Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-25 / 225. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK 5 PRIMA-PRIMISSIMA A VOSZ Területi Príma Díjának jelöltjei bács-kiskun Idén is tíz kategóriából, harminc kiválóságból választják ki a győzteseket 1. Magyar irodalom Ria László irodalomtörténész, szerkesztő 1955-ben szüle­tett Lövőn. 1989- ben lett a Forrás főszerkesztője. Tagja és vezetősé­gi tagja több iro­dalmi társaság­nak, így a Katona József Társaság­nak és a Németh László Társaság­nak, a Nemzeti Kulturális Alap Szép- irodalmi Kollégiumának elnöke. Több könyvet írt Németh Lászlóról, Katona Józsefről és másokról. 2001- ben Németh László-monográfiája el­ismeréseképpen Év könyve-díjat, 2004-ben József Attila-díjat kapott. Miklya Luzsányi Mónika (ró, szerkesztő Ötgyermek édes­anyja. Olvasó­naplóit, meséit általános iskolák­ban munkafüzet­ként használják. Az ezredfordulón kezdett irodalmi lapokban publikál­ni. 2004-ben Édes anyanyelvünk-díj- jal jutalmazták. 2005 óta beválogat­ják írásait az „Év novellái” című an­tológiába. Idén jelent meg „Madár- kenyér" című kötete. Tizenegy gyer­mek- és ifjúsági regénye, kilenc do­kumentumkötete jelent meg. Jelen­leg újabb regényén dolgozik. Nő*ih Ernő rádiós újságStó, iószbtkesziö 1955-ben szüle­tett Kecskemé­ten. Az 1980-as évek közepétől dolgozik az elekt­ronikus sajtóban. Az MTV Szegedi Körzeti Stúdiójában, később a Duna TV-ben, majd a Nap TV reggeli mű­sorában riporterkedett. 1996-ban az induló Gong Rádió stábjához csatla­kozva visszatért szülővárosába, ahol több mint egy évtizede végez széles körben elismert tevékenységet mint a közszolgálati műsorok felelős szer­kesztője. Mikulás Ferenc stúdióvezető 1940-ben szüle­tett Kaposváron, gyermekkorát Dunapatajon töl­tötte. 1971-ben nevezték ki a Kecskeméti Ani­mációs Stúdió élére, melyet ma is ve­zet. Nevéhez fűződő sorozatok: Ma­gyar népmesék, Mesék Mátyás ki­rályról, Mondák a magyar történe­lemből, Vízipók-Csodapók. 1997 és 2000 között az ASIFA (Animációs Filmművészek Nemzetközi Szövet­sége) igazgatótanácsának tagja volt. Balázs Béla-díjas. 2. Magyar színház- és filmművészet Somogyi S2tlárd színház rendező Ciróka Bábszínház Baján született 1979-ben. Jelen­leg a Budapesti Operettszínház rendezője. 2004- ben első rendezé­seként mutatták be a Valahol Európában című musi­calt. Szabó Magda regényéből Szemenyei Jánossal közösen írt mu­sicalt Álarcosbál címen. 2007-ben a Thália Színházban az Oltári srácok című koncert-musicalt rendezte. 2008-ban Szabó Magda Abigéljéből készíthetett az írónő külön engedé­lyével új magyar musicalt. A kecskemé­ti bábszín­ház történe­te az 1950-es évek végén kezdődött, amikor meg­alapították az első bábszakkört a szakmunkásképző iskolában. A kalandos amatőr évek után, 1986- ban vált a bábszínház hivatásos­sá. 1991-ben önálló intézmény lett. Hétközben az óvodásoknak, kisis­kolásoknak kínálják előadásaikat, hétvégén pedig a családokat invi­tálják játékos színházlátogatásra. Kerényi József Kossuth-düas építész, EGYETEMI TANÁR Kispesten szüle­tett 1939-ben. 1964-1984 között a Bácstervnél dolgozott Kecs­keméten, jelen­tős szerepet ját­szott a városközpont rekonstrukció­jában. A Budapesti Műszaki Egye­tem habilitált egyetemi tanára. A posztgraduális mesterképzési prog­ram vezetője, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Jelenleg az építé­szet alapjai és a Komplex környezet­tervezés című tantárgyakat oktatja. 6. Magyar építészet és építőművészet ÉPÍTÉSZMŰHELY ÉPÍTÉSZ IRODA Tanítványaival a közelmúltban - elhivatott helyi szakemberekkel együttműködve - tervkoncepciókat dolgozott ki a kecskeméti városköz­pont megújítására. Szabó Csaba építész Kiskunfélegyhá­zán működő ok­leveles építész- mérnök, az álta­la tervezett épü­letek több szak­értő vélemény szerint nagyban meghatározzák Kiskunfélegyháza városának jelenlegi arculatát. Kiváló szakmai felkészültségű, elismert kecske­méti építészek ál­tal működtetett építészműhely. Tagjai többek kö­zött Boros Pál, Marton Tibor, Vas Ti­bor, Vass-Eysen Ervin, Vásárhelyi Dániel. Egész sor városképi jelentő­ségű kecskeméti épület megvalósítá­sa, illetve rekonstrukciója fűződik az építészműhely nevéhez. Bács-Kis- kun megye más településein is több jelentős épület tervezésére kaptak megbízást. 7. Magyar népművészet és közművelődés Csík Zenekar Az idén 20 éves kecskeméti Csík ze­nekar két évtizede meghatározó sze­replője Magyarország népzenei éle­tének. Rengeteg koncert, táncház és jó néhány sikeres zenei album tette népszerűvé. Működése során több rangos zenei díjjal jutalmazták a kecskeméti formációt. Munkájuk legnagyobb elismerését jelzi a Fonogram-díj, melyet 2007 -ben ér­demeltek ki l„Senki nem ért semmit" című albumukért. Lyra Együttes A kiskun- halasi együttes 1976-ban alakult. 1994-től a Lyra háromtagú zenei együttesként működik. 2001-ben Bács-Kiskun Megyei közművelődé­si díjban részesültek. 200ó-os le­mezükön több Bács-Kiskun megyé­ben élő vagy innen elszármazott költő verse is szerepel: Buda Fe­renc, Pintér Lajos, Goór Imre, Hat­vani Dániel. Idén Bohóc-tanoda cí­mű műsorukkal szórakoztatják a gyerekeket. Rozmaring Hagyományőrző Egyesüiet NÉPTÁNCEGYÚTTESE A Rozma- r i n g Egyesület kereté­ben több évtizede működik a Miske-Drágszél Hagyo­mányőrző Néptáncegyüttes, mely Ki­váló Minősítést ért el 2000-2006 kö­zött négy alkalommal. A fiatalok és az idősebb korosztály példamutató összhangban dolgozik a közösség si­keréért. A megyei közgyűlés az együttest a Nemzetiségi Kultúráért- Díjjal jutalmazta. Dr. Gerle Margit DLA keramikus művész 1949-ben szüle­tett Mezőberény- ben, több évtize­de Kecskeméten él, önálló kerami­kus művészként dolgozik. 1983- 1999 között többször dolgozott a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stú­dióban. 1990-93 között a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetében tanított. Különleges anyagokat - kőcserép, papírporcelán - kísérletezett ki. Szakterületén 2005-ben doktori fokozatot szerzett. Ferenczy-díjas képző- és iparművész. 3. Magyar képzőművészet Szappanos István festőművész 1945-ben szüle­tett Kecskemé­ten. 1968 óta ta­nít, a Kecskemé­ti Tanítóképző Főiskola nyugal­mazott tanára. Vizuálpedagógiai tankönyvéből és jegyzeteiből tanulnak a főiskolai hallgatók. Festészete természetel­vű, főként az akvarell- és pasztell technikát kedveli. Műveire a zene­iség és a belső fény keresése a jel­lemző. A megyei művészeti alkotó­telepek elismert résztvevője, Kato­na József-díjas. Vinczeuuér Imre festőművész 1953-ban szüle­tett Baján. AZ 1970-es években Kalocsán, a Szent István Gimnázi­umban tanított. 1980-ban szerez­te meg a művészdiplomát a budapes­ti Képzőművészeti Főiskolán. Képe­in az elveszettnek hitt polgári lét alakjait, az egykor volt aranykor rek- vizitumait idézi fel. Több művészeti szövetségnek, illetve társaságnak is tagja. A többi közt kiérdemelte a Ma­gyar Köztársaság Arany Érdemke­resztjét is. Ittzés Mihály dr., zenetanár, Kodáiy-kutató 1973-tól a Ko­dály Intézet nyu­galmazott taná­ra, nemrég ünJ nepelte 70. szü- letésnapját. Nagyszámú cik­ket és tanulmányt írt zenetudomá­nyi, pedagógiai és zenetörténeti té­mákban. Fő kutatási területe Ko­dály élete és munkássága, de Liszt­ről és 20. századi zeneszerzőkről is jelent már meg több írása. Aktívan részt vesz a Magyar Kodály Társa­ság munkájában. 8. Magyar zeneművészet Korb Attila jazz zenész, ZENESZERZŐ 1983-ban szüle­tett Kecskemé­ten. Több kecs­keméti jazz ze­nekar tagja és művészeti veze­tője. 2007-ben szerzett diplomát a budapesti Zene- akadémia zenetanár-karvezetés sza­kán. A tradicionális jazz nagy sze­relmeseként 1995-ben alapította sa­ját zenekarát, a Little Jazz Band-et. 1997 óta tagja a Bohém Jazz Band- nek. Művészeti vezetője a Kecske­mét Jazz Orchestra-nak. Szilágyi áron doromb-művész 1977-ben szüle­tett Kecskemé­ten, az itteni főis­kolán szerzett 2002-ben angol tanítói diplomát. Dorombjátékos­ként 18 éves kora óta szerepel világ­szerte a meghatározó fesztiválokon. Célja, hogy a hagyományokat siker­rel ötvözze a modern kor kívánta kö­vetelményekkel. A Nemzetközi Do­rombszövetségnek évek óta ő az eu­rópai programigazgatója, nemzetkö­zi dorombtalálkozókat szervez Kecs­keméten. Dr. Csatári Báunt geográfus, NY. IGAZGATÓ Karcagon szüle­tett 1949-ben. Matematika-föld­rajz szakon vég­zett, egyetemi doktor lett 1975- ben, kandidátus 1984-ben. Enyedi György akadémi­kussal szervezte meg az MTA Regi­onális Kutatások Központja kecske­méti Településkutató Csoportját. 1992-2008 között az MTA RKK Al­földi Tudományos Intézete igazgató­ja. Címzetes egyetemi docens, több felsőfokú intézményben tanít. 4. Magyar tudomány Dr. Hegedűs Tibor PhD csiuagász, ASZTROFTZIKUS 1961-ben szüle­tett Szegeden, hosszabb ideje a Bács-Kiskun Me­gyei Önkor­mányzat Bajai Csillagvizsgáló Intézetének vezetője. A Bajai Ob­szervatórium Alapítvány alapítója, a Magyar Csillagászati Egyesület al- elnöke. A pécsi egyetem docense, a kozmikus fizika tárgy előadója a ba­jai obszervatórium vezetőjeként. Az első magyar fotometriai robot­távcső projekt megvalósítója. Dr. Palánkai Tibor közgazdász, AKADÉMIKUS 1938-ban szüle­tett Jakabszállá- son. Közgazdász, a Magyar Tudo­mányos Akadé­mia rendes tagja, egyetemi tanár. 1960 óta dolgozik a Budapesti Köz­gazdaságtudományi Egyetemen. Volt az egyetem rektora. Jelenleg a BKÁE Európai Tanulmányi és Okta­tási Központ igazgatója. Kutatásait a ‘90-es évektől főként az európai in­tegrációra, a magyar EU-csatlakozás összefüggéseire koncentrálta. Bárdos György fogathajtó világbajnok Hevesen szüle­tett 1949-ben. A „magyar hajtó­király” 1991-től az izsáki Sárfe­hér SE színeiben versenyzett. Né- gyesfogat-hajtó világbajnokságokon a hazai versenyzők közül a legtöbb­ször szerepelt. Ő a legeredménye­sebb két egyéni és három csapat aranyérmével, valamint több dobo­gós helyezéssel. Elnöke a He- tényegyházi Kulturális és Hagyo­mányőrző Egyesületnek, mely 2006- ban alakult. 9. Magyar sport Vereczkei Zsolt paraumpiai úszó, világcsúcstarió Baja egyik leg­eredményesebb sportolója, 1987 óta sportol ver­senyszerűen, 1991 óta tagja a Magyar Mozgás- korlátozottak Sportszövetsége úszó válogatottjának. Háromszoros paralimpiai, kétszeres világ- és Euró- pa-bajnok. 100 méteres hátúszásban, kategóriájában világcsúcsot úszott. Ő az egyetlen, aki már öt paralimpián versenyzett. Pekingben bronzérmet szerzett 50 méteres hátúszásban. KJE, NB-I-es futballcsapat Sokszor nekifu­tottak már a kü­lönböző kecske­méti egyesüle­tek, de még so­ha nem sikerült elérni, hogy Kecskeméten NB-I-es futballcsapat működjön. Az elmúlt évben az NB- Il-es bajnoki csoport megnyerésé­vel a KTE kivívta erre a jogot. A je­lenleg folyó őszi idényben is sike­resen mutatkozott be a csapat. Az egyesület több ifi csapatot működ­tet a különböző bajnoki csoportok­ban. 5. Magyar oktatás és köznevelés 10. Junior Príma (25 évnél fiatalabb tehetségek) Alföldyné Dobozi Eszter, pedagógus, Juhász István nyugalmazott tanár, Dr. Rendek Magdolna bölcsésztanár, : Csupor Balázs orgonista tanuló Simon Boglárka tanuló, Juhász László biológia szakos KÖLTŐ, ISKOLAIGAZGATÓ Petőfi-kutató NY. PEDAGÓGUS : —ffl Kalocsán szüle­ÉNEKES SZÍNÉSZ EGYETEM HALLGATÓ Az immár több iskolatípust művészeti óvo­dát, ének-zenei általános- és kö­zépiskolát, zene­iskolát - magába foglaló kecskeméti Kodály Iskola igazgatója. Irányítása alatt az iskola az ének-zenei nevelést - Kodály szel­lemében - elsősorban a személyiség- fejlesztés egyik lehetőségének tekin­ti. Ugyanakkor fontosnak tartja a ze­nei tehetségek felkutatását, támoga­tását, a zenei pályára való felkészíté­sét is. Kiskunfélegyhá­zán született 1940-ben, itt érettségizett és a bölcsészdiploma megszerzése után, 1968-tól szülővárosában, a Móra Ferenc Gim­náziumban tanított nyugdíjazásáig. Évtizedek óta tart irodalmi és törté­nelmi témájú előadásokat, küldetés­ként végzi Petőfi Sándor és Móra Fe­renc szellemi örökségének, kultu­szának ápolását. Jelenleg egy életút­ját és tanári pályáját bemutató köny­vön dolgozik. Jánoshalmán született 1942- ben, ahol 1962- 2000 között taní­tóként, majd kö­zépiskolai tanár­ként tevékenyke­dett. Neveléstudományból doktorált 1997-ben. Bács-Kiskun megyében az első alternatív tanterv kidolgozója a többszörösen bukott, halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók számára. Tankönyvíró, szak­író, a jánoshalmi néphagyományo­kat feldolgozó Boldog Asszony című kötet társszerzője. tett 1992-ben, négy testvérével nagy családban nevelkedik. Je­lenleg Pécsett ta­nul, a Művészeti Szakközépiskola tehetséggondozó osztályában Köcsky Tibor irányítá­sával. Ötödikes korától foglalkozik képzésével Leányfalusi Vilmos, a Kalocsai Főszékesegyház orgona­művész karnagya. 2007-ben az Or­szágos Orgonaversenyen második lett. 2008 nyarán elnyerte Pécs vá­ros Pro Talento-díját és nagy siker­rel koncertezett Lourdes-ban. A bajai hölgy a III. Béla Gimná­zium Színistúdi­---------- ójának korábbi fc. kiválósága a |^\ Magyar Televí­zió „Társulat” cí­mű műsorában elnyerte az István, a király rockopera 25 éves jubile­uma alkalmából rendezett díszelő­adásban Gizella szerepét. A zsűri szerint „színpadi tünemény”, a verseny egyik legnagyobb felfede­zettje, aki univerzális énekhang­gal és kiváló színészi adottságok­kal van megáldva. Kecskeméten született, jelenleg a JATE biológia szakos hallgató­ja. Tehetségét több tanulmányi verseny megnye­résével és önálló kutatást igénylő pá­lyamunkákkal bizonyította. Önálló előadást tartott nemzetközi tanulmá­nyi versenyen. Az egyetemi tanulmá­nyok keretében önálló biológiai kuta­tási munka végzésére kapott lehető­séget ezen a napjainkban egyre na­gyobb fontosságú természettudomá­nyi területen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom