Petőfi Népe, 2008. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-22 / 248. szám
2 Bácsalmás Az ünnepség negyed 11-kor kezdődik a Hősök terén lévő emléktáblánál. A Vörösmar- ty-iskola tanulóinak előadásával emlékeznek meg az ’56-os forradalomról, koszorúkat helyeznek az ’56-os emléktáblánál. (J. J.) BajaszeÄraiylaja A megemlékezés csütörtökön két helyszínen zajlik. Bajaszentistvánon, a mise után, tíz órakor ünnepi műsor lesz a templom előtti hősök emlékművénél. A Déri kertben (eső esetén a Civil Házban) 17 órakor a Jelky-szakképző tanulói adnak műsort. (R. R.) FillÖpSZáliás Ma rendeznek megemlékezést az '56-os emlékműnél a faluban. Az iskola növendékeinek műsora után a polgármester mond beszédet. (B. Zs.) Kecskemét Az önkormányzat által szervezett hivatalos ünnepség október 23-án 10 órakor kezdődik a Szabadság téren lévő 1956-os emlékhelynél, ahova minden érdeklődőt várnak. (T. V.) Kecskemét Kéri Edit nyugdíjas színésznő lesz a Női arcok, női élethelyzetek című beszélgetéssorozat mai vendége. A 82 évesen is sziporkázó írónő dedikálja a Kik lőttek 56-ban a Kossuth téren? című könyvét. Beszélgető- társ Lévai Józsefné. A program 17 órakor kezdődik a California Kávé házban. Kerekegyháza Ma 18 órakor a Katona József Művelődési Ház nagytermében lesz az ünnepség. A polgármester ünnepi beszéde után a Móra Ferenc iskola diákjainak műsora következik. Az évfordulóra nyílik meg a művelődési házban Szalai József 1956-ról szóló kiállítása. (M. J.) Ladánybene Szerdán tartanak ünnepi megemlékezést, mely a polgármesteri hivatallal szemben lévő emlékműnél 12 órakor kezdődik. A program után az iskolában levetítik a Hóhér, vigyázz! című dokumentumfilmet. (B. Zs.) Lakitelek Ma délután öt órakor a Templom téren lévő kopjafánál emlékeznek meg a település lakói '56-ról. Az ünnepi beszédet Bíró Zoltán irodalomtörténész és Pálóczi Horváth András régész mondja. A Kátay Zoltán- díjat Lezsák Sándor, az Ország- gyűlés alelnöke adja át. Koszorúzás után ökumenikus istentiszteletet tartanak a katolikus templomban. (Sz. T.) Mélykút Holnap délután fél háromkor koszorút helyeznek el Szobonya Zoltán emléktáblájánál, majd kezdődik a községi ünnepség a központi park ’56- os emlékművénél. Öt órától orgonahangverseny a Szent Joachim-templomban. A mise után mécseseket gyújtanak az emlékműnél. (J. J.) Solt Holnap 15 órakor a Vécsey- könyvtár parkjában emlékeznek az 1956-os forradalomra. Műsort adnak az Euroszféra Magán- gimnázium és Szakközépiskola solti tagintézményének növendékei, valamint a Solti Ifjúsági Fúvószenekar. (M. J.) Szabadszállás Holnap 17 órakor a művelődési házban Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke szól az ünneplőkhöz. Este hatkor a városházán avatják Székely Gábor fotókiállítását. (M. J.) Táborfalva A Magyarok Nagyasz- szonya Római Katolikus Egyház- község a község minden polgárát várja holnap, a 10 órakor tartandó ünnepi megemlékezésre. Táborfalva iskolás tanulói adnak műsort a katolikus templomban. Tlszaaipár A Himnusz közös éneklésével kezdődik ma délután az Árpád téren az ünnepség. A Bársony Mihály Népdalkor ad műsort, majd megkoszorúzzák a kopjafát. Vaskút Ma 17 órakor ünnepség lesz a rendezvényteremben. Előtte 16.30-tól a templomkertben lévő kopjafánál koszorúzással emlékeznek meg a forradalom hőseiről. (G. Z.) MEGYEI KÖRKÉP PETŐFI NÉPE - 2008. OKTÓBER 22., SZERDA Jöpn el a legyőzőitek dicsősége! 1956 Még mindig keveset tudunk a forradalom és szabadságharc mártírjairól volt például a büntetőeljárás egyszerűsítése vagy a súlyosbítási tilalom eltörlése. Utóbbi alapján - az európai gyakorlattal ellentétben - súlyosabb büntetést kaphatott az is, akinek az ügyében csupán enyhítésért történt fellebbezés. Kevesen tudják, hogy az ötvenes években a halál- büntetés alsó határát 16 életévre szállították le, ami szintén ellentétes a humanista hagyományokkal. Ezeket a szabályokat ráadásul nem is törvényben, hanem csupán rendeletekben hozták, a demokratikus jogalkotás látszatát is mellőzve. Az ötvenes évek végén a Kecskeméthez Is kötődő Molnár Erik kommunista politikus azt javasolta, hogy a büntethetőség alsó határát 10 éves életkorra szállítsák le, mert a Szovjetunióban is ez a gyakorlat. Szerencsére ez nálunk nem történt meg. Ilyen „igazságszolgáltatási” háttérben bírálták el az 1956-os forradalom és szabadságharc el- típrását követő ügyeket. Az ítéletek súlyossága sokszorosa volt az 1848-as szabadságharc leverését követő megtorlásnak, de felülmúlta a háborús bűnösök 1945 utáni felelősségre vonásának szigorát is. Szobonya Zoltán forradalmi szerepéről M. Kiss Sándor ’56-os kutató, egyetemi tanár tartott előadást. A jogász Jánoshalma demokratikus közigazgatását szervezte, a radikálisokat mérsékletre intette. Alakja a tárgyaló és szervező „rendpárti forradalmárt” testesítette meg, amit a rendszer sokszor nagyobb veszélynek értékelt, mint a fegyveres felkelésben való részvételt. Az 1956-os Bács-Kiskun megyei eseményeknek sajátos és meg- rendítően szép színfoltja Jánoshalma lakosságának november 4-ei magatartása. A szovjet támadás és Nagy Imre rádióbeszédének hírére („csapataink harcban állnak") mozgósították a községet, és felkészültek a fegyveres harcra. Ebben a döntésben Szobonya Zoltán is részt vett, ami nyilvánvalóan nehezítette a helyzetét a megtorlás idején. 1957 februárjában tartóztatták le, majd Kecskeméten, a Lengyel Zoltán bíró vezetésével működő tanács halálra ítélte. A Legfelsőbb Bíróságon a Mecsér József elnökletével működő tanács hagyta helyben az ítéletet. SZAKÁLY SÁNDOR történész, napjainkban számos ismeret- terjesztő televíziós beszélgetés résztvevője nem tartott előadást, „csupán” a konferencia elnöki tisztét vállalta. Ezzel a tudomány tekintélyét adta a tanácskozás rangjához. A felszólalók így a tárgyilagosság mellé kimutathatták érzelmeiket is. V zínner tibor jogtörténész, az LB kabinetfőnöke a Kádár rendszer büntetőpolitikáját elemezte. Többször idézte Tóth Bálint versét, a Magyar litániát: „...mi nem kezdhetjük újra, de véssétek gránitba, bazalttömbbe minden időre minden bűnös nevét, jegyezzétek fel, ennyi elég - mi nem kezdhetjük újra. ” M. Kiss Sándor egyetemi tanár a mártírhalált halt Szobonya Zoltán életéről és kivégzésének okairól tartott előadást. A jánoshalmi jogászban a vidéki ’56-osok jellegzetes alakját láttatta, akik elsősorban nem fegyverrel, hanem hatékony szervezőmunkával szolgálták a forradalom és szabadságharc ügyét. kahler frigyes Veszprém megyei bíró a dunántúli városban halálra ítélt Brusznyai Árpád tanár életéről és kivégzéséről mutatta be azokat a párhuzamokat, melyeket Bács-Kiskunban a jánoshalmi Szobonya Zoltán ügyén keresztül láthatunk Az öntudatos, rendpárti, szervezni képes polgár volt a főellenség. Tudományos konferenciák sokaságára volna szükség, hogy 1956 üzenete megfelelően tükröződjön a társadalmi tudatban. Ezt szolgálta a Szobonya Zoltán kivégzésének 50. évfordulója alkalmából tartott tanácskozás Kecskeméten. Bálái F. István Szerencsés esetben csak a közönnyel, rosszabb esetben az ellenséges légkörrel is meg kell küzdenie annak, aki ma 1956 igazi üzenetét próbálja közvetíteni a kortárs közönséghez. így lehetne összefoglalni az elmúlt hét szombatján Kecskeméten tartott történészkonferencia egyik tanulságát, ami szinte minden fel- , szólaló szavaiból kiérződött. Dr. Szobonya Zoltán jogász Mélykúton és Jánoshalmán volt egyik főszereplője az eseményeknek, utóbbi településen a forradalmi bizottság titkári tisztét is betöltötte. Tevékenysége miatt 1958. szeptember 29-én a kecskeméti börtönben kivégezték. Emlékét elsősorban a családja, három lánya és özvegye ápolja. Leányai közül Szobonya Csilla szervezi azokat a megemlékezéseket, melyeken a közélet, így a politika és a tudomány jeles képviselőinek is módjuk van hitét tenni 1956 ügye mellett. Éves rendszerességgel tartanak koszorúzást a kivégzés évfordulóján a kecskeméti börtön falánál, idén pedig tudományos konferenciával is tisztelegtek a forradalom és szabadságharc előtt. A tanácskozás nem korlátozóA fiatalok magasba nyúló keze a szabadság iránti vágyakozást fejezi ki. Képünk illusztráció. dott csupán Szobonya Zoltán ügyének és mártíromságának felidézésére, hanem a Bács-Kiskun megyei eseményeket távolabbi összefüggésekbe ágyazva, más fontos jelenségekkel együtt mutatta be. A konferenciát köszöntötte Zombor Gábor kecskeméti polgármester is, a megnyitóbeszédet pedig Bányai Gábor, a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke mondta. A téma feldolgozásához a legtágabb keretet Zinner Tibor jog- történész, a Legfelsőbb Bíróság kabinetfőnöke rajzolta meg, aki a rákosista, majd kádárista „igazságszolgáltatás” jellemző részleteit idézte fel. Előadásából megtudhattuk, hogy az ötvenes években öt olyan jogszabály is szolgálta a sztálinista terrort, ami szovjet mintára született, s ellentétes volt az európai humanista hagyományokon alapuló büntetőjog alapelveivel. Ilyen A körforgalom megkönnyíti a közlekedők életét Kecskemét Tavasztól őszig folyt az építkezés, átadták a sutusfalui kereszteződést Tavasszal láttak neki az építkezésnek, mostanra befejezték a munkát. Út és kerékpárút egyaránt új nyomvonalon fut. Hétfőn ünnepélyesen is átadták Kecskeméten a sutusfalui csomópontot. A Vízmű utca és a III. Béla körút kereszteződését körforgalomúvá építették át 130 millió forintért. A forgalom zaját védőfal tompítja a környék lakóinak nyugalmát óvandó. Az elmúlt években megnövekedett a forgalom, ezért a közlekedés biztonsága és a gyorsabb haladás érdekében építették át a kereszteződést. A beruházás nyomán az úgynevezett Nyugati körút kezdeti, 380 méteres szakasza is megépült. Az átadóünnepségen Boros Péter, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. igazgatója megköszönte a város segítségét. Sipos László alpolgármester a gyorsan és jól elvégzett munka okán a beruházást példaértékűnek nevezte. Emlékeztetett arra, hogy hamarosan újabb csomópontok készülnek el a városban. Kosa lózsef, a térség önkormányzati képviselője szerint a körforgalom megkoronázta a Petőfiváros, a Felsőszéktó és a Felsőcsalános elmúlt évekbeli infrastrukturális fejlődését. Az ünnepséget az Egyetértés utcai óvodások és a Vásárhelyiiskola diákjainak műsora színesítette. ■ Sebestyén Hajnalka Diákok műsora oldotta az átadóünnepség hivatalosságát.
