Petőfi Népe, 2008. augusztus (63. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-05 / 182. szám

4 PETŐFI NEPE - 2008. AUGUSZTUS 5., KEDD FELSŐ-KISKUNSÁG Komoly tervek és pályázatok a lajosmizsei egészségügyben Komoly felújítások, fejlesztések valósulhatnak meg a lajosmizsei egészségházban, ha révbe érnek az intézmény és a fenntartó ön- kormányzat idén beadott pályá­zatai. A Dél-alföldi Operatív Prog­ram kínálta forrásokból három­szor is szeretne meríteni a helyi egészségügy. Ezek közül az egyik pályázatuk biztosan megvalósul, nyertek 10 milliót, amiből az egészségházat teljes körűen akadálymentesítik. Az építkezés augusztusban kezdődik. A másik, még kidolgozás alatt lévő pályázattal hatvanmillió fo­rinthoz akarnak hozzájutni az idősgondozás fejlesztésére. Ha megnyerik a támogatást, az egészségházat kibővítik. Az egy­kori szülőotthon épületében mű­ködő szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat áthelyeznék a le­endő új helyiségekbe. Takarékos­ságra törekednek ezzel, a két épület fenntartása helyett egy he­lyen biztosítanák a szolgáltatáso­kat korszerű körülmények kö­zött. A harmadik pályázatot teg­nap fogadta be a kiíró főhatóság. Remény van rá, hogy negyven- millió forinthoz jutnak az egész­ségház felújítására. Egyebek közt a pelenkázók, a várótermi padok cseréjére, az informatikai és az orvosi géppark fejlesztésére költenék.- Megvizsgáltuka betegforgal­mat, és a kecskeméti kórházak­ból kapott adatokból azt látjuk, hogy a mizseiek és a felsőlajosiak közül sokan járnak át kardiológi­ai, pszichiátriai és bőrgyógyásza­ti szakrendelésekre. Állami se­gítséggel szeretnénk megterem­teni a feltételeket, hogy őket is el­láthassuk helyben - mondta el lapunknak lózsáné dr. Kiss Irén intézményvezető. ■ Fekete Barbara A gyermekgyógyászat is várja a kedvező változásokat. A Bongo Men együttest a húsz éve hazánkban élő Komolafe Omotunde nigériai fiatalember alapította. Azóta folyton turnéznak, főleg vidéken szeretnek játszani. Az afrikai kultúra lelkes terjesztői szerint a kisvárosokban, falvakban barátsággal fogadják őket. Bőrszínük sohasem téma - táncukra, muzsikájukra kíváncsiak az emberek. Jó előadók a strandbulin kunszentmiklós Miért vagyunk érdekesek és rokonszenvesek? A kultúra a népek külö­nös tudása. Rá hivatkoz­nak a másokkal békétle- nek meg azok is, akik szerint a művészetek ál­tal lehetséges elfogad­nunk egymást. Miklay Jenő A szentmiklósi Puszta Rádió munkatársai azt mondják, ak­kor könnyebb az életünk, ha akarjuk megérteni a velünk élő, de nem közénk tartozókat. A de­rék rádiósok optimisták, mert azt tapasztalják, hogy az embe­rek általában hajlamosabbak el­fogadni a világot másféleképpen látókat, mert nem létezik olyan kulturális közösség, amelyben ne ismerne rá ki-ki a saját sor­sára legalább kicsit-kicsit. A művészetek ugyanabból a spiri- tualitásforrásból merítenek, csak különbözik a kifejezésük módja, de épp ettől vagyunk má­soknak érdekesek, rokonszen­vesek. Szentmiklóson több éve szervezik az augusztusi kultu­rális vagy ahogy a rádiósok ne­vezik médiafesztivált azért, hogy a tehetséges fiatalok a nagy nyilvánosság előtt megmu­tathassák, mit tudnak a színpa­don. Olyan embereket hívtak, akiket máskor talán nem láthat­nánk. Most is sokan és sokfélekép­pen léptek fel: táncosok, éneke­sek és muzsikusok, romák és magyarok, gyengénlátók meg hátrányos helyzetűek. A szerve­zők nem a színvonal szerint sze­melték ki az előadókat, sőt nem Csikós Zsuzsanna énekkel tűnt ki. is válogattak: bárki felléphetett, aki úgy érezte, tud újat mutatni. Tegyük hozzá: valamennyien a legjobbat hozták ki magukból, és akadtak figyelemre méltó mű­kedvelők a tizenéves korosztály­ból is. Különösen megérdemelte a tapsot a szép dalokért a gyen- génlátó fiatalok Vakrepülés tár­sulata, a Ju és Zsu csoport éneke­sei és persze azok is, akiket itt nem említettünk név szerint. A jó hangulatra rátett még né­hány lapáttal a Bongo Men nevű tamtam-együttes is. A nigériai fiatalok csak abban különböz­tek a felső-kiskunsági előadók­tól, hogy könnyebben viselték a kánikulát. Jobb helyen szervez­ni a fesztivált nem is lehetett volna, mint a strandon. A szentmiklósi fürdőt alighanem éppen ilyen bulikra találták ki. Barantások és lovas íjászok a bösztörpusztai jurtatáborban Körösi Csorna Sándor küldetése véget ért. Az oly régóta keresett, Közép-Ázsiában rekedt madja- rokat (ejtsd: magyarokat) meg­találták. A baskírok, a kazáni ta­tárok, a közép-ázsiai karakalpa- kok, a kaukázusi balkárok, a krí­mi tatárok és a kazakok monda­világa is kínálta a megoldást. E népek eredethagyományai sze­rint egyes nemzetségeik szoros kapcsolatban állnak a magyar­sággal. Bíró András Zsolt kutatásai és a kromoszómavizsgálatok alap- ján kiderült: a mai magyarorszá­gi lakosság egy részének az ősei és a kazakisztáni madjar popu­láció ősei között - mai ismerete­ink szerint legalább 1300-1500 évvel ezelőttről - genetikai kap­csolat állt fenn. ■ Törzsi gyűlés és harci bemutatók az ezer év előtti időkből. A tudományos felismerés fe­lülírja a magyarok származásá­ról eddig vallott elméleteket. Ha­tására a mintegy négyezer főt számláló kazakisztáni madjar törzs tavaly júliusban megtar­totta első, modern kori nagy tör­zsi gyűlését, a Kurultajt, ame­lyen küldöttség képviselte az Európába származott madja- rokat. Most pedig augusztus 8. és 10. között hívták össze a madjar törzs és a magyarorszá­gi magyarok második nagygyű­lését. Kunszentmiklós határá­ban Bösztörpusztán az avar ko­ri kagáni sír közelében felállí­tott táborban találkoznak egy­mással a résztvevők. A mintegy száz jurtából, törté­nelmi sátorból felépített tábor­ban félezer barantás, hétszáz gyalogos hagyományőrző és másfél száz lovas íjász táborozik majd. A nagyközönség üdülésé­re szánt rendezvénysorozat 8- án, déli 12 órakor fogadóünnep­pel kezdődik a szentmiklósi fő­téren. Szombaton délután 4 óra­kor Bösztörpusztán ül össze a valóságos Kurultaj, ahol a két testvérnép közös sorsának to­vábbi kérdéseiről tárgyalnak a népek képviselői. A fő esemé­nyek köré három napon át törté­nelmi élő képeket, hadibemuta­tókat szerveznek, és számtalan kézműves kiállítás, vásár, gyer­mekjáték színesíti a háromna­pos programot. ■ Zsúpfedeles házak a rászorulóknak lakásprogram A vályogvetés kenyérkereső foglalkozás lehet Szentmiklóson Kunszentmiklóson jelenleg öt­ven önkormányzati bérlakást számlálnak, de jóval többre van igény. Ezért fokozatosan gyara­pítja kiadható ingatlanjait a vá­ros. Ehhez partnerre találtak a Holcim Hungária Otthon Alapít­ványban. A civilszervezet évek óta országszerte segíti a rászoru­lók bérlakáshoz jutását elősegítő önkormányzati építkezéseket. A támogatásokhoz az EU struktu­rális alapja nyújt forrást. Azért került az alapítvány figyelmébe Szentmiklós, mert ott az építő­anyagot is helyben készítik. Vá­lyogvetésre alkalmas a környék földje. A hagyományos építő­anyagok készítésébe bevonták a helyi roma közösséget, így rész­A falak kiváló hőszigetelők. ben megoldották a foglalkoztatá­sukat is. A Kinizsi utcában most készült el vályogból, zsúpfedél­lel két, egyenként 63 négyzetmé­teres lakást magába foglaló tár­sasház. Az ilyen épületek szá­mos olyan jó tulajdonsággal bír­nak, melynek kihasználását az energiahordozók drágulása mi­att komolyan kell venni. A vá­lyogfalak nem rongálják a kör­nyezetet, kiváló hőszigetelők, ugyanakkor a helyben olcsón előállítható falazóanyag, zsúpfe­dél kíméli a pénztárcát. A tár­sasházra a városi önkormány­zat 9 millió forintot költött, ugyanannyival járult hozzá az alapítvány is. Az ingatlanokba olyan, szociálisan hátrányos helyzetű családok költöznek, akik eddig közművesítetlen, lakhatásra szinte alkalmatlan épületben éltek. ■ M. J. Megkíméli a pénztárcát A LÉLEGZŐ VÁLYOGFAL kitűnő mikroklímát ad, az állandó és optimális páratartalom csökkenti az allergiás és légúti betegségek kockázatát. Kiváló hőtároló, hangszi­getelő, véd elektromos szmog ellen is. A vályogház télen könnyen befűthető, nyáron nincs szükség klímaberen­dezésre. A téglával szemben beszerzése jóval olcsóbb, ugyanis gyártása csak töre­dékenergiát igényel az égetés­hez képest. Egyetlen hátránya, hogy nem vízálló, de ez a probléma szakszerű szigete­léssel kiküszöbölhető. BÚCSÚ a házaspártól Bíczó Károlyt, a fülöpszállási református gyülekezet lel­kipásztorát, a település díszpolgárát és feleségét Balogh Mária Piroskát a napokban együtt ravatalozták fel a helyi református templomban. A lelkész házaspárt százak kísérték utolsó útjukra. Többek között elbúcsúzott tőlük Hegedűs Béla esperes, Varga László, a Dunamelléki Református Egyházke­rület főjegyzője, Szabó Gábor esperes, Cseh Szakáll Sándor polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom