóták tegnap a Malév központi irodái előtt. A tiltakozást azonban fő­ként az váltotta ki, hogy a Malév annak ellenére kezdte meg a pilóták elbocsátását, hogy a Hunalpa - a magyar közforgalmi pilóták szakszervezete - ki­fogást emelt a bíróságon az in­tézkedés ellen, aminek 15 napos halasztó hatálya van. Ezt az idő­tartamot azonban a Malév nem tartotta be. ■ H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom