Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-18 / 219. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK TASS Szenderegj, vörös kakas, mi focit játszunk meg verset szavalunk! A tűzvédelmi szolgálatok világéletben kitűnő közösségszervezők voltak. Főleg a falvakban. Gondozzák a kulturális hagyományokat, a sport népszerűsítését. Mindent, ami értékes. Ilyen színes az életük az önkéntes tűzoltóknak Tasson is, 1904 óta. Igaz, 1998-ban megszűnt az egyesület, de csak átmenetileg. 2003-ban tizennégyen újjáalakították, és Tóth lózsefet választották parancsnoknak. A fiatalember szívesen emlegeti, hogy azóta félszázra emelkedett a létszámuk, komoly szereposztással: van egy leány- és egy felnőtt-fo- cicsapatuk és színjátszó csoportjuk. - Lelkesedésükkel pótolják azt, ami hiányzik az egyesület költségvetéséből. Házon belül idén csak egy bálra tellett a pénzükből, de a szívükhöz közel álló költőket, nagy embereket mindig megünneplik. Előadásaik nélkül elképzelhetetlenek a községi ünnepnapok - jellemzi a barátait Tóth József. Tudják a módját a szép napoknak és víg ünnepeknek Tizenkilenc hölgy és két férfi 2003-ban elhatározta: kulturális rendezvényekkel megszépíti a falu életét. Minden jel arra vall, hogy tudják a módját. A Tassi Kulturális Egyesületnek köszönhető mindenekelőtt falunapok és más ünnepségek tartalmas, látványos szervezése. Azonban ennyivel nem elégednek meg: gondoskodnak az egészségvédő, faluszépítő programokról is. Mindezek lebonyolítása évente több százezer forintba kerül, de a költségekkel nincsenek egyedül. Dérné Veresegyházi Erika, az egyesület elnöke hosszan sorolta pártfogóikat. Különösen sokat segít a helyi Dózsa Mezőgazdasági Részvénytársaság, a takarék- szövetkezet, a gyógyszertár, a Pozsonyi család, a Darányi-Hó- man alapítvány. A szokásos novemberi jótékonysági bál bevételét is visszaadják a falunak egyebek közt alkalmi játszóházak, egészségnapi és kulturális programok formájában, vagy faluszépítéssel. Vállukra vették falujukat kisközösségek Távol a döntéshozóktól gyakran a mellőzés a részük A kultúra művelőit megbecsülik, és ők is érzik, hogy fontosak. A falunapi ünnepségek velük igazán szépek. KÉPVISELŐ-TESTÜLET Polgármester: Csík Józsefné. Alpolgármester: Bálint Sándor. A képviselő-testület tagjai: Aczél Lászlóné, Baracsi Zsolt, Dobos Bence, Gubacsi István, Józan Györgyné, Makkai János, Németh Gábor, Polánszki Sándor, Rácz János, Szilágyi Attila. Jegyző: Ácsné Devecsai Mária. Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnök: Kis Lajos Elnökhelyettes: Mendi Sándorné Tagok: Kis Ilona, Kis Lajosné, Mendi József TÖRTÉNET Tass a kevés kivételek egyike, ahol a jelenkori elöljárók elismerik elődeik érdemeit. Az évekkel ezelőtti nagy építkezések levezénylőinek köszönik a mai komfortot. Tass a fejlesztések tekintetében megelőzte a felső-kiskunsági településeket. Az elsők között épült meg náluk az összes közmű, és azóta is építkeznek. Igaz, egyre lassabb ütemben. Az utóbbi néhány év községfejlesztési eredményei a csapadékvíz-hálózat, a kábeltévé- és internetrendszer, a szép Faluház meg a felújított közintézményi épületek. Építettek játszóteret, fedett piacteret, virágok, fák ezreit plántálták el a közterületeken. Mindezt zömmel pályázati pénzekből valósították meg, és a sok lelkes falubeli segítségével.- Büszkék lehetünk arra, hogy az utóbbi években a régiek mellé több új civilszervezet alakult: a kulturális egyesület, az új polgárőrcsapat, a Darányi- Hóman alapítvány. E szervezetekre, valamint a tevékeny, segítőkész Pozsonyi családra mindig számíthatunk. A jó szándék különösen értékes tulajdonság nálunk, mert bizony úgy veszszük észre: a problémák megoldása egyre inkább ránk vár. A főhatóságok, ahonnan segítségre számíthatnánk, nem igazán érzékelik gondjainkat. Nagy reményekkel vártuk az óvoda és az iskola felújítására beadott pályázatunk bírálatát. Nem nyertünk, pedig az iskola teteje úgy áll, hogy elviheti a vihar; a nyílászárók lógnak, a fűtésrendszer pazarló, korszerűsíteni kellene. Sürget az úthálózat javítása, rendkívül rosszak a számozott és a belterületi, az üdülőövezeti útjaink; az 51-es zsúfolt, a faluban pedig lassanként a csapadékelvezető csatornák is tönkremennek a nagy forgalom miatt. A közútkezelőtől ígéretet ■ Különösen az úthálózat felújítása sürgető. sem kaptunk a javításokra. Nem csak földrajzilag vagyunk a délalföldi régió perifériális települése. Érezzük a távolságot, a mellőzést a támogatások elosztásakor is - számolt be a kilátásokról Csík Józsefné polgármester.- Egyáltalán belenyugodhat a falu abba, hogy a tevékeny évek után le kell mondania komolyabb fejlesztésekről?- Nincsenek illúzióink, egyre nehezebb évek várnak az önkormányzatra, a falubeliekre. Azonban nem szabad kilátástalannak felfogni a helyzetet, előbbre léphetünk, de csak úgy, ha a helybeliek az eddigieknél is nagyobb áldozatot vállalnak A közélet, lakóhelye sorsa mindig foglalkoztatta csík józsefné tősgyökeres tassi családban született. Harminc évig a helyi gyógyszertárban dolgozott. A közélet, a lakóhelye sorsa korán foglalkoztatta. Huszonhárom évesen lett a községi tanács tagja, majd a tanács vb-tagja. 1990-től települési képviselő, 1994-től 2002-ig alpolgármester, 2002-től polgármester. 41 éve házas, két lányuk, négy unokájuk van. Hobbija a méhészet. 2007-ben a Parlament- ■ — ben a Széchenyi Ödön-díjat vette át f pénzzel, munkával. Tudom, igen nagy kérés ez nálunk, ahol nagy a munkanélküliség, szinte alig van gazdasági teljesítmény. Nyolc éve teljesen ingyen kaptuk a szennyvízcsatorna-hálózatot, ám az arra felvett hitelt még két évig fizeti az önkormányzat, és . újabban jelentős teher a csapadékvíz-hálózat építéséhez hitelből fedezett önerő visszafizetése.- Az önkormányzatban van-e elképzelés arra vonatkozóan, hol növelhetné bevételeit a község?- Úgy gondolom, nálunk a turizmus fejlesztése hozna fellendülést. A befektetők részéről van érdeklődés, de az önkormányzatnak nincs olyan földterülete, amit turisztikai fejlesztésre értékesíthetne. Illetve volt ilyen terület, de azt előjogukkal élve a gazdák vásárolták fel a befektető elől. Vehetne az önkormányzat földet, ám azt a kiadást nem bírja el a költségvetés, a felhasználható források zöme intézményeink zavartalan működtetésé- . hez kell. Igaz, eddig még nem kellett működési hitelt felven mink, de alighanem rákényszerülünk rövidesen. Úgy, mint a többi település: az idei és a következő években már mi is a létért, a megmaradásért küzdünk. Tass Árpád fejedelem unokájáról kapta nevét, kősziklát jelent. István király birtoka volt, később a Veszprém-völgyi apácáknak adományozta. Egy 1109-es oklevélből kiderül: a királyi asztal körül szolgáló tárnokok és étekhordók faluja volt a település. Tass a reformáció kezdetén kálvinista hitre tért. 1628-tól már volt papja, első templomuk 1644-ben épült. A ma is látható eklektikus istenháza már a harmadik, ami 1886 és 1888 között épült fel, Benkó Károly építész tervei szerint. Tasshoz kötődik több történelmi személyiség: a falu szülötte Földváry Gábor, az első Nemzeti Színház és a Budapesti Vakok Intézetének építtetője; Tasson volt birtoka Darányi Ignácnak, a Mezőgazdasági Múzeum és a Földtani Intézet megteremtőjének, földművelésügyi miniszternek. A XX. század egyik nagy történésze, Hóman Bálint hamvai a református temetőben nyugodnak. A mai tassi Duna-part és az árterek csendje horgászok és üdülők ezreit vonzza. A Bakér vize körülöleli a települést, így a község belterületén is értékes horgászhelyek találhatók. A Du- na-part nagy része üdülőövezet, közművesítve, és egyéb szolgáltatásokkal ellátva. A Duna és a Kiskunság ügyeletes festője művészetek Szókincse hatalmas, a táj nyelvén beszéli el szűkebb hazáját Küzdött az árral, selymes vizet adott, álma a bicikliút Egy neves művészettörténész azt mondta Horváth Attiláról, hogy ő a tassi Duna-part vizuális ügyeletese. Találó jellemzés, mert valóban úgy igaz: a tanár úr a nagy folyam, a kiskunsági táj képi szókincsével beszéli el Tassot, a szűkebb hazát. Horváth Attila tör- zsökös képírója, szobrásza e vidéknek, s egyben bábája a kiskunsági művészeti műhelyeknek. Egyik alapítója a hajósi művésztelepnek, tagja volt a Bács- Kiskun megyei fafaragó stúdiónak, és 16 évig vezette a helyi fafaragótábort. Köztéri alkotásai ismertek: a Szent Miklós-szobor a kunszentmiklósi katolikus templom mellett, a tassi református templomkertben a forradalmi emlékmű, a szentmiklósi gimnáziumban a harangláb, Ipolyságon a hősi emlékmű. Tekintély a kortárs alkotók körében, a falubeliek többsége pedig úgy ismeri mint rajztanárt. Négy évtizeden át tanította - ahogyan ő nevezi - ezt az örömtantárgyat. A szentmiklósi gimnáziumban nála érettségiztek először a diákok rajzból és művészettörténetből, ugyanott Pro Schola-emlékérem- mel köszönték meg munkásságát. 2000-ben Pilinszky János-dí- jat kapott, s kitüntették a Tass községért emlékéremmel. Tíz éve nyugdíjas, de megbékélt az idővel: tanítványai jó mesterekké, bölcs művészekké váltak. Horváth Attila tanítványaiból jó mesterek, képírók, szobrászok váltak. A jó ivóvíz érték, és eljő az idő, amikor igazán kincset ér - véli Tasson pozsonyi Ferenc. A falu kútjainak sorsáért senkinek nem kell aggódnia: védelmébe vette azokat személyesen Pozsonyi úr. Még a hosszabb ideje szárazon álló szelecsényi artézi kutat is sikerült életre keltenie. Sok pénzébe került, de azt mondja: megérte, mert hálásak a selymes vízért a falubeliek. A Pozsonyi családot úgy ismerik: hajlandók elősegíteni bármi megvalósítását, ami a közösség javát szolgálja. Gépi munkákkal járulnak hozzá az önkormányzati építkezésekhez, és rajtuk is múlt, hogy két éve tavasszal megmenekült a dunai ártól a Gudmon-foki vízbázis. Mindezek után 2006-ban, Tass községért emlékéremmel tüntették ki Pozsonyi Ferencet.- Most azon vagyunk, hogy a Bak-ér partját feltöltsük a falu alatt, ahol kijő a víz. Rengeteg föld kell oda, de szép lesz a környék, a széles gáton stégek, szalonnasütők épülhetnek és megvalósulhat álmom: a kerékpárút. Templomaink toronyóráit is szeretném megjavíttatni, és fásítjuk a közterületeket - sorolta az önkéntes teendőket a köz- tiszteletnek örvendő vállalkozó.
