Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-23 / 223. szám
5 PETŐFI NÉPE - 2008. SZEPTEMBER 23., KEDD KISKUNFÉLEGYHÁZA Mi szem-szájnak kellemes ünnep Hatodszor rendezték meg a gasztronómiai fesztivált A két gazdakör néptáncosai ezúttal is kitettek magukért, úgy a Szent István templom, mint a városháza előtt. Három hétig a fesztiváloké volt a főszerep Félegyházán Érdekes előadások, vetélkedők, kézműves foglalkozások, zene, tánc és nem utolsósorban finom étkek és italok jellemezték az idei, sorrendben hatodik Kiskunfélegyházi Gasztronómiai Napokat és a tizedik libafesztivált. A háromhetes programsorozat szeptember 7-én a múzeumi cukrászdával és a reneszánsz panoptikum megnyitójával kezdődött. A gazdag kínálatban, a már említettek mellett szerepelt népművészeti kiállítás, szakmai tanácskozás, de volt látványos felvonulás, vásári komédia, nép- és köny- nyűzenei hangversenyek egész sora. Ezúttal is sokan neveztek be a 13-ik hagyományos Ki-mit- tud főzni a libából sütő-főzőversenyre, melynek idén először a Kossuth utca adott otthont. S miközben a bográcsokban, kondérokban Totyogtak a finom étkek, a színpadon bemutatkozott Pálmonostora, az idei fesztivál vendégtelepülése. A Langalé- ta Garabonciások szokott formájukat hozták, ám a többi fellépő is kitett magáért Tavaly Gedeon, idén Papatyi, a tízéves gúnár nyerte a libaszépségversenyt. Múlt héten Mátyás király asztalánál címmel reneszánsz főző- és terítőversenyt rendeztek a szakmaközi művelődési házban, a városi könyvtárban Lévai Anikó szakácskönyvét mutatták be. A barátságtalan időjárás ellenére szombaton is több ezren voltak kíváncsiak a két gazdakör szüreti felvonulására. A fogatok, élükön a csikóslegényekkel déli fél 12 körül érkeztek meg a Szent István templom elé, ahol Hajagos Gyula plébános áldotta, illetve szentelte meg az újbort, majd a Nagyszőlő úti óvodások és a két gazdakör néptáncosai tartottak látványos bemutatót. Ám ezzel még koránt sincs vége a fesztiválnak Szeptember 28-án, vasárnap délelőtt 10 órától este 6-ig játékos palacsinta parti helyszíne lesz a szakmaközi művelődési ház, ahol játszóudvar, darts- és sakkverseny, különböző kézműves foglalkozások és egy ingyen palacsinta várja az érdeklődőket. Három héten át az evés- ivás és a vigasság határozza meg a hétvégéket Félegyházán, ahol szeptember 10. és 28. között hatodszor rendezték meg a hagyományos gasztronómiai fesztivált. A helyi étkezési kultúra értékeinek csokorba gyűjtését, bemutatását célzó, időközben háromhetessé duzzadt eseménysorozat eredetéről Ficsór lózsef polgár- mester elmondta: a rendszerváltás után, elsősorban ősszel, az ország számos településén, köztük Kiskunfélegyházán is egyre több olyan eseményt rendeztek, melyek valamilyen módon kötődtek a helyi étkezési hagyományokhoz, szokásokhoz, egyszóval a gasztronómiához. Ilyen volt a mára fesztivállá nőtt Márton napi libator, melyet 1999-ben a Móra Ferenc Művelődési Központ indított el. A kiskunfélegyházi baromfi- tenyésztésnek már 1854Lben jó híre volt Európa-szerte. Karácsony táján hatalmas szállítmányok indultak a városból Angliába, Poroszországba, csirkével, libával, tojással megrakodva. A toliból még a tengeren túlra is jutott. Állítólag a 19. század második felétől a New York-i nők többsége félegyházi dísztollakkal ékesítette kalapját. A századfordulón az akkor már igen jelentős baromfiexport része volt a libamáj és a libahús is. A tradíció túlélte a háborúkat, rendszerváltásokat, Félegyházán és környékén ma is számos család él libatartásból, -hizlalásból. A liba vagy lúd az a szárnyas, amelynek nemcsak húsát, de tollát és nem utolsósorban máját is hasznosítani lehet. KISKUNFÉLEGYHÁZA és környéke elismert és híresen jó baromfitenyésztő terület volt mindig. A város neves kereskedői közül ifjabb Holló Józsefet, a Holló és Tapodi Tojásexport cég vezetőjét a huszadik század elején több alkalommal is felkérte a kormány, hogy a baromfiexportNem véletlen, hogy ez az értékes haszonállat került a fesztivál középpontjába. Már a Libafesztivál előtt a Bugaci úti és a haleszi gazdakör minden esztendőben megtartotta hagyományos szüreti felvonulását, az újbor megszentelését és a mulatság fénypontját jelentő szüreti bált. De kezdtek megjelenni egyéb olyan események is, amelyek valamilyen módon szintén a gasztronómiához kötődtek, s amelyek idővel szép hagyománnyá váltak, mint például a félegyházi halászléfőző verseny. A városnak csupán össze kellett fognia és csokorba gyűjtenie ezetal kapcsolatos ügyekben külkereskedelmi megbízottként képviselje hazánkat. A félegyházi libák a fővárosiak körében is nagy népszerűségnek örvendtek. Alfonzé többször is említette, hogy: „a két világháború között gyakran lezavarták libáért Félegyházára." két a kezdeményezéseket, és megszületett a Libafesztivállal kezdődő és a Félegyházi Szüretet is magában foglaló, mára már három hetet átívelő Kiskunfélegyházi Gasztronómiai Fesztivál, amelyet idén hatodik alkalommal rendeztek meg. Idővel a fesztivál programjai tudományos tanácskozásokkal és kulturális rendezvények egész sorával egészültek ki. Bár a Gasztronómiai Fesztivál ugyanolyan fontos eseménye a városnak, mint a Városalapítók napja vagy a Kiskun Napok, lényegét tekintve mégis különbözik a többitől - állítja a város első embere. A sütésre, főzésre, borkészítésre épülő háromhetes rendezvénysorozatnak - tudásuk, bemutatott terményeik és termékeik révén - a kiskunfél- egyháziak és a környékbeliek immár nem csak szemlélői, de tevőleges résztvevői is. Ez olyan közösségépítő erő, amilyenre különösen szüksége van felgyorsult világunk folyvást rohanó emberének, s amelynek sikerét, szükségességét az egyre nagyobb számú visszajelzések igazolják. A jó bor nem csak jókedvre derít, egyben gyógyszer is A szüreti felvonulókat idén dr. Garai István országgyűlési képviselő, alpolgármester fogadta a városházánál. (A fogatsor eleje már megállt, amikor a vége elérte a Szent István templomot.)- Nehéz lenne olyan hagyományt találni, amely hosszabb múltra tekintene vissza, mint a szőlőé és a boré, s amely jóformán egyidős az emberiséggel A Kaukázuson túli népek több ezer éve foglalkoznak szőlőtermesztéssel, borkészítéssel. Ismerve a magyar ember leleményességét, nem kizárt, hogy őseink közül is néhányan már az óhazában készítettek mustot - kezdte köszöntőjét a honatya. ■ Mátyás korában a magyar borok elsők voltak Európában.- Idővel a szőlőtermesztés, borkészítés az egész világon elterjedt. Államalapító nagy királyunk jóvoltából Magyarországon is. Mert Szent István volt az, aki a nép érdekeit szem előtt tartva mindenféle ügyes mesterembereket hozott be az országba, köztük szép számmal a szőlőműveléshez, borkészítéshez értőket is - hangsúlyozta a politikus. Hasonlóképp gondolkodott IV. Béla királyunk is, aki a nagy tatárdúlás után nem csak az ország újjáépítéséről, de a szőlőtermesztés, borkészítés újraindításáról is gondoskodott. Például ő hívta be azokat az olasz szőlészeket, akik Tokajban újraélesztették ezt az ősi kultúrát. így történhetett, hogy Mátyás király korában boraink minőségét, elismertségét tekintve elsők voltunk Európában. ló lenne, ha valamilyen úton-módon újraéledne ez a siker. Bár panaszra most sincs különösebb okunk. Boraink minőségét, mennyiségét tekintve most is a világ első tíz országa közé tartozunk - fogalmazott köszöntőjében a honatya-alpolgármester. Garai István köszöntője. A félegyházi liba mindig népszerű volt Repültek 3 zászlók A X. Kiskunfélegyházi Libafesztivál részeként a Pavane Reneszánsz Táncegyüttes zászlóforgató csoportja tartott látványos felvonulást a város „ligetös” főutcáján, a Kossuth utcán. Vásári komédia A Langaléta Garabonciások Rózsa Sándor gatyamadzagja című vidám darabjának meghökkentő fordulatain együtt kacagott kicsi és nagy, ifjú és már régebben ifjú.