Petőfi Népe, 2008. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-10 / 238. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2008. OKTÓBER 10., PÉNTEK PÉNZ&SIKER&VÁLLALKOZÁS Mire érdemes kiképezni az álláskeresőt? oktatás Milyen szakképzett­ségű munkatársakat alkal­maznának? Egyebek mellett ezt a kérdést is felteszik a kecskeméti munkaügyi ki- rendeltség munkatársai azoknak a vállalkozóknak, akiket felkeresnek. A vála­szokat értékelve indítanak jövőre ugyanis tanfolyamo­kat az álláskeresőknek. A kecskeméti és a megye többi tíz kirendeltségének munka­társai ezer céget interjú­volnak meg a következő he­tekben. (B. Zs.) Munkavállalás határok nélkül EURES A magyarországi Eu­rópai Foglalkoztatási Szolgá­lat immár harmadik alka­lommal szervez nemzetközi állásbörzét holnap. A főváro­si rendezvényre az európai gazdasági térség 18 országá­ból érkeznek kiállítók és a tanácsadók. A 3. nemzetközi állásbörzét (nemzetkozial- lasborze.eul Magyar Tele- kom-székház aulájában (Budapest I., Krisztina krt. 55.) 10-től 18 óráig tartják. Ennyi benzinpénz számolható el októberben költség Az APEH tájékozta­tása szerint ebben a hónap­ban a 95-ös ólmozatlan mo­torbenzin 302 forint, a gáz­olaj 315 forint, a keverék 324 forint, míg az LPG autógáz 188 forint literenkénti árral számolható el. (barta) AIV ^ ­Egyeztetnek az ellenőrök és a vállalkozók fórum Jövő csütörtökön or­szágos fogyasztóvédelmi és élelmiszer-biztonsági érdek­egyeztető konferenciát ren­deznek a megyei kereske­delmi kamara kecskeméti székházában. A 10 órakor kezdődő rendezvényre a 76/501-500 telefonon lehet jelentkezni. (B. Zs.) Az étkezési búza ára néhány nagyvárosban árfolyam A héten Rouen- ben 39212, Hamburgban 41793, Brüsszelben 38877, míg Bécsben 40213 forintot adtak egy tonna gabonáért. Igazgatóként tért vissza palotás József A felnőttképzés fejlesztésére tette fel az életét Nemrég nevezték ki a Kecskeméti Regionális Képző Központ igazgatójá­nak. Hosszú évekre tervez. Barta Zsolt- Harmincöt évesen pályázta meg az igazgatói posztot. Mekkora kihívás a feladat?- Nagyon nagy. Szerencsére ismerem az intézményt, a KKK- ba most harmadjára tértem vissza. Korábban dolgoztam itt oktatóként és középvezetőként is. Ismerem a partnereket, az álláskeresők problémáit, a szakma örömeit és a gondjait is. Három szakmai diplomám van, a negyediket most szer­zem - mondta Palotás József igazgató.- Más tapasztalatok?- Dolgoztam Szegeden, az Országos Közoktatási Értéke­lési Vizsgaközpontban (OKÉV), a Miniszterelnöki Hi­vatal Nemzetpolitikai Főosztá­lyán is. Az elmúlt tíz évben na­gyon sok oktatásfejlesztési programban vettem részt a munkakörömnél fogva, illetve mint szakértő. Most az jelenti a kihívást, hogy ismereteimet egy intézményen belül tudjam kamatoztatni. ■ A KKK-ban jelenleg 735 felnőtt képzése törté­nik.- Mennyien pályáztak?- Tudomásom szerint öten adtunk be pályázatot.- Mit mondott munkatársai­nak, amikor az első napon belépett?- Azt, amit szlogenként le is írtam a pályázatomban. Az ér­tékekben folyamatosságot kép­zelek el, a közösen meghatáro­zott fejlesztendő területeken pedig megújulást. Változik a környezet, erősíteni kell a szol­gáltatási szemléletet a mun­kánkban. Erőteljesebben kell nyitni az önkormányzatok, a cégek és a munkaügyi kiren­deltségek felé.- Jön a Mercedes autógyár Kecskemétre, 2500 dolgozót kell ki- vagy átképezni. Nin­csenek álmatlan éjszakái? Fontos világot látni, de a tudással illik hazatérni - vallja Palotás József.- Nincsenek. A múlt héten ugyanis a KKK is tagja lett a megyei kamara által gesztorált Hírős Képző Konzorciumnak, ami a német vállalat számára képezi ki a munkatársakat. Ez egy olyan hálózati rendszer, ahol nem egymással versenyez­ve, hanem közösen oldjuk meg a feladatokat.- Idehaza más területen is ki kellene építeni a hálózati rendszereket.- Magam is így gondolom. A Miniszterelnöki Hivatalban azon dolgoztam egyebek mel­lett, hogy egy Kárpát-medencei felnőttképzési hálózatot alakít­sunk ki.- Működik?- Igen. A Pannonforrás Háló­zat segítségével ott vagyunk Fel­vidéken, Kárpátalján, a Par- tiumban, a Székelyföldön, a Vaj­daságban és eddig több száz, fő­ként magyar anyanyelvű sze­mély képzését segítettük elő. Ennek a hálózatnak a gesztora a Békéscsabai Képző Központ, de brit, olasz, spanyol partnerek is részt vesznek a munkában.- A megyeszékhelyről sokan mennek a fővárosba karriert csinálni. Ön miért jött vissza, miért nem maradt Pesten?- Lokálpatrióta vagyok. Fon­tos világot látni, de a tudással il­lik visszatérni. A bátyám is ha­zajött egy világcégtől az Univer- hez, az öcsém is visszatért Kecs­kemétre.- Az Ön édesapja Palotás Jó­zsef, a kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola igazgatója. Összejön időnként a család házi muzsikálásra?- Ma már nem, gyermekko­runkban karácsonykor zenél­tünk közösen. A muzsika szere- tetét azonban édesapánk örökre belénk oltotta. Három diploma után most tanul a negyedikért 1973-ban született Kecskemé­ten. 1995-1998 A Pécsi Egyetemen tanul személyügyi szervezői szakon. 1997-1998 az egyetem tanul­mányi osztályán dolgozik. 1999-2002 A Károli Gáspár Egyetem Tanítóképző Főiskolán kap (Nagykőrös) oklevelet 1998-2002 KRKK. 2002-2005 OKÉV - Szeged. 2005-2006 KRKK 2007-2008 MÉH Nemzetpoliti­kai Ügyek Főosztálya. 2005-2007 BME közoktatás-ve­zetői oklevél. 2008- Pannon Egyetem neve­léstudományi masterképzés. CSALÁD: két kisfiú édesapja, fe­lesége tanítónő. A régió nagyobb cégei között tartják számon a társaságot Az idei eredmény sem lesz rosszabb a tavalyinál. A Kis­kunsági Erdészeti és Faipari Zrt-t minden bizonnyal tovább­ra is a dél-alföldi régió száz leg­nagyobb vállalkozásaként fog­ják számon tartani az elemzők. A cég vezetése legalábbis erre számít. A részvénytársaság ala­pításának 15. évfordulóján, amit a hét közepén rendeztek Bugacon, Kiss Béla vezérigaz­gató elmondta, hogy tavaly a cég több mint 5,2 milliárd fo­rintos árbevételt ért el. ■ A Kecskeméti Arboré­tumot is a vállalat gondozza. A vállalat 360 saját dolgozó­nak ad munkát, ám a zrt-hez kapcsolódó vállalkozások to­vábbi 700-800 család megélhe­tését biztosítják. Az ország terü­letének mintegy 20 százalékát erdő borítja, de további telepíté­sek történnek a tizenkilenc me­gyében, így Bács-Kiskunban is. Főleg ott, ahol gabonatermesz­tésre nem alkalmas a föld. A zrt. területén kívül magántulaj­donosok felkérésére ültetnek fákat. A korábbi években gyak­ran ezerhektárnyi területen vé­geztek munkákat. A megrende­lések azonban jelentősen le­csökkentek. Az igazgató szerint ez annak köszönhető, hogy ma már egyre kevesebb a beültet­hető parcella, ráadásul a köz­ponti támogatás rendszere is változik, melynek minden ele­me még nem ismeretes. ■ Barta Zsolt ÜJuHiUJUi'i A 2008/40-es közlöny szerint a megyében felszámolás alá került cégek listája: ARKÁNUM OKTATÁSI MŰHELY Társadalmi Szóig. Kht. Kecskemét, Március 15. utca 20. TRADE CONTACT 2004 Kér. és Szóig. Bt. Dunavecse, Petőfi u. 48. BULDEGÁRD Kér. és Szóig. Bt. Kiskunfélegyháza, XI. kerület 79/B AQUARELL Képzőművészeti és Szolgáltató Bt Kecskemét, Berzsenyi D. utca 9. IV. em. 10. GP-TURFCARE Mezőgazdasági, Kér. és Szóig. Kft. Kiskőrös, Petőfi S. út 97. Bács-Kiskun megye piaci árai (Ft/kg) KECSKEMÉT BAIA KISKUNMAISA KISKUNFÉLEGYHÁZA | Szilva 190-250 160-200 200 100-200 Alma 150-280 100-220 50-120 80-200 Szőlő 160-380 200-400 260 100-300 Cukkini/tök 150-200 100-150 150 150-200 Körte 160-280 250-450 280 150-200 Zöldbab 250-300­­180-300 Bab (száraz) 450-700 400-700 400-450 600-700 Dióbél 1700-1800 1200-1500 1800 1200-1600 Gomba 450-550 450-600 520 360-420 Gyökér/kg 250 180-250 250-350 80-150 Fokhagyma 650 450-600 450-590 800-1000 Paradicsom 250 160-250 320 150 Vöröshagyma 120-150 80-90 70- 80 90-150 Karalábé/db 50-70 60-80 60- 70 40-50 Karfiol 220-280 250-400 240 180-200 Káposzta (fejes) 80-90 60-80 55 80 Kelkáposzta 100-14 80-120 110 100-140 Burgonya 40-60 40-60 50 30-100 Saláta/fej 60-80 60-80 60-80­Sárgarépa/kg 120-150 80-120 80 80-120 Tojás/db 27-32 25-28 28 25-28 Uborka 320-450 150-360 310 220 Zeller/db 90-100 30-80 120-140 40-80 Paprika/kg 200-250 100-340 350 20-40 (db) FORRÁS: PN - INFO Olcsóbb a kukorica, jó a sertés ára állattenyésztés Sokan hitelt vesznek fel, hogy beruházhassanak Az idén nagyobb kukoricater­més várható, mint amilyen ta­valy. Az árakban már érzékel­hető a változás. Míg tavaly 50-60 ezer forintot adtak tonnánként a terményért, addig az ősszel 20 ezer fo­rint körül alakulhat az ára.- Jó hír ez a ser­téstartóknak, de mire érvénye­sítjük a csökkenést az árakban, addig eltelik vagy öt hónap - magyarázta Sákán Antal, a Ma­gyar Sertéstenyésztők Szövetsé­gének elnöke. A kalocsai te­nyésztő azt is elmondta, hogy egy jószág felnevelésénél a kukorica teszi ki a takarmány felét. A másik részét olyan táp és szójakészítmények adják, melyek drágábbak lettek. Azaz a kukoricaár-csökkenés hasznát elviszik. Jelenleg egy ki­ló első osztályú élő sertés ára 340-350 forint kö­zött mozog. Sákán szerint ez egy elfogadható fel- vásárlási ár. Ebből az önköltség mellett szerény fej­lesztésekre is futja. Arra pedig igen nagy szükség van. 2010-ig ugyanis minden jelentős sertés- hizlaldában el kell készíteni a megfelelően szigetelt trágyatá­rolókat. Eredetileg Brüsszel 2007. október 31-éig adott hala­dékot, de mi további haladékot kértünk. Ez ugyanis sok milli­árd forintos kiadást jelent a ha­zai tenyésztőknek. Az Európai Unió 1992-ben hozta a korszerű­sítésről a döntést, akkor a közös­ség gazdáinak 15 évük volt arra, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. Nekünk alig három. Ezt sikerült meg­duplázni. A jószág­tartók egy részének azonban nincs sok forgótőkéje. Sokan ezért banki hitelekre szorulnak, ám a mai pénzügyi válság köze­pette, ha valaki pénzt kap, an­nak magas kamattal kell törlesz­tenie a kölcsönét. Sákán Antal információi szerint ma Magyar- országon 3,5-3,7 millió sertést nevelhetnek évente a gazdák. A szakma becslése szerint ennél jóval többet, mintegy 20 millió disznót lehetne tartani, a hazai mezőgazdaság ennyi állatnak képes megtermelni a takar­mányt. Az elnök szerint a következő hónapokban stag­nálhat a sertések száma, s abban bí­zik, hogy a felvásárlási árak sem ingadoznak. A konkurens hol­land kereskedők is közel annyi­ért szállítják Magyarországra az árut, mint amennyiért a mi gaz­dáink viszik vágóhídra. Ha vá­lasztani kell, akkor inkább haza­it vesz a magyar felvásárló: a mi sertéseink ugyanis legalább ku­koricán is nevelkedtek. ■ B. Zs. ■ Levegőhöz ju­tottak a gazdák egy kis időre. ■ Sok tenyésztő kölcsönre kény­szerülhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom