Petőfi Népe, 2008. augusztus (63. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-15 / 191. szám
MADARAS 4 PETŐFI NÉPE - 2008. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK Madarasi krónika: az első oklevéltől az 1787. júliusi települési pecsétig Madaras első okleveles említése 1377-ben kelt, amikor a környéket bíró kunok nemzetségfőjének, Köncsög ispánnak a fiai elzálogosították, de hamarosan vissza is váltották. Madaras ekkor mezővárosi státusban volt. A település zálogbaadása ebben az időszakban, vagyis a XVI. század elejéig nem számított ritkaságnak, hiszen több mint fél tucatszor került másmás tulajdonba. Az 1514-es parasztháború idején egy ideig a Bornemissza János által vezetett királyi had itt táborozott. A török hódoltság idején, 1580- 82-ben is említik a települést, melynek lakói ekkor már rácoknak nevezett délszlávok voltak. A XVII. század első évtizedeiben a törökök palánkvárat építettek itt, lakóinak, katonáinak és a dzsámi szolgálóinak számát több zsoldjegyzék is tartalmazza. A törökök kiűzése idején aztán elnéptelenedett, és mintegy száz évig nem is települt újjá. A lakatlan pusztát 1712-ben Osztroziczky János és fia, Imre kapta meg a nádortól adományul, akik Latinovits Péter Bács megyei alispánnak elzálogosították, majd eladták. 1751-ben örökösen a borsodi Latinovits Péter és felesége, valamint utódai birtokába került, akik Almás községnek adták bérbe. 1786-ban döntöttek az örökösök a birtok benépesítéséről és az atyai végrendelet szerinti közös kezeléséről. Egy évvel később, 1787 júliusában az okmányok már „újonnan benépesített falunak” nevezik Madarast, pecsétjén is ez az évszám szerepel. Szükség van sikerekre - vallja Szente Károly, aki 1990 óta polgármester. A település vezetője szerint a hátrányos helyzetű településeken a „kapirgálás” is fontos.- Mennyit változott a község az öt évvel ezelőttihez képest?- Előreléptünk. Részesei voltunk a hároméves, szociális felzárkóztató programnak, ami sokat segített. Nálunk 1992 óta működik az idősek otthona, közel 30 férőhellyel. Ez nem kötelező feladat egy 3200 lelkes faluban, önként vállaltuk adottságaink miatt, mert az elöregedő települések közé tartozunk. Tavaly sikerült a tárgyi feltételeket teljes körűen teljesíteni. Büszkék vagyunk az intézményre, amit bárhol elfogadnának; a fejlesztések révén munkahelyek is teremtődtek. Igaz, az állami visz- szavonulás miatt azon kell gondolkodnunk, hogy milyen formában tudjuk tovább működtetni - mondja Szente Károly.- Napi gond a működtetése?- Pengeélen táncolunk, mert az önkormányzat gazdálkodásában is nagy gond a kiszámíthatatlanság. Mint a családoknál. Az itt élők közül sokan döntenek a külföldi munka mellett, vállalják a kéüakiságot, hogy a gyerekek taníttatására, a rezsi előteremtésére legyen esélyük. Nagy úr a kényszer, ezt érezzük. Az l olcsó ingatlanok miatt családok települnek be. Általában nehéz helyzetben lévők jönnek, de sokukban érezhető az előrelépési szándék. Jó lenne elismerni igyekezetüket, segíteni őket ebben. Manapság sokan kritizálják a különféle közhasznú, közcélú munkákat, mert állítják, hogy a „kapirgálásnak” nincs igazi eredménye. Szerintem téves ez a felfogás. Ilyen programok nélkül felismerhetetlenek lennének a falvak. Márpedig a legnagyobb szegénység mellett is elvárható a rend és a tisztaság. Nálunk a település szerkezete miatt ez nagyobb feladat, mint másutt, mert rendkívül széles utcáink vannak. Rendben tartásukat értelmes munkának tartom, amit az állami finanszírozásban is méltányolni kellene. Ä. ' yy. * 0. Ötvenmillió forintba kerül a Szent István utcai kerékpárút, ami majdnem két kilométeres.- Pénzhiányt említ, miközben ötvenmilliót költenek kerékpárúira...- De tízévnyi próbálkozás után épül meg. Kulturált és biztonságos körülmények között lehet közlekedni. A falu déli részén megszűnt az iskolaépület, ezért fontos a védelmet jelentő bicikliút. Nálunk ugyanis sok a gyerek is.- Ezt kevés helyen lehet hallani.- Nálunk ez a helyzet, ezért is szeretnénk felújítani iskolánkat és a hatvanas években épült művelődési házat, vagy ahogy manapság szokás emlegetni: a közösségi teret. De a faluközpontra, a piactér és templom környékére is ráférne a felújítás. Nagy feladat és terv a csatornázás, amit több településsel összefogva szeretnénk megoldani, kihasználva a bácsbokodi szennyvíztisztító kínálta lehetőséget.- Mennyiből gazdálkodnak, hogy ilyen, több százmülió forintos terveket szövögethetnek?- Csalóka a kép, hiszen 300 millió forintos kötvényt bocsátottunk ki, így félmilliárd forintról megugrott költségvetésünk főösszege. De a 300 milliót kizárólag beruházásokra fordíthatjuk. Nem érezzük jól magunkat, ha nincsenek fejlesztési sikereink! Ezek nélkül - hosszú távon - nem lehet életképes egy település. Nagyon fontosak a magánkezdeményezések is. Történelmi eseménynek tartom, hogy rövidesen egy olyan termék kerül az üzletekbe, ami a falu nevét viseli és hírét viszi. Szükség van ilyen jó példákra, hiszen a mező- gazdasági termékek áringadozása miatt nem lehet tervezni, a termelők kiszolgáltatottak, ami kedvetlenné teszi az embereket.- Önök is a hivatalosan elismert leghátrányosabb kistérségek egyikéhez tartoznak...- Ez a besorolás előnyös a beruházásoknál. Egyébként reménytelen lenne a helyzetünk. Egy kilencvenszázalékos támogatottságú, 200 milliós projekthez nem tudnánk elővarázsolni az önerőt, illetve az utófinanszírozás miatt szükséges összegeket. Ezért is kellett a kötvény.- Milyen lesz öt év múlva Madaras?- Remélem, felújított intézményeink lesznek, a faluról pedig elmondhatjuk, hogy takaros. A határmentiség az itt élők számára évtizedek óta hátrányt jelentett. Egyszer el kell jönnie annak az időnek, amikor fekvésünk előnyökkel jár. Ennek érdekében éledeznek a határ menti kapcsolatok a különböző szervezetek között. Bízom ezek sikerében is. Közelkép SZENTE KÁROLY 1949-ben született Bácsalmáson. Baján érettségizett a Türr István Közgazdasági Szakközépiskolában, majd mérlegképes könyvelői oklevelet szerzett. Dolgozott Baján a Ganzban, Bácsalmáson az áfésznél és a madarasi Béke Szövetkezetben. 1990-től polgár- mester. Nős, két gyermek édesapja, egyszeres nagypapa. Hobbija az olvasás. Elkészült és megjelent Madaras község történetének első kötete. Ezzel egy évtized álom volt a településen, de megvalósulásába mindig közbeszólt az élet, illetve a halál. Szerzői: dr. Horváth Zoltán, Horváth Henriett és Nothof Éva. Az alkotók sok szép fényképpel, leletanyagokkal és eredeti rajzokkal színesítették a kiadványt. A könyv forgatói megismerhetik a település történetét az újkőkortól egészen az újratelepítésig. Több fejezetben foglalkoznak a volt zsidósággal is, a mű tartalmazza a közösség adatait az 1750-1950 közötti időszakról. így többek között bemutatják a mintegy háromszáz család letelepedését, az egyedülállóan szép temetőjüket és a bácsalmási gettót, ahová a madarasi zsidókat is szállították. A kiadvány értékét növeli, hogy extra kivitelben készült: színes fényképek és minőségi papír. Érdekességnek számíthat még az is, hogy a könyvben megtalálható Madaras község régi, 1787-es pecsétje, amit a szerzők fedeztek fel. Önkormányzatok polgármester: Szente Károly. képviselők: Csőke József, dr. Faragó Mónika, Juhász István, Kispál Mihály, Máté Györgyné, Nagyné Schneider Csilla, Phoner István, Szente Alfonz Gergely, Uhercsák Pálné, Várnái Lászlóné, Varga István, jegyző: Ispánovityné Giszinger Klára. CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT: Jakab Péter, Kanalas Lajos, Kanalas Lajosné, Kolompár Erzsébet, Rostás Mihály. Minden évben találkoznak a települések Madaras elsőként 1994. október 23-án az erdélyi Csíkmadarassal kötött együttműködési megállapodást, amit még három követett. Most már öt település: Backamadaras, Csíkmadaras, Kunmadaras, Madaras és Mezőmadaras tartozik a csapathoz, minden évben másmás településen tartják találkozójukat. Bányászkorában kezdte a fafaragást HOBBI Befogadták a7 PC munkáit Vata Sándor fafaragó másfél évvel ezelőtt költözött a határ menti településre. Ezen rövid időszak alatt igen termékeny volt, már két önálló kiállítást jegyez, és most lesz egy közös tárlata a Madarasi Napokon. Két ajándékkal: egy kopjafával és egy középkorú hölgyet ábrázoló szoborral kedveskedett a helybélieknek. Elmondta: nagyon örül annak, hogy befogadta a falu, és a település támogatja alkotói tevékenységét. A nyugdíjas éveit töltő mester több mint harminc éve foglalkozik fával, aminek a szeretetét a környezetétől kapta. Édesapja asztalos volt, ő pedig faesztergályos Legutóbbi munkáját a Gondozási Ház lakóinak ajándékozta az alkotó. lett. Eredeti szakmájában azonban keveset dolgozott, az első művek akkor készültek, amikor bányászként kereste kenyerét. Ezzel a hivatással felhagyott, de megszerette a fafaragást. Szakkönyveket és kiállításokat tanulmányozott, valamint művésztáborokba járt, hogy ezt minél magasabb szinten művelhesse. Még ebben az évben szeretne elkészíteni egy 1956-os emlékoszlopot, majd egy Rákóczi- és egy 1848-as honvéd szobrot. Azt szeretné, ha munkáit minél tqbb ember megismerné, éppen ezért örömmel fogadta el a szomszéd település, Katymár invitálását is egy bemutatkozásra. Kis helyeken is lehet minőséget produkálni Sok munkával, valódi összefogással, nagy odafigyeléssel és józan gondolkodással lehet előrelépni. Ezt példázza egy helyi vállalkozás fejlődése - vélik a községben. Hatvanöt évvel ezelőtt épült az a szeszfőzde, melyben most Lakatos Márton készíti a táj jellegzetes és különlegességnek számító párlatait. A szakma sze- retete apáról fiúra szállt, hiszen a bérfőző mester több mint másfél évtizede foglalkozik ezzel a tevékenységgel. Ez az év nagy változást hozott a vállalkozásba, ugyanis megszerezte a kereskedelmi főzési engedélyt is, aminek köszönhetően palackozott pálinkákat is forgalomba hozhat. A tájra jellemző gyümölcsök: barack, körte, szilva és az alma, valamint a szőlőtörköly minőségi párlatait szeretné a fogyasztókkal megismertetni. Természetesen emellett néhány ritkaságnak számító kuriózum, mint például: a bodza, az áfonya vagy a szamóca is színesíti a választékot. Lakatos Márton a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesület tagja, 1998-tól rendszeresen részt vesz a pálinkaversenyeken, és termékeivel szép helyezéseket ér el. Ennek köszönhetően - véleménye szerint - sokan tudják, hogy milyen is az a madarasi pálinka. Továbbra is fejlesztenek Egy régi terv valósul meg: első kötet a határszél Évtizedek óta hátrányt jelent a fekvés, talán ez is változik a településről i A szakma szeretető apáról fiúra szállt.
