Petőfi Népe, 2008. augusztus (63. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-26 / 199. szám

4 FÜLÖPJAKAB PETŐFI NÉPE - 2008. AUGUSZTUS 26., KEDD A környék már a népvándorlás idejen lakott volt Fülöpjakab területe már a nép- vándorlás idején lakott hely volt. A környéken végzett régé­szeti feltárások során számos olyan leletre bukkantak, ame­lyek szarmaták és avarok jelen­létére utaltak. (Negyvenegy éve, 1967. június elsején, a helyi Alkotmány Tsz disznóóljainak alapozásakor kis késő avar te­metőt találtak a földmunkások.) A népvándorláskor még lakott terület a honfoglalás idejére tel­jesen elnéptelenedett. A sokáig lakatlan vidék 1239-ben népe­sült be újra, amikor IV. Béla ki­rály kunokat telepített a Duna- Tisza közére. A hagyomány sze­rint a mai Fülöpjakabot is ma­gában foglaló térség első ismert tulajdonosa bizonyos Buthemer Jakab nevű kun vitéz volt, aki­nek emlékét Fülöpjakab község mellett a hajdani birtokköz­pont, a szomszédos Jakabszál- lás is nevében őrzi. Az egykori lakabszállás a redemptio (ön­megváltás) idején három város: Szabadszállás, Majsa és Fülöp- szállás tulajdonába került. Az idei esztendő fülöpjakabi kitüntetettjei Hagyományosan minden eszten­dőben az augusztus 20-ai ün­nepség keretében adják át a fü­löpjakabi önkormányzat kitün­tetéseit, elismerő okleveleit. Idén öten vehették át kitüntetésüket Csáki Béla polgármestertől: Ha­vas Tibor pedagógus (tanító), Mikesné Pöszmet Edit köztiszt­viselő, Lovasné dr. Pólyák Erzsé­bet köztisztviselő, Rigó Imre pol­gárőr és Törteli Istvánná óvodai dadus. Összes termékük mentes a káros anyagoktól és csáki béla A fülöpjakabiakat mindig a tenni akarás jellemezte a vegyszerektől Mélyre nyúló gyökerek A templomban reggel megszentelt új kenyeret délben Csáki Béla polgármester szegte meg a sportpályán. Fülöpjakab egyike a me­gye három legfiatalabb községének. Önállóságát tizenkilenc éve, 1989-ben szerezte meg. Előtte közel négy évtizeden át a szom­szédos Kunszálláshoz tar­tozott. Szakemberek szerint Fülöpjakab ősi kun település. De nemcsak régi, sajátos is. Amolyan igazi ta­nyás község. Sőt! Kül- és belterü­letén élő lakosságának arányát j tekintve Magyarország legtanyá- sabb települése. A község múltjár | ról, jelenéről Csáki Béla polgár- j mesterrel beszélgettünk.- Simán ment a Kunszállástól való különválás?- Ahogy mondani szokták: is­is. Bár a rendszerváltás után hét­fős képviselő-testülettel önálló önkormányzatot alakítottunk, a több évtizedes együvé tartozást nem lehetett máról holnapra el­vágni. Már csak a közös tulajdo­nú ingatlanok miatt sem. Ezért egy évig még sajátos, társas vi­szonyban maradtunk, mi több: közös költségvetésből gazdálkod­tunk Kunszállással. Aztán 1991- ben újabb népszavazást tartot­tunk, melynek eredményeként 1992. január elsején saját polgár- mesteri hivatalt hoztunk létre, és ősszel már a vagyonmegosztás is lezárult.- Fülöpjakab és Kunszállás alig három kilométerre van egymástól, lakosait számtalan rokoni, baráti szál köti össze. Miért kellett különválniuk?- Ez egy hosszú, meglehetősen bonyolult történet Kezdjük talán az önmegváltást, a redemptiót kö­vető időszakkal. Minden közelsé­ge dacára máshonnan telepítet­ték újra Kunszállást, és máshon­nan Fülöpjakabot. Pedig koráb­ban mindkettő Jakabszálláshoz tartozott, és Kecskemét pusztája volt. Jakabszállást a redemptio idején három város váltotta meg. Fele részét Szabadszállás, abból alakult Szabadszállási-Jakabszál- lás, negyed része Majsáé lett, a mai Kunszállás őse: Majsajakab- szállás, a fülöpjakabi területeket pedig Fülöpszállás váltotta meg, innen eredt a korábbi Fülöpszál- lási-Jakabszállás név is, amely idővel Fülöpjakabra rövidült. Községünket 1952-ben „tartós szerepkör nélküli” településsé nyüvánították, és a Majsáról idő­közben levált, szomszédos Kun­szálláshoz csatolták. A közös lónak köztudottan tú­rós háta. A kényszerű együttélés következményeként, a nyolcva­nas évek közepéig Fülöpjakabon fejlesztés alig történt, intézmé­nyei lepusztultak, ez elégedetlen­séget váltott ki a helyi lakosok­ban, ezért szorgalmazták az önál­lósodását.- Mi a helyzet jelenleg?- Összehasonlíthatatlanul jobb, mint a különválás előtt | volt. Önálló intézményeink ala- | kultak, igaz, közoktatási felada- j tahikat gazdasági kényszer mi­att egy éve Jakabszállással tár­sulásban - de helyben - végez­zük. Infrastrukturális fejleszté­seinket kis lépésekben, de fo­lyamatosan végezzük. Az el­múlt időszakban végbement fej­lődésnek tulajdoníthatóan egy­re többen visszatértek azok kö- J zül, akik a hetvenes-nyolcvanas években városi panelra cserél­ték a szülői házat. A fülöpjakabiak szorgalmas emberek, akik mélyre nyúló, szerteágazó gyökerekkel kötőd­nek, kapaszkodnak a tájba. De nemcsak szorgalmasak, lelemé­nyesek is. Nem véletlenül Fülöpjakabon alakult ki a tér­ségben, és ma is jelentős volu­menben végzett biogazdálko­dás. A Kecskeméthez, Félegy­házához, illetve az M5-ös autó­pályához való közelség, a jó megközelíthetőség, a bugaci puszta szomszédsága és az al­földi táj szépsége olyan vonz­erőt jelent, melynek megfelelő kihasználása hosszú távon biz- j tosítani képes a község és a kör­nyék fejlődését. A polgármester energetikusnak tanult Fülöpjakab egyik büszkesége az 1999. december 17-én, tizen­öt, környékbeli biogazdálkodó részvételével megalakult Fülöpkert Bio Zöldség-Gyü­mölcs Feldolgozó és Értékesítő Szövetkezet, rövid nevén: a Fülöpkert Bio Szövetkezet. Mi­vel a társulás tagjai mindannyi­an a Biokontroll Hungária Kht. által ellenőrzött termelők, fel­adatuknak tekintik az ökológi­ai gazdálkodás feltételrendsze­rének teljes körű betartását, a fenntartható és környezetkímé­lő mezőgazdasági termelés megvalósítását. Egészséges, ká­ros anyagoktól mentes, kiváló ízű és magas beltartalmi értékű élelmiszereket állítanak elő. Tagjaik őstermelők és egyéni vállalkozók, akik családi gazda­ságaikban termelnek, mintegy negyvenhektárnyi területen. Fő profiljuk a szabadföldi és fóliás zöldségtermesztés, a szőlő és gyümölcsös művelése, melyhez több családnál a falusi-tanyasi turizmus kiegészítő tevékeny­ségként kapcsolódik. A gazdál­kodáshoz szükséges segédanya­gokat közösen szerzik be. Akik számára mindenki jó hangulata fontos Az Alfa ’94 Szabadidős Klub 1994. április 6-án alakult hu­szonöt fővel. Jelenleg negyven­négy - elsősorban 30-40 éves - tagja van, de huszonéves fiata­lok is szép számmal akadnak. A tagok fele férfi, fele nő. Az Alfa ’94 Szabadidős Klub évente szá­mos kulturális rendezvényt szervez. A többi közt a hagyomá­nyos őszi szüreti felvonulást, mulatságot és bált. Elsődleges feladatuknak tekintik, hogy megtalálják a tagság számára a szórakozás, szórakoztatás lehe­tőségét. Ezzel is igyekeznek se­gíteni a falubeliek „itt-tartható- ságát és megtarthatóságát”. Az ALFA ’94. Szabadidős Klub aktí­van részt vesz a község közéleti tevékenységében is. Biztosítja a közéleti szerepvállalás lehetősé­gét, szabadidős, kulturális és sportszervezési tevékenységet folytat. A klubot Szénási Zoltán vezeti. DíjkiOSTtÓ Idén öten vehették át a helyi önkormányzat kitüntetését és elismerő oklevelét. Egyikük a most nyugdíjba vonuló Törteli Istvánné (felvételünkön) óvodai dadus volt. A homoktól a tetőcserépig bezárólag tüzéptelep Az építőanyagok széles választékát kínálják a vásárlóknak Jelentős költségmegtakarítást je­lent, ha egy építkezéshez szük­séges minden anyag helyben be­szerezhető. Ez a felismerés ve­zette Kovácsékat is, amikor öt éve megnyitották fülöpjakabi tüzéptelepüket. A Kovács házaspár öt éve ha­tározott úgy: bővítik korábbi vál­lalkozásuk tevékenységi körét, és tüzéptelepet nyitnak Fülöp­jakabon. Ma már a K-Beton Kft. tüzéptelepe az építőanyagok szé­les választékát kínálja a vásár­lóknak. Mindent, amire egy épít­kezésnél csak szükség lehet. Itt helyben megvásárolható: a ho­mok, sóder, cement, tégla, beton­vas, betonáru, festék, tetőcserép, nád, drótháló és szigetelőanyag. Áruválasztékuk további bővíté­sére iparcikk üzletet is nyitottak a telepen, ahol a különböző mé­retű szegektől, csavaroktól kezd­ve a vízvezetéshez szükséges csöveken át a csapokig bezáró­lag minden megtalálható. A fel­soroltak mellett különböző szí­nű és formájú térburkolókövek­kel, kertépítésre alkalmas ter­méskövekkel, valamint kerti utak, sétányok borítására alkal­mas zúzott kővel, murvával áll­nak vásárlóik rendelkezésére. A telepen tűzifa és szén is kap­ható. A hagyományos tüzelő­anyagok kedvelői kétféle vágott fa: (hasított) akác és tölgy, vala­mint négyféle szén közül vá­laszthatnak. A megvásárolt árut, mennyiségre való tekintet nél­kül a telep saját darus, illetve bil­lenős járműveivel szállítja a vá­sárló által megadott címre. Amennyiben valamelyik árujuk kifogyott, a telep a lehető legrö­videbb időn belül beszerzi. A K-Beton Kft. Tüzép-telepe hét­főtől péntekig délelőtt 8-tól 12-ig, délután 13-tól 17 óráig tart nyitva. Szombaton 8-tól déli 12 óráig áll­nak a vásárlók rendelkezésére. Levélcímük: 6116 Fülöpjakab, Felszabadulás utca 1/A., telefon: 06-30/245-38-44 vagy 06-30/905-74-18, email: kbetonkft@gmail.com 1992-lG energeti­kusként dolgozott. Közben 1990-től tiszteletdíjas, majd 1992-től fő­állású polgármes­ter. Nős, két félnőttko- rú gyermeke van. CSÁKI BÉLA 1949-ben született Kiskunfélegy­házán. 1978-ban Szentesen erősáramú technikusi képesítést szerzett, 1981-ben sikeresen abszolválta az energe­tikusképzőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom