Petőfi Népe, 2008. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-28 / 252. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. OKTÓBER 28., KEDD 13 BÁCSSZENTGYÖRGY Segít az időseknek, bevásárol és hozzwiszi az iskolásokat Aladics Mária immár öt éve látja el a falugondnoki feladatokat, 1983 óta dolgozik az önkormányzat hivatalában. Minden falubeli lakost személyesen ismer, hiszen születése óta Bács- szentgyörgyön él.- Nem nagy a település, 85 lakóházból áll, melyek közül 20 üresen áll. Gyakorlatilag hatvanöt család mindennapi gondját igyekszem megoldani. Ha kell, behordom a tűzifát, bevásárolok, elhozom Garáról a gyógyszereket, autóval kiviszem az idős embereket a temetőbe, sürgős esetben orvoshoz szállítom a beteget. Mindennap tizenhárom adag ebédet hordok szét a garai közkonyháról - mondja a falugondnok. ■ „Hatvanöt család mindennapi gondját igyekszem megoldani.” Sok az egyedül élő idős, 80 év körüli lakos, akik bizony gondoskodásra szorulnak. Két házba be van kötve a vészjelző, ami rosszullét esetén gombnyomásra jelet küld Bajára, onnan pedig az ügyeletes szakember (orvos, ápoló, szociális munkás) a falugondnokot mobiltelefonján értesíti a pontos teendőkről. Rendszeresen szállít tíz iskoláskorú gyermeket - óvodás most nincs - Garára, és onnan haza. Két gyermek önállóan Bajára jár iskolába. Idén egyetlen újszülöttet anyakönyveztek. Aladics Mária falugondnok. ONKORMANYZAT Müller József polgármester, Aladics Mária, Kubatov János Iván, Maksimovic Milosch,. Szűcs Gergely, Végvári József. Körjegyző: Striegl Jánosné. Bevétel nélkül, reménykedve határszél Még a buszok is ritkábban járnak az elöregedő faluba A határ mentén tengődő, túlélésre kényszerülő falvak úgy vélik: Szerbia EU- tagságával szűnhet meg a térség elszigeteltsége. így érzik ezt az apró Bács- szentgyörgyön is.- Pár száz méterre az utolsó házsortól, a hivataltól, a faluháztól és a templomtól húzódik az országhatár. Oly közel vannak a túloldali, húsz éve partnertelepülésünk Rastina házai, hogy integetni szoktunk egymásnak. Látjuk, amikor teregetnek, halljuk amikor mulatnak a lakodalomban. Határátkelő nincs, így 90 kilométer, vagyis másfél-két óra az út odáig. Nekik pénzbe és időbe kerül kiváltaniuk az uniós vízumot. Ezért van az, hogy mi gyakrabban, évente kétszer megyünk hozzájuk vendégségbe. Minthogy napjainkban ez már az EU schengeni határa is, mindaddig nem számíthatunk faluturizmusra, úthálózat és intézményeink fejlesztésére, amíg déli szomszédainkat be nem integrálják Európába. Ha megszűnik a határ, akkor megpezsdül az élet. Erre számítunk - mondja Müller József polgármester.- Mennyiből és hogyan gazdálkodnak?- Bácsszentgyörgy mindenkori legnagyobb költségvetése 28 millió forint volt 2008-ban. Elöregedő, 174 lakosú település vagyunk óvoda, iskola és posta nélkül. Garával közösen oldjuk meg a feladatokat. Striegl Jánosné körjegyző asszony keddenként van nálunk, és intézi a falu ügyeit. Fridrik Pál háziorvos szintén Garáról jár át szükség szerint, és csak csütörtökön rendel itt helyben. Mozgó postaként mindennap áthozzák a küldeményeket. Sajnos a buszjáratok is egyre ritkulnak. Bajáról és Garáról a délutáni műszak után busszal már nem jutnának haza a dolgozók, ha a falu nem fizetne a bajai Bács Volán Zrt.-nek. Fejlesztésekre, önerős pályázatokra nem, csak a falugondnoki szolgálatra, a rezsire, közvilágításra és a korábbi adósságok törlesztésére telik az állami juttatásból. Saját bevételünk nincs. így csakis vissza nem térítendő támogatásból tudjuk elképzelni a sürVégvári József a helytörténeti gyűjtemény őre és tárlatvezetője. Felvételünkön a sváb, magyar és bunyevác tiszta szoba, valamint az asztalon az ősök pipatóriuma látható. lú munkás tartja karban az utcákat, az átereszeket, árkokat. Rendszeres segélyben tizenegy ember részesül. Garán hat ápoló, Vaskúton vállalkozóknál további hat, Baján cégeknél nyolc bácsszentgyörgyi lakos dolgozik. Helyben egyszemélyes vagy családi vállalkozásban földművelésből, paprika- és szőlőtermesztésből, állattartásból tudják fenntartani magukat az aktív falubeliek. Egyetlen saját rendezvényünk az augusztusi falunap, mely egyre szerényebb tartalommal bír, hiszen kiöregedés miatt megszűnt az egyházi kórus, az ifjúsági hittanosok pedig szétszéledtek. A fiatalok csak hétvégeken járnak haza. Üres a faluház is, esetleg nyáron nyitjuk ki. Új játékasztalok kellenének. Csak a konditermet látogatják hétvégén az állandó testedzők. Még a kábeltévé se jutott el a faluig. gős útfelújítási programot, amihez tízmillió forintra volna szükségünk.- Fejlesztési terveik azért bizonyára vannak...- Három éve a Leader plusz EU-s pályázaton hárommillió forintot nyertünk, így végre a szűkös tájházat új helyére, a felújított egykori iskolába költöztettük át. Tervezzük egy új, ki- lencüléses falugondnoki kombi vásárlását, mert a régi kilenc éve rója a kilométereket. Évente 3-5 közhasznú, illetve közcéKlubot nyitna a boltos polgármester MÜLLER JÓZSEF 1960-ban született, Bácsszentgyörgyön nevelkedett. Megélhetéséta szülői ház melletti épületben, élettársával közösen működtetett vegyesbolt biztosítja. Tiszteletdíjas polgár- mester 2006 óta, 1998-tól 2002-ig szintén ő volt a falu vezetője, 2006- ig pedig a német kisebbségi önkormányzat elnöke. Újra ifjúsági klubot szervezne, ha volna érdeklődő. Sajnálja, hogy jelentkezők híján nem szerveződött újjá a svábság, pedig a kisebbségiszervezet az egész falu hasznára volt, és azzá válna ma is. Györgypusztának arany sárkány a jelképe A községnek a millennium évében lett címere. Alapjául Prokop Péter pap festő műve, az arany sárkányt lándzsájával leölő Szent Györgyöt ábrázoló oltárkép szolgált, mely az 1911-ben épített katolikus templomban látható. A település az Igali- csatorna és a Kígyós-patak mellett fekszik, közvetlenül a déli országhatáron. Egykor az ókori Róma kereskedelmi útvonala húzódott itt. Okiratokban először 1425-ben Szentgyörgy néven említik, később a középkorban Györgypuszta, majd 1947-től Bács előnéwel találjuk meg. Szerb neve Duric (Gyúrity) a török hódoltság alatti délszláv betelepülés idejéből származik. Napjainkban magyarok, svábok és délszlávok lakják, így háromnyelvű községnek számít. Nevezetessége a Rózsafüzér királynéja titulusát viselő katolikus templom (búcsúja október 1- jén van), a 2005-ben felújított iskola épületében található tájház, a falu központjában 1ÓYP Millenniumi park, ahol helyet kapott az 1956-os emlékmű is. Schmidt Antal mártírhalált halt '56-os szabadságharcosnak állít emléket szülőfaluja ezzel a szerény emléktáblával azon a helyen, ahol egykor a hős szülői háza állt. Régi termelői fajborok Gyúrityról pince Több ok miatt is nagy figyelem irányul a gazdaságra Pápuák hittérítője lett a kalandos életű Végvári atya Sümegi Drágán ifjú borász tíz éve önállóan gazdálkodik tanyáján. A Sarok utcához tartozó, ám félreeső borpincék valódi kincset rejtenek. Ez talán az ország egyik legjobban őrzött kis borgazdasága. Minthogy a tanya közvetlenül a határsávban, a szőlősorok pedig a Kígyós-patak- Szerbia, illetve az EÚ határáig- partjáig érnek, a járőrök, az éjjellátó kamerák és a speciális berendezések ott még az éjjelibagoly mozgását is érzékelik.- Szüleim, illetve nagyszüleim ültették, jómagam pedig megművelem az egyhektárnyi szőlőt. Olyan örökség ez, amelyik kötelez, alázatra int. Vettem hozzá Baján még félhektárnyi területet. Boraim a kor követelményeinek megfelelőek, mégis a régi magyar borok ízvilágát adják. Magam állítom elő reduktív módszerrel a cserszegi fűszeres, a Bianca, a muscat ottonel, az olaszrizling és a rajnai rizling tiszta fehér fajborokat. Kékszőlőből nyerem és ászokhordóban érlelem a vörösborok közül a ritka hamburgi muskotályt, a zwei- geltet és a kékfrankost. Felvásárlással egészítem ki a kínálatot cabernet sauvignon, és oportó- val, azaz portugiserrel - sorolja Sümegi Drágán. Borait palackozott, és kannás kiszerelésben értékesíti, számos borversenyen dobogós helyen végzett kiváló nedűivel. Sümegi Drágán a felmenőitől örökölt pincéjében borászkodik A falu egy emberöltő alatt hat katolikus papot adott a világnak: Szűcs Tibor Vaskúton, Szűcs Sándor Keszthelyen, Viszmeg Miklós Zomborban szolgál. Már elhunyt Müller Antal és Knipf József. VÉGVÁRI JÁNOS ATYA vetődött el a legtávolabbra. Az immár 95 éves pap 1952 óta Új-Guinea szigetén éi. ’35-ben a verbitákhoz jelentkezett, a kőszegi miszs- ziósházba, ahonnan átirányították Ausztráliába a magyar no- viciátusokhoz. 1941- ben, egy héttel a ferences rendház államosítása előtt szentelték pappá. Szülőfalujában kalandos úton lett újmisés. Mivel száműzték, illegálisan sétált át oda-vissza a határon. Zsidókat menekített, a kommunista diktatúra idején itthon kertész volt. Osztrák állampolgárként jutott el a pápuák földjére Wewakba, Leo Arkfeld pilóta püspökhöz, ahol megtanulta a pidgin nyelvet. Templomokat, iskolákat, egyetemet épített, expedíciót vezetett az őserdőben. Olyan törzseknél hirdette az igét, ahol előtte fehér ember nem járt.
