Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-18 / 219. szám

2008. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG&KÖZÉLET 7 Egymilliárd eurót vitt el a válság zuhanás A magyar lakosság is megszenvedi az amerikai piacról kiindult krízist Megtört tőzsdei brókerek. Az árfolyamok lejtmenete befektetők százmillióinak okozott érzékelhető veszteséget, de nagyot buktak a piacból élők is. Globális pénzügyi válság­gá terebélyesedett mostan­ra az a banki probléma- halmaz, amelyre immáron bő egy éve nem talál meg­oldást a világ. A krízis mindenkit érint, még önt is! Elmondjuk, hogyan. Molnár Sándor Csődbe jutott óriásbankok, zuha­nó árfolyamok, füstbe ment dol- lárszázmilliárdok - a bő egy éve az amerikai jelzálogpiacról kiin­dult felfordulás mostanra pénz­ügyi világválsággá nőtte ki ma­gát. Az amerikai jegybank volt el­nöke, a pénzügyi zseninek tartott Alan Greenspan szerint az 1929- 32-es nagy gazdasági világválság óta nem volt ilyen mély krízisben a nemzetközi pénzügyi rendszer. A krízis eredetileg csak az amerikai bankokat érintette, | amelyek tízmilliárdos vesztese- 2 geket szenvedtek el azon, hogy mind több adósuk nem tudta visszafizetni a hitelét. Később azonban kiderült: az ázsiai és európai pénzintézetek is érintet­tek, a bedőlt kölcsönök ugyanis nekik is veszteségeket okoztak. Mostanra általános bizalmi vál­ság alakult ki a piacokon, a be­fektetők szabadulnak minden­től, ami „mozdítható”. Mivel a magyar nyitott piac, és népszerű a külföldi befektetők körében, a krízis önt is érinti. Lássuk, ho­gyan! RÉSZVÉNYEK, ÁLLAMPAPÍROK A magyar részvények, állam­papírok és jelzáloglevelek vi­szonylag kockázatosnak számíta­nak a külföldi befektetők szemé­ben. Ez kevésbé áll összefüggés­ben Magyarország politikai, gaz­dasági helyzetével, sokkal inkább annak a következménye, hogy ha­zánkat az úgynevezett feltörekvő országok csoportjához sorolják. A befektetők ezt a csoportot egy­ként kezelik, és ha úgy döntenek, hogy eladnak, akkor az összes ország papírjait kidobálják. Válság esetén a befektetők első­ként mindig a kockázatosabb pénzügyi eszközöktől szabadul­nak meg, jelen esetben a feltörek­vő országokéitól. Nálunk ez első­sorban a tőzsde zuhanásában nyilvánult meg, tavaly augusztus elseje óta a pesti börze részvény- indexe mintegy 11 ezer pontot, csaknem negyven százalékot veszített az értékéből. Leértékelő­dés zajlott le az állampapírok és a jelzáloglevelek piacán is. BEFEKTETÉSI JEGYEK Nem csak azok bukhattak azon­ban nagyot, akiknek közvetlenül van vagy volt részvényük, állam­papírjuk. A lakosság egyik ked­velt megtakarítási formája a be­fektetési jegy. Ennek az érték­papírnak a megvásárlásával az ember rábízza a pénzét egy alap­kezelőre, hogy forgassa meg. Az alapkezelők állampapírokat, részvényeket vásárolnak. Máris látható, hogy ha esnek az ár­folyamok, az a befektetési jegyek tulajdonosait is negatívan érinti. Pontosan ez történt, a befektetési- jegy-tulajdonosok komoly veszte­A válság utolsó felvonásához értünk - állítja mind több piaci elemző. Az elmúlt hetek bankbedőlései (a legutolsó dominó a Lehman Brothers amerikai befektetési bank, illetve az MG amerikai biztosí­tó volt, amelyek hétfőn és ked­den jelentettek csődöt - utób­bit egyébként megmentik) arra utalnak, hogy végre meg­Ennyit bukott közvetlenül a lakosság (MRD FT) Befektetési jegyen 120 Tőzsdei részvényen 113 Jelzáloglevélen 9 Állampapíron 8 FORRÁS: MNB ségeket voltak kénytelenek el­könyvelni, különösen azok, akik részvénybe fektető alapra bízták a pénzüket. BIZTOSÍTÁSOK, nyugdíjpénztárak Jelentős vesztesége keletkezett a lakosságnak a biztosításokon is. Az életbiztosításoknál elterjedt, hogy a biztosítási díj egy részét a biztosító vagy az általa megbízott kezdődött a piaci tisztulás. Az érintetteknek most nehéz, ám a krízisben léket kapott pénzintézetek elsüllyedése hozzájárul a kilábaláshoz - fogalmazott az egyik ameri­kai szakértő. TÉNY, HOGY A VESZTESÉGEK napvilágra kerülése fontos ele­me a válság megoldásának. Amíg ugyanis a befektetőknek pénzügyi szolgáltató befekteti. Ezek az úgynevezett unit-linked biztosítások, amelyek egyben be­fektetések is. A pénzügyi eszkö­zök leértékelődése természete­sen ezeket a konstrukciókat is érintette. Végezetül nagyot bukott a la­kosság a magán-, illetve önkén­tes nyugdíjalapok veszteségei miatt is. A munkavállalói nyug­díjjárulék egy része ezekbe a pénztárakba folyik, amelyek ke­zelik és befektetik a tőkét, hogy egyszer jókora hozammal meg­fejelve kiegészítsék a befizetők állami ellátását. Mivel a nyugdíj- pénztárak is főként részvényt, illetve állampapírt vásárolnak, a pénzügyi eszközök leértékelődé­se csökkentette a leendő nyug­díjasok vagyonát. attól kell tartaniuk, hogy bár­melyik pénzintézetnél újabb veszteségekre derülhet fény, nem fognak újra vásárolni a piacon, vagyis a bizalmi vál­ság nem oldódik meg. Mások szerint viszont messze még a válság vége. Az ÉRJ brit elem­zőcég tegnapi közleménye sze­rint jelentős az esély további bankok összeomlására. Pénzügyi válságok a történelemben 1637 A hollandiai tulipánválság azt követően robbant Id, hogy zuhanásba kezdett a tulipán- hagymák ára. A megelőző évek­ben az akkoriban még ritka, ezért drága hagymák ára az egekig nőtt jobbára a spekuláció hátán, ennek a folyamatnak ve­tett véget a hirtelen összeomlás. 1929 A 20-as években rendkívül dinamikusan növekvő amerikai gazdaság megtorpanása piaci katasztrófába torkollott A pénz­ügyi krízis globális gazdasági válsággá nőtte ki magát 1987 A 80-as évek első felének gyors amerikai növekedése és a spekuláció az egekbe tornázta a részvényárfolyamokat. A folya­matnak zuhanás vetett véget 1997-98 A 90-es években az ázsiai országok hihetetlen üte­mű növekedést produkáltak A részvény- és ingatlanárak szá­guldottak A lufi először Thai- földön pukkadt ki, majd a többi ázsiai ország következett, egy év­vel később pedig Oroszország. 2000 Az internet és az informati­ka gyors terjedése azt a reményt keltette a befektetőkben, hogy az ezen a területen működő cégek óriási nyereségre tesznek szert Ám csalatkozniuk kellett, a tőzsdei lufi kipukkadt. Teherautóval rántották ki a bankautomatát SZIGETSZENTMIKLÓSON bankautomatát raboltak el szerda hajnalban. Drót­sodronyt kötöttek a szerke­zetre, és egy teherautóval kirántották a falból. Egyelő­re nem lehet tudni, hogy mennyi pénz volt az auto­matában. Egy év alatt 75 millióval nőtt az éhezők száma az élelmiszerárak meg­ugrása miatt egy év alatt 75 millióval nőtt az éhezők száma a világon - jelen­tette be szerdán Jacques Diouf, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szerve­zetének (FAO) főigazgatója egy római tanácskozáson. A rosszul táplált emberek száma a 2007-2008-as ár­robbanás előtt 850 millió volt. Ez a szám egyedül a 2007. évben 75 millióval nőtt, és elérte a 925 milliót. A FAO élelmiszerár-növeke­dési indexe az idei év első hét hónapjában már ötven­százalékos volt. Januártól megnyílnak az OEP regionális fiókjai jövő január elsejétől kezde­nék meg működésüket az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár regionális kiren­deltségei - áll abban a kor­mányrendelet-tervezetben, amelyet Székely Tamás egészségügyi miniszter október 15-én terjeszt be a kormányülés elé. Más módosítások felülvizsgálnák a súlyponti kórházak rend­szerét, és pontosítanék az egészségügyi képzést, szakképzést is. Székely Tamás kész a tervvel Megoszlanak a vélemények, hogy meddig tart még a pénzügyi krízis Még nyitott kérdés a cafeteria megadóztatása A tejtermelők is tüntetnek? tiltakozás A terméktanács kiáll a magyar piacért Tőkeinjekciót kapnak az önkormányzatok jövőre A kormány szerdai ülésén meg­tárgyalta és elfogadta az adótör­vények 2009-re vonatkozó módo­sításait. A pénzügyminiszter pén­teken nyújtja be az Országgyű­lésnek a módosító csomagot, de mandátumot kapott arra, hogy addig az Országos Érdekegyezte­tő Tanácson, valamint a Gazdasá­gi Együttműködési Fórumon fel­merült javaslatokról tárgyaljon. Nyitott kérdés még az is, hogy be­vezessék-e a természetbeni jutta­tások 11 százalékos megadóztatá­sát. A minisztérium kompro­misszumkész abban, hogy az adóhatóság a házipénztárakat ne bármelyik nap, hanem csak havi, illetve negyedéves bontásban és átlagban ellenőrizhesse. ■ É. S. A Tej Terméktanács bejelen­tette, hogy demonstráció szer­vezésébe kezd. A szervezet sze­rint ugyanis a külföldről „döm­pingáron és óriási volumenben érkező tej és tejtermék veszé­lyezteti a magyar piacot, míg a sajátjukat irigylésre méltó mó­don védik”. A tanács védelmébe veszi az ágazatban dolgozókat és a munkahelyeket. Áruházláncok elé tervezik a demonstrációt, de a helyet és az időpontot csak közvetlenül az akció előtt közük. A tanács úgy véli, „a túlliberalizált törvény és a ritka hatósági ellenőrzések miatt a helyzet folyamatosan romlik, ezért teljesen elszántak az akcióra”. ■ P. A. I 1 2 A termelők szerint a külföldi tej veszélyezteti a magyar piacot Jövőre 8,7 százalékkal több pénzt kapnak az önkormányzatok az állami költségvetésből. Ez ugyan reálértéken jelent némi növeke­dést az ideihez képest, ám ko­rántsem olyan mértékűt, amilyet a megyék szerettek volna. Gyenesei István önkormányzati mi­niszter lapunk kér­désére elmondta: a támogatás nagyobb részét a bérek finanszí­rozására fogják költeni a telepü­lések. „A 8,7 százalékos plusztá­mogatás maximum arra elegen­dő, hogy a bérek inflációt követő emelkedését ki lehessen fizetni belőle. Az energiaárak vagy az infrastrukturális kiadások inflá­cióját viszont már nem lehet finanszírozni belőle” - mondta. A további részletekről jövő hét kedden egyeztet a kormány az érdekszövetkezetekkel a kor­mány-önkormányzatok egyezte­tő fórumon. Zongor Gábor, a Települési Önkor­mányzatok Orszá­gos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára elmondta: a keddi tanácskozáson szóvá te­szik, hogy a Pénzügyminiszté­rium - a korábbi ígéretekkel szem­ben - nem vonta be őket a munka előkészítésébe. „Előbb bizonyos alapkérdésekben kell megegyez­ni, és utána kell beszélni a számok­ról” - hangsúlyozta. ■ B. V. ■ Gyenesei: bérekre megy el a támogatás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom