Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-07 / 157. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. JÚLIUS 7., HÉTFŐ 5 MÓEICGÁT Sokak szerint a környékbeli táj valódi kis földi paradicsom Móricgátnak két temploma van. A katolikus az 1950-es évek ele­jén épült. Alig fejezték be, a he­lyi református közösség máris hozzáfogott saját imaháza építé­séhez, melynek költségeit az Egyesült Államokból jelentős adományokkal támogatták. A polgármesteri hivatal mel­lett az orvosi rendelőnek és a né­hány éve bezárt postahivatalnak is otthont adó faluház 1998-ban készült el. Udvarát előkelő kunt ábrázoló egész alakos kőszobor díszíti, melyet Szűts Tamás kis­kunfélegyházi szobrászművész készített 2001-ben. ■ A móricgáti táj a szó szoros értelmében le­nyűgöző. Kevés építészeti emlékéért Móricgátat bőven kárpótolja cso­dálatos környezete. A móricgáti táj a szó szoros értelmében le­nyűgöző. A turisták szerint való­di földi paradicsom. A látniva­lókban bővelkedő hamisítaüan alföldi környezet mellett számos komplex szolgáltatást nyújtó csárda és lovas tanya működik a szomszédos Bugacon. Gyakorla­tilag tehát minden rendelkezés­re áll az idegenforgalom és a tu­rizmus fellendítéséhez. Ezt ugyan a helybeliek is elismerik, ám sietve hozzáteszik: ebből még nem lehet megélni. Ahhoz, hogy az alföldi falu visszanyerje megtartóerejét, pénzes befekte­tőkre és sok-sok kitartásra van szükség. A móricgátiak a közel­múltban Jászszenüászlóval kö­zösen kiléptek a Kiskunfélegy­házi Többcélú Kistérségi Társu­lásból, és Kiskunmajsához csat­lakoztak. HASZNOS INFORMÁCIÓK Móricgát rangja: __________________község me gye:___________ Bács-Kiskun ré gió: Dél-Alföld lélekszáma: 540 irányítószáma:_____________________6132 körzeth ívószáma: 77 a polgármesteri hivatal címe: 6132 Móricgát, Zrínyi Miklós utca 51. telefonszáma: 06-77/491-023, __________________telefax: 06-77/491-023 e­mail-cím: moricgat.onkorm@emitelnet.hu polgármester: Csontos Máté László képviselő-testület: Zöldág János alpolgármester, Borsik Imre, Deli Jánosné, Rokolya Józsefné, Tóth Antal Móricgát és Jászszentlászló közös ___________________körjegyzőséget tart fent. kö rjegyző: Kovács Tímea Van kellő erő a túléléshez csontos máié Ide születtünk, tehát meghalnunk is itt kell Móricgát apraja és nagyja idén is részt vett a sorrendben ötödik alkalommal meghirdetett kézi aratóversenyen. Felvételünkön Cseri János. Félezres lélekszámúval Mó­ricgát valódi kistelepülés­nek számít, az ebből adódó összes hátránnyal. A hely­beliek mégsem panaszkod­nak. Dolgoznak és küzde­nek a túlélésért. Derűlátá­suk titkáról Csontos Máté polgármestert faggattuk.- A falunak ma már se óvodá­ja, se iskolája, se postahivata­la. Mégsem néptelenedett el. Mi tartja itt az embereket?- Móricgát lélekszáma - hála Istennek - negyvennel több fél­ezernél. Ez ugyan a legjobb szán­dékkal sem mondható soknak, viszont a móricgáüak egytől egyig olyan emberek, akikben a túléléshez szükséges minden tu­lajdonság, képesség megvan. Va­lószínűleg ennek köszönhető, hogy a jászkun területek újrate­lepítésekor létrehozott település ma is él, létezik, és meggyőződé­sem, vagy inkább reményem szerint még nagyon sokáig létez­ni is fog. A problémát alapvetően a népesség elöregedése jelenti, és ez nem kifejezetten móricgáti sajátosság. Túlmutat a falu, a tér­ség, az ország, de még Európa határain is. Elsősorban tehát az alacsony gyermeklétszám miatt voltunk kénytelenek lemondani óvodánkról, iskolánkról. Ami a postahivatalt illeti... Nos, valószí­nűleg én vagyok az egyetlen pol­gármester, aki ezt állítja, de ak­kor is az a meggyőződésem, hogy nálunk a mobilposta sok­kal hatékonyabb és népszerűbb, mint a naponta egy-két órát nyit­va tartó postahivatal.- Mi áll az alacsony lélekszám hátterében: az elöregedés vagy az elvándorlás?- A rendszerváltáskor hatszáz fölött volt Móricgát lélekszáma. Az a néhány fiatal, aki megma­radt a faluban, a környékre jel­lemző baromfitartássál kezdett foglalkozni. A néhány évvel ez­előtti madárinfluenza azonban padlóra küldte az ágazatot, min­den résztvevőjével együtt. Oly­annyira, hogy azóta sem sikerült igazán talpra állnia. Amint kez­dett magához térni, jött az újabb ütés: tavaly augusztusban drasz­tikusan drágult a takarmány, amit már nem lehetett beépíteni az árakba. Az átélt sokk dacára néhányan még most is tartanak baromfit, de összehasonlíthatat­lanul kevesebben, mint a madár­vész felbukkanása előtt.- Polgármesterként mennyire osztja a helybeliek derűlátá­sát?- A korábban említett okok mi­att, rendkívül nehéz jóslatokba A polgármester tíz éve irányít CSONTOS MÁTÉ 1957-ben szüle­tett Kiskunfélegyházán. 1973- BAN gépszerelő-géplaka­tos végzettséget szerzett 1974- 77-iG a móricgáti Petőfi tsz présüzemében beállitóként dolgozott, közben 1975-ben le­érettségizett 1979-től 90-16 művezető. 1990-től a Mofer Kft ügyveze­tője, 1993-tól önkormányzati képviselő, 1994-től alpolgár­mester, 1998-tól polgármester. Nős, két lánya van. bocsátkozni Móricgát jövőjét ille­tően. A helyzet ugyan nem túl ró­zsás, de nem is teljesen remény­telen. Más hasonló adottságú te­lepülésekhez hasonlóan a fő gon­dot a munkanélküliség jelenti. A faluban működő néhány üzem a helybeliek jelentős részének biz­tosít munkalehetőséget. Vannak, akik a bugaci erdőgazdaságban dolgoznak, mások a szomszédos települések valamelyikén: Jász- szentlászlón, Majsán vagy Fél­egyházán. Aki Móricgáton végigmegy, egy talpalatnyi megműveletlen területet sem talál. Pedig a móricgáti föld semmivel sem jobb, mint a kiskőrösi, kecske­méti vagy a félegyházi. Ezzel azt akarom mondani, hogy a hely­beliek mindent elkövetnek, sok­szor lehetetlennek tűnő erőfe­szítéseket tesznek a megmara­dásukért. Egyetlen jelszavuk, jelszavunk sok tekintetben azo­nos Vörösmarty Szózatának utolsó soraival. Itt éltek ük- és dédapáink, nagyszüleink, szü­léink, a nehézségek, sorscsapá­sok dacára, nekünk is itt kell él- [ nünk. Mivel ide születtünk, va- J lószínűleg meghalnunk is itt kell. Ha nem is éppen derűs, de | mindenképp erőt adó gondola­tok ezek. I A Mohács utáni törökdúlást Móricgát sem tudta átvészelni Móricgát tipikus alföldi falu Bu­gac és Jászszentlászló közt fél­úton. Noha lélekszámát tekintve nem tartozik a kifejezetten nagy falvak közé, településnév-táblá­ból rögtön néggyel is büszkél­kedhet. Alapításának pontos ideje nem ismert, de a 16. században már önálló településként tartot­ták számon. A korabeli bejegy­zések szerint Móritz Gattya előbb a Győraljai, majd a Kama­rás család birtokához tartozott. A középkori település az 1526- os törökdúlás során elpusztult, környéke elnéptelenedett. A móricgáti kőtemplom lerombolt falainak egy része még a 18. szá­zadban is állt. ■ A lakatlanná vált falvak helyén nagy pusztabir­tokok alakultak ki A lakatlanná vált középkori falvak helyén a 17-18. század­ban összefüggő, nagy pusztabir­tokok alakultak ki, amelyeken a megmaradt környező települé­sek rideg és félrideg állatait le­geltették. A pusztabirtokok megszerzéséért közel száz esz­tendőn át folyt a versengés Kecskemét és Szeged között. A környék újratelepítése a 18. században, a jász-kun redemp- tio időszakában kezdődött el. Az első három ház az úgynevezett Sziget dűlőben, a későbbi tanya­sor helyén épült. Az újjáépült falu kezdetben közigazgatásilag Kiskunlacházához tartozott, majd Szánkhoz csatolták. Móricgát bel- és külterületein az 1930-as években megközelítő­leg ezernégyszázan éltek. A hu­szonegyedik század elejére Móricgátot is elérte az elnépte­lenedés réme. Ahol a kényelem és az egészség egy cipőben jár cipőipar: A közel félszáz embert foglalkoztató móricgáti papucsüzem a hazai piac mellett Németországba is termel A jó lábbeli nemcsak kényelmes, de könnyíti a járást és gondosko­dik viselője jó közérzetéről is - vallják a kiskunfélegyházi Bauerfeind Bt. munkatársai. A 123 éves múlttal büszkélkedő né­met Berkemann cégcsoport ér­dekkörébe tartozó, cipők és gyógyászati segédeszközök gyár­tásával foglalkozó betéti társaság 1997-ben nyitotta meg félegyházi üzemét. Kezdetben papucsok, szandálok és cipők készítésével foglalkoztak. Idővel termékská­lájukat különböző Bauerfeind gyógyászati segédeszközökkel egészítették ki, a nyakmerevítő­től kezdve a bokavédőn át a para­fa talpbetétig bezárólag. A főprofilt azonban ma is a ci­pők jelentik. Lábbelieik az egész napos álláshoz is tökéletes ké­nyelmet biztosítanak, egyúttal alapot adnak a jó, a megfelelő test­tartáshoz. Mindazonáltal a Berkemann-lábbelik nem a ha­gyományos gyógycipők kategóri­ájába sorolhatóak - állítja Gyenes Balázs cégvezető. Csak olyan ter­méket adnak ki a kezükből, mellyel vevőik biztos elégedettek lesznek. Ennek érdekében hangsúlyt fektetnek arra, hogy minden cipőjük, papucsuk extra kényelmes legyen, megelőzze a népbetegségnek számító lábpa­naszok kialakulását, korrigálja a már meglévő rendellenességeket Termékeik a prémium kategó­riába tartoznak: igényesek, tar­A móricgáti üzemben fataipak, fapapucsok, faklumpák készülnek. tósak és nem csak tetszetősek, de ötletekben is frissek. A Báuerfeind cég öt esztendeje indította be móricgáti részlegét. A hajdani Petőfi Termelőszövetke­zet egyik csarnokát átalakítottak, korszerűsítettek, és rövid időn be­lül elkezdődhetett a termelés. A közel félszáz embert foglal­koztató üzemben ma fatalpak, fa­papucsok, faklumpák készül­nek, a Berkemann cég szigorú egészségmegőrző szempontjai alapján. A félegyházi, illetve a móricgáti üzemben, több mint kétszázötven dolgozó közös munkájával előállított termékek legkevésbé sem tucatáruk. Aho­gyan a cégvezető fogalmazott: ké­nyesen ügyelnek arra, hogy az ár és a minőség mindig szink­ronban legyen egymással, és a jó vásár jegyében vevőik mindig visszatérjenek hozzájuk. Idén átalakították és korszerű­sítették a móricgáti üzemet, ami arra enged következtetni, hogy a Bauerfeind Bt.-nek hosszú távú tervei vannak a térségben. Az üzemben foglalkoztatottak zöme helybéli, a többiek a szomszédos Szánkról, Jászszentlászlóról és Kiskunmajsáról járnak át. A cég­csoport az idei olimpiai játékokra a sportos megjelenésű, lábizmo­kat megdolgoztató Berkilette- fapapucsok gyártásával készül, melyekből bevezetésük óta világ­szerte több mint egymillió párat vásároltak. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom