Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-11 / 213. szám
12 BUGAC PETŐFI NÉPE - 2008. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Van okuk a derűlátásra A török időkben az egész környék szilaj marhák legelőjévé vált Bugac hírnevét elsősorban idegenforgalmi látványosságainak köszönheti. Ilyen a lovasbemutató, kiemelten: a puszta ötös. Neve alapján Bugac ősi kun település. A Kun Kódex szerint a „buga” szó bikát jelent. A bugac, illetve a bugacs pedig bikákkal foglalkozó egyént. Hogy pontosan ki volt a település névadó személye, máig nem derült ki. Mindenesetre Bugac, Bugac- háza, Monostorfalva és Bugac- monostor mind a bikákkal foglalkozó ismeretlen nevét viselte. Az első, Bugac nevű személynév egy 1391. február 4-én kelt okmányban bukkan fel először. ■ A pusztává vált környéket Kecskemét szerezte meg. A gyászos emlékű mohácsi csatavesztést követően a törökök végigdúlták a Duna-Tisza közét, Bugac is ekkor pusztult el. A pusztává vált környéket a legelőkkel együtt Kecskemét szerezte meg. A hírős város fejlődésével Kis- és Nagybugac puszták hasznosítása is mindinkább fontossá vált. A pusztán egyre nagyobb hangsúlyt kapott az állattartás mellett a tenyésztés, s nagy jelentősége volt a Szent György-naptól Szent Mihályig terjedő legeltetési időben a bértartásnak is. A 19. század végén már évente nyolc-tíz ezer szarvasmarha és öt-hat ezer ló, illetve csikó legelészett a bugaci és monostori pusztákon. Nem véletlen, hogy Bugac története évszázadokon át szorosan összefüggött a hírős városéval. A változás 1950. január 1-jén következett be Bugac történetében: a több évszázados függőség után az öt és fél ezres lélekszámú falu önálló tanácsú településsé vált, területe tizenhét- ezer-ötszáz hektár volt. Bugac - a szomszédos Pusztaházával együtt - Bács-Kiskun megye hatodik legnagyobb kiterjedésű települése. A majd’ 3 ezer lelket számláló nagyközség jelenéről, jövőjéről Szabó László polgármesterrel beszélgettünk.- Néha egyetlen nap eseményeit is nehéz összegezni. Én mégis arra kérem, foglalja tömören össze az elmúlt két év fontosabb történéseit.- A 2007-es évet, vagyis a megválasztásomat követő esztendőt számos olyan háttérmunka töltötte ki, melyek egyike sem hozott azonnal érzékelhető, látványos eredményt, viszont elengedhetetlen volt a következő évek biztonsága szempontjából. Akadt közöttük megszorítás, létszámcsökkentés, bizonyos területek gazdaságossá tétele, és még sok minden más is... Az egyik fontos lépésnek a többcélú kistérségi társulás létrehozását tekintem. Bár megfelelő előkészítése hónapokat vett igénybe, a befektetett munka eredményeként évi tízmillió forint plusztámogatáshoz jut az önkormányzat úgy, hogy Intézményeink megőrizték a teljes önállóságukat. Az ilyen pluszbevételek, illetve megtakarításaink adják az alapot terveink, elképzeléseink megvalósításához. A legfontosabb, hogy ezáltal a pályázati fejlesztésekhez önerőt tudjunk biztosítani, de sok kisebb, a lakosság mindennapi életét jobbá tevő intézkedésekhez is fedezetet biztosít. Egyike ezeknek az iskolabusz beindítása. Látszólag nem tűnik nagy ügynek, de hozzájárult, hogy idén először egyetlen gyereket sem vittek el városi iskolába. Ebben az évben 1,2 millió forinttal támogattuk a családokat az iskolakezdéskor. Jelentős bugacnak évente négy főrendezvénye van. Május végén rendezik meg az Abonyi Imre Fogathajtó Fesztivált. Június második felére esik a bugaci falunap, melynek kiemelkedő eseménye az egyre népszerűbb főzőverseny és a tanyaösszeggel járulhatunk hozzá a szülői munkaközösség összefogásával létrehozott nyelvi labor működtetéséhez, az idegen nyelv és az informatika emelt szintű oktatásához. És nem utolsósorban az óvodában bölcsődei szobát alakítottunk ki. Több mint féléves egyeztetőmunka eredményeként megalakult a LEADER-akciócsoport, elkészült az akcióterv, amely hosszú távon meghatározza Bugac jövőjét.- Bugac a hírnevét elsősorban egyedülálló környezeti adottságainak, látványosságainak köszönheti. Mennyire forinto- sítható ez a páratlan lehetőség? Magyarul: évente mennyi színház. Szeptember közepén kerül sor a szüreti felvonulásra és mulatságra. Az eseménysort a szeptember végi, látványos programokban bővelkedő, háromnapos Szent Mihály-napi vigasságok zárják. bevételt hoz az idegenforgalom? .- Mára az a sajátos helyzet alakult ki, hogy az úgymond turistavonzó látványosságok szinte kivétel nélkül magántulajdonban vannak. Az önkormányzat csupán a vállalkozások adója révén részesül a bevételükből. Az a célunk, hogy a község területén működő vállalkozásokkal összefogva a még kihasználatlan lehetőségeket is felfuttassuk oly módon, hogy az önkormányzat Is jelentősebb részesedéshez jusson. Ilyen a bugaci vasútállomás, amely romossága dacára, még most is érdekes látványosságnak számít a külföldi turisták szemében. Amennyiben sikerül megállapodnunk a tulajdonos MÁV Zrt.-vel, és az indóház mellé bérbe kapjuk a szomszédos épületeket, területeket is, csodálatos dolgokat fogunk megvalósítani. Ehhez jön még a kerékpárút, mely - reményeink szerint - ez év végére elkészül. Megnyílhat a lehetőség az aktív és ökoturizmus irányában. Összességében tehát minden okunk megvan a derűlátásra, most már csak elégséges erő kell ötleteink és elképzeléseink megvalósításához. Évente négy, programokban gazdag esemény szabóVlászló AJ^takarékos működés a fejlesztések záloga Valamennyi szervezetnek Bugac szebbé tétele a célja Bugacon bárki talál érdeklődési körének megfelelő civilszervezetet. A nagyközségben van nagycsaládos-, polgárőr-, tűzoltó-, Ifjúsági, lovas- és diáksportegyesület, klubjuk van a nyugdíjasoknak, együttesük a gitárosoknak, népdalkörük az énekelni szeretőknek, alapítványa a nagyközségnek, valamint az óvodás és általános iskolás gyerekek segítésének. Az egyik legmarkánsabb civil- szervezet a Nagycsaládosok Egyesülete. Az 1996 nyarán létrehozott és bejegyzett közösség feladatának tekinti a helyi nagycsaládosok érdekelnek képviseletét és szolgálatát. A Szent Mihály- napi vigasságok idei programjai Háromnapos, a nemzeti parkkal és a Bugacpuszta Kft.-vel közösen szervezett rendezvénysorozattal készül az önkormányzat az idei Szent Mihály-napi vigasságokra. Az eseménysor pénteken tanácskozással és két könyv- bemutatóval indul. Délután 3-tól 4-ig ismertetik a kistérségi LE- ADER-csoport terveit, majd Ma- darassy László és Bánkiné Molnár Erzsébet könyvét mutatják be. Szombaton délelőtt 11 órakor a kiskun kapitány, a nemzeti park igazgatója és a polgármester ünnepélyesen megnyitja a vigasságokat. A köszöntők után a jászkun huszárok felvonulását tekinthetik meg. A betyárok ügyességi bemutatója után az érdeklődők szakvezetők irányításával járhatják végig a tanösvényeket. Két órakor kezdődik a bugaci és hortobágyi csikósok, pásztorok látványos ügyességi versenye. Este 8 órakor kezdődik a csikósok és pásztorok bálja. Vasárnap amatőr fogathajtók mérik össze tudásukat. Ezzel párhuzamosan lehetőség nyílik a Gál-tanya, a nagybugaci biogazdaság megtekintésére. Pontban délben szentmisét tartanak a bugaci Szent Mihály- keresztnél. Az istentisztelet után gyermekek számára szerveznek természetismereti sétát. Közben folytatódik a fogathajtóverseny. Nyolcvan éve rója a kilométereket a pusztában a bugaci kisvasút kispöfögő Elindítása óta a népszerű vonat közel tizenkétszeresét tette meg a Föld és a Hold közti távolságnak A keskeny nyomtávú (760 mm) Kecskeméti Gazdasági Vasút Kiskunmajsáig terjedő ötvenhárom kilométer hosszú vonalát 1928. szeptember 17-én adták át az utazóközönségnek. Ám jóformán ki sem fényesed- hettek a sínek, kitört az egész világot átfogó gazdasági válság, amely egyben a kisvasút végét is jelentette. A kecskemétiek azonban nem törődtek bele a szomorú helyzetbe, s kiötölték: turistákkal teszik kifizetődővé a kisvasút üzemeltetését. Legott jókora sajtókampányt szerveztek, külföldi zsurnalisztákat láttak vendégül, hogy cserébe hírét vigyék a világon egyedülállónak számító természetvédelmi területnek, a hírős város déli határától egészen Majsáig nyúló bugaci pusztának. A program hazai népszerűsítésére Móricz Zsigmondot Nyolcvan év alatt több millió kilométer napi három utat alapul véve az elmúlt nyolcvan év alatt a Kispößgö 4,65 millió (!) kilométert tett meg, ami tizenkétszerese a Föld és a Hold közti távolságnak (közepes távolság 384400 km). kérték fel. A nagy író volt az, aki a keskeny nyomtávú kisvonat akkori mozdonyát (nem azonos a maival) Kispöfögőnek nevezte el. A vasutasok egymás közt csak Jónásnak hívták. A válság elmúlt, a bugaci kisvasút újraéledt. Több mint hat évtizeden át szorgalmasan hordta a városba, s vitte vissza a hatalmas puszta tanyáinak lakóit. Aztán az 1990-es évek végén ismét veszélybe került a léte, pedig akkor még csak válság sem volt. Legfeljebb a fejekben és a lelkekben. Ám ahogyan hetven évvel korábban, ezúttal sem hagyták elveszni. Mert akkorra már mindenki tudta: a keskeny nyomtávú vasút éppúgy hozzá tartozik a pusztához, a kiterjedt tanyavilághoz, mint a kutyához a bolha. A nyolcvanéves sínpár ma már meglehetősen hullámos, a hatvanöt éves mozdony vastagon füstöl, és a nyugdíjaskorú vonat tempója sem a leggyorsabb, ám akit egyszer megfogott a kisvasút varázsa, azt többé nem ereszti. És a napjainkban már dízelmozdony vontatásé kisvasút azóta is nap mint nap szorgalmasan végigkúszik a puszta végtelenjébe nyúló keskeny sínpáron, a helybéliek és a szépre vágyó turisták nagy-nagy örömére. A ma már dízelvontatású kisvasút nap mint nap szorgalmasan végigkúszik a puszta végtelenjébe nyúló keskeny sínpáron.