Petőfi Népe, 2008. augusztus (63. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-29 / 202. szám
4 ORDAS PETŐFI NÉPE - 2008. AUGUSZTUS 29., PÉNTEK „Nem én alakítom a fát; hanem a fa alakit engem” Ordason hazajáró vendégnek számít hazánk legjelesebb népi- játék-készítő mestere. A 80 éves Czár János képzőművészeti foglalkozásokat tart a helyi gyerekeknek, valamint rendszeres kiállító a falunapokon. A Népművészet Mestere kitüntető címet is birtokló Jani bácsi ráadásul egyúttal játékmester, mesélő és költő is. Bánszky Pál művészet- történész így írt róla: „Czár János tárgyalkotó művészetének kiemelkedően fontos alkotásai a betlehemek. Egy nehéz sorsú ember vágya mutatkozik meg bennük a boldogságra és szere- tetre, hitvallása a család szentségéről, megtartó erejéről”. Jani bácsi ma is aktív. Mikor a mestert felkerestük, éppen a Rá- kóczi-tölgyről leszakadt darabból faragott egy köztéri padot az ordasi tájház udvarán. - Nem én alakítom a fát, hanem a fa alakít engem - fogalmazott. Hozzátette: örül annak, hogy ma egyre inkább visszatérnek a divatba a fajátékok. Sok helyre hívják, és többen járnak hozzá tanulni is. Művészetét nem csak Magyarországon ismerik el: rendszeresen invitálják külföldi országokba. Czár Jani bácsi a mai napig aktív. Még sokáig élni akaró falu a lét a tét Sokgyermekes családokat fogadnának be a jövőért A félezer lelket számláló Ordas önkormányzata akár nagycsaládosokat is letelepítene a faluban. A tét: a falu jövője. A Duna partján fekvő Ordas nem véletlenül kedvelt helyszíne az alkotó- és egyéb táboroknak. Nemcsak a természeti környezet, hanem a takaros porták, hangulatos utcák is egy szebb múltat idéznek. A jelent azonban sajnos a súlyos anyagi gondok határozzák meg.- Hatvanmillió forintos a költségvetésünk, és nem kapunk ÖNHIKI-támogatást, tavaly kiestünk a jogosultak köréből. Ennek következtében jelenleg hárommillió forintos hiányunk van. Amennyiben az ennek pótlására vonatkozó pályázatunk nem talál támogatásra az Önkormányzati Minisztériumnál, akkor a legutolsó lyukba kell kapcsolnunk a nadrágszíjat - kezdi a beszélgetést a falu polgármestere. Szabó Zsolt hozzáteszi: 1997-ben iskolatársulást és körjegyzőséget hoztak létre Géder- lakkal. Előbbivel azóta Dunapa- tajhoz csatlakoztak, utóbbiba pedig Uszódot vonták be.- 13 fős az óvodánk és 21 fős az alsó tagozatunk, ennek ellenére mindkettőhöz ragaszkodunk, hiszen ez a jövőnk. Bár valóban nagyon szép a környék, nem akarunk üdülőfaluvá válni- hangsúlyozza a polgármester. A gyermeklétszám. növelése (vagy legalábbis a csökkenés megállítása) érdekében határozott lépésre szánta el magát az önkormányzat: egy komplett családi házat ajánlanak fel annak a nagycsaládnak, amelyik óvodás- és kisiskoláskorú gyermekeivel letelepszik Ordason.- Azt mondtam a helyieknek: hiába lenne márványból az utca, ha nincs, aki járjon rajta. Úgy gondolom, megértették: így talán van esélyünk, hogy megtartsuk az óvodánkat és az alsó tagozatot - reménykedik a falu első embere. A nehéz anyagi helyzetben azért minimális fejlesztési keret Ordason is van. - Évente 5- 8 millió forintot tudunk építésre fordítani. Idén a temető melSzabó Zsolt polgármester a helyi református gyülekezet gondnoki teendőit is ellátja. Azt mondtam a helyieknek: hiába lenne márványból az utca, ha nincs, aki járjon rajta. letti járda térkövezése fog megvalósulni. Ezenkívül tervben van, hogy az Ordas Jövőjéért Alapítvány 250 ezer forintból - és persze nem kevés önkéntes munka révén - egy szabadidőparkot alakít ki a Duna partján. Szeretnénk felújítani és berendezni a táj házunkat, a művelődési ház mögé pedig egy gumiborítású sportpályát képzeltünk el - sorolja Szabó Zsolt. A legnagyobb gondot - mint a kistelepüléseken általában - Ordason is a munkanélküliség jelenti. A faluban a legjelentősebb munkáltató egy hét főt foglalkoztató fröccsöntő üzem - ráadásul a környező településeken sem sokkal jobb a helyzet. - Az egyetlen lehetőséget a közmunkaprogram jelenti. Reméljük, erre a jövőben még több forrás fog rendelkezésre állni - bizakodik a polgármester. Az ordasiak nem csalódtak a fiatal tanítóban szabó zsolt mindössze 26 , éves volt, amikor 1990-ben - tanítóként - Ordas első emberévé választották. A polgár- mester azóta otthagyta a pedagógusi pályát, és gazdálkodóként tevékenykedik. Azt mondja, így több ideje marad a falu ügyeinek intézésére. Emellett a helyi református gyülekezet gondnoki teendőit is ellátja. Vezetésével 2000ben több mint kétszáz éves templomukat, 2006-ban pedig a mellette lévő parókiát újították fel. - Ez utóbbi átalakítást hárommillió forinttal kezdtük el. Pályázati és egyházi források mellett a gyülekezet is nagyon sok önerőt beletett a munkába. Gyakorlatilag csoda, hogy megvalósult az álmunk - mondja büszkén Szabó Zsolt. Az európai bicikliút vonzza majd a turistákat Falusi turizmus - Ordason ebben látják a kitörés lehetőségét. Tíz éve már ebből a megfontolásból fogtak bele a település „felvirágoztatásába”: a köztereket és a magánportákat is beültették szebbnél szebb virágokkal. A közös törekvés sikerre vezetett: 2001-ben egy különdíjat sikerült elhozniuk a Virágos Ma- g}'arországért versenyről; 2004-ben a Tiszta falu - Szép környezet pályázaton bekerültek a megye öt legszebb faluja közé; 2006-ban pedig a Virágzó Magyar Kertkultúráért Alapítvány különdíjában részesültek. Az önkormányzatnak nincs ugyan saját forrása a turizmus fejlesztésére, ám a helyiek a település „hangulatának” megteremtésével máris sokat tettek a fejlődésért. A falu vezetése nagy reményt fűz a Duna menü európai kerékpárút megépítéséhez is, amelynek Bátya és Dunapataj közötti szakasza már tervezés alatt van. Évek múlva talán még több hazai és külföldi turista ismerkedhet meg a környék romantikájával. További igényes szálláshelyek kialakításával nemcsak a kerékpárosokat, hanem a vízi túrázókat, valamint a lovaglás és a horgászat szerelmeseit is még nagyobb számban ide tudnák csábítani. ■ Az ordasiak megteremtették a falu „hangulatát”. OrdaSÍ Nyár Az évek óta megrendezett Ordasi Nyár rendezvénysorozat keretében a szervezők a könnyű- és komolyzenei koncertek mellett rendszeresen helyet biztosítanak képzőművészeti alkotótáboroknak is (képünkön). A sorozat csúcspontja az augusztus végén sorra kerülő Ordasi Falunapok. A környéken a monda szerint sok farkas tanyázott EREDŐ' A település neve egy személynévből alakult ki. Az ordas fekete, barna szőrszálaktól tarkított színt jelent. Ezt a melléknevet elsődlegesen a farkas szó jelentésváltoztatására használták. A monda szerint Ordason sok farkas tanyázott. A településről már a XIII. századból létezik írásos anyag, a Hunyadiak korában a kalocsai érsek birtoka volt, és a török időkben is fennmaradt - bár 1720-ban mindössze 32 lakosa volt. Az ezt követő fejlődés következtében egy évszázad múlva már 845 fő lakott Ordason. Jelentős népességfogyást a XX. század második felében élt át a jelenleg 500 fős falu. Értékes fafaragások díszítik a templomot vallás Az ordasi református templom II. József türelmi rendelete alapján 1785-86- ban épült fel a gyülekezet saját erejéből. A templom belsejében látható értékes fafaragások Szerváciusz Péter híres fafaragó munkái. A legértékesebb alkotás a szószék felett lévő fakupola. A templom falán emléktábla jelzi az 1898-as árvizet is. Ekkor 125 centiméter magasságig mindent elborított a víz. „Majd kivisznek már engöm is a tölgyfa alá” rákóczi-fa Ordas jelképe a temető öreg tölgye, az úgynevezett Rákóczi-fa. Neve onnan ered, hogy a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc pihent meg alatta. A fa szinte eggyé vált a temető fogalmával. Sokszor mondják az öregek: „Majd kivisznek már engöm is a tölgyfa alá.” A fa védettnek van nyilvánítva. Alsó ágait a század elején kezdték csonkítani, majd a ’40-es években újabb csonkítások következtek. A fa száradása valószínűleg a műút kövesítésével és a közelében történő temetkezéssel magyarázható. Az 1990-es években rohamosan fejlődött a falu modernizáció Ordasnak 1991-ben épült ki telefonhálózata. A fejlesztést megelőzően 5-6 vonal működött a községben, az is csak 8 órától 16 óráig. Ugyanebben az évben ártézi kutat fúratott a község. 1995-ben megtörtént a falu földgázhálózatának kiépítése, majd két évvel később a közvilágítás is megújult: a régi elavult, nagy fogyasztású lámpák helyett új, nagyobb fényerejű, energia- takarékos lámpákat szereltek fel. A település úthálózata 95 százalékban aszfaltozott, valamint minden utcának betonjárdája van. A TESTÜLET Szabó Zsolt - polgármester; Varga Attiláné - alpolgármes-% tér; Borsodiné Vargacz Edit (független); Felnagy László (független); Kozákné Szent- györgyi Ilona (független); Ri- secskin Dénes (függeüen).
