Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-07 / 157. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. JÚLIUS 7., HÉTFŐ 5 MÓEICGÁT Sokak szerint a környékbeli táj valódi kis földi paradicsom Móricgátnak két temploma van. A katolikus az 1950-es évek elején épült. Alig fejezték be, a helyi református közösség máris hozzáfogott saját imaháza építéséhez, melynek költségeit az Egyesült Államokból jelentős adományokkal támogatták. A polgármesteri hivatal mellett az orvosi rendelőnek és a néhány éve bezárt postahivatalnak is otthont adó faluház 1998-ban készült el. Udvarát előkelő kunt ábrázoló egész alakos kőszobor díszíti, melyet Szűts Tamás kiskunfélegyházi szobrászművész készített 2001-ben. ■ A móricgáti táj a szó szoros értelmében lenyűgöző. Kevés építészeti emlékéért Móricgátat bőven kárpótolja csodálatos környezete. A móricgáti táj a szó szoros értelmében lenyűgöző. A turisták szerint valódi földi paradicsom. A látnivalókban bővelkedő hamisítaüan alföldi környezet mellett számos komplex szolgáltatást nyújtó csárda és lovas tanya működik a szomszédos Bugacon. Gyakorlatilag tehát minden rendelkezésre áll az idegenforgalom és a turizmus fellendítéséhez. Ezt ugyan a helybeliek is elismerik, ám sietve hozzáteszik: ebből még nem lehet megélni. Ahhoz, hogy az alföldi falu visszanyerje megtartóerejét, pénzes befektetőkre és sok-sok kitartásra van szükség. A móricgátiak a közelmúltban Jászszenüászlóval közösen kiléptek a Kiskunfélegyházi Többcélú Kistérségi Társulásból, és Kiskunmajsához csatlakoztak. HASZNOS INFORMÁCIÓK Móricgát rangja: __________________község me gye:___________ Bács-Kiskun ré gió: Dél-Alföld lélekszáma: 540 irányítószáma:_____________________6132 körzeth ívószáma: 77 a polgármesteri hivatal címe: 6132 Móricgát, Zrínyi Miklós utca 51. telefonszáma: 06-77/491-023, __________________telefax: 06-77/491-023 email-cím: moricgat.onkorm@emitelnet.hu polgármester: Csontos Máté László képviselő-testület: Zöldág János alpolgármester, Borsik Imre, Deli Jánosné, Rokolya Józsefné, Tóth Antal Móricgát és Jászszentlászló közös ___________________körjegyzőséget tart fent. kö rjegyző: Kovács Tímea Van kellő erő a túléléshez csontos máié Ide születtünk, tehát meghalnunk is itt kell Móricgát apraja és nagyja idén is részt vett a sorrendben ötödik alkalommal meghirdetett kézi aratóversenyen. Felvételünkön Cseri János. Félezres lélekszámúval Móricgát valódi kistelepülésnek számít, az ebből adódó összes hátránnyal. A helybeliek mégsem panaszkodnak. Dolgoznak és küzdenek a túlélésért. Derűlátásuk titkáról Csontos Máté polgármestert faggattuk.- A falunak ma már se óvodája, se iskolája, se postahivatala. Mégsem néptelenedett el. Mi tartja itt az embereket?- Móricgát lélekszáma - hála Istennek - negyvennel több félezernél. Ez ugyan a legjobb szándékkal sem mondható soknak, viszont a móricgáüak egytől egyig olyan emberek, akikben a túléléshez szükséges minden tulajdonság, képesség megvan. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a jászkun területek újratelepítésekor létrehozott település ma is él, létezik, és meggyőződésem, vagy inkább reményem szerint még nagyon sokáig létezni is fog. A problémát alapvetően a népesség elöregedése jelenti, és ez nem kifejezetten móricgáti sajátosság. Túlmutat a falu, a térség, az ország, de még Európa határain is. Elsősorban tehát az alacsony gyermeklétszám miatt voltunk kénytelenek lemondani óvodánkról, iskolánkról. Ami a postahivatalt illeti... Nos, valószínűleg én vagyok az egyetlen polgármester, aki ezt állítja, de akkor is az a meggyőződésem, hogy nálunk a mobilposta sokkal hatékonyabb és népszerűbb, mint a naponta egy-két órát nyitva tartó postahivatal.- Mi áll az alacsony lélekszám hátterében: az elöregedés vagy az elvándorlás?- A rendszerváltáskor hatszáz fölött volt Móricgát lélekszáma. Az a néhány fiatal, aki megmaradt a faluban, a környékre jellemző baromfitartássál kezdett foglalkozni. A néhány évvel ezelőtti madárinfluenza azonban padlóra küldte az ágazatot, minden résztvevőjével együtt. Olyannyira, hogy azóta sem sikerült igazán talpra állnia. Amint kezdett magához térni, jött az újabb ütés: tavaly augusztusban drasztikusan drágult a takarmány, amit már nem lehetett beépíteni az árakba. Az átélt sokk dacára néhányan még most is tartanak baromfit, de összehasonlíthatatlanul kevesebben, mint a madárvész felbukkanása előtt.- Polgármesterként mennyire osztja a helybeliek derűlátását?- A korábban említett okok miatt, rendkívül nehéz jóslatokba A polgármester tíz éve irányít CSONTOS MÁTÉ 1957-ben született Kiskunfélegyházán. 1973- BAN gépszerelő-géplakatos végzettséget szerzett 1974- 77-iG a móricgáti Petőfi tsz présüzemében beállitóként dolgozott, közben 1975-ben leérettségizett 1979-től 90-16 művezető. 1990-től a Mofer Kft ügyvezetője, 1993-tól önkormányzati képviselő, 1994-től alpolgármester, 1998-tól polgármester. Nős, két lánya van. bocsátkozni Móricgát jövőjét illetően. A helyzet ugyan nem túl rózsás, de nem is teljesen reménytelen. Más hasonló adottságú településekhez hasonlóan a fő gondot a munkanélküliség jelenti. A faluban működő néhány üzem a helybeliek jelentős részének biztosít munkalehetőséget. Vannak, akik a bugaci erdőgazdaságban dolgoznak, mások a szomszédos települések valamelyikén: Jász- szentlászlón, Majsán vagy Félegyházán. Aki Móricgáton végigmegy, egy talpalatnyi megműveletlen területet sem talál. Pedig a móricgáti föld semmivel sem jobb, mint a kiskőrösi, kecskeméti vagy a félegyházi. Ezzel azt akarom mondani, hogy a helybeliek mindent elkövetnek, sokszor lehetetlennek tűnő erőfeszítéseket tesznek a megmaradásukért. Egyetlen jelszavuk, jelszavunk sok tekintetben azonos Vörösmarty Szózatának utolsó soraival. Itt éltek ük- és dédapáink, nagyszüleink, szüléink, a nehézségek, sorscsapások dacára, nekünk is itt kell él- [ nünk. Mivel ide születtünk, va- J lószínűleg meghalnunk is itt kell. Ha nem is éppen derűs, de | mindenképp erőt adó gondolatok ezek. I A Mohács utáni törökdúlást Móricgát sem tudta átvészelni Móricgát tipikus alföldi falu Bugac és Jászszentlászló közt félúton. Noha lélekszámát tekintve nem tartozik a kifejezetten nagy falvak közé, településnév-táblából rögtön néggyel is büszkélkedhet. Alapításának pontos ideje nem ismert, de a 16. században már önálló településként tartották számon. A korabeli bejegyzések szerint Móritz Gattya előbb a Győraljai, majd a Kamarás család birtokához tartozott. A középkori település az 1526- os törökdúlás során elpusztult, környéke elnéptelenedett. A móricgáti kőtemplom lerombolt falainak egy része még a 18. században is állt. ■ A lakatlanná vált falvak helyén nagy pusztabirtokok alakultak ki A lakatlanná vált középkori falvak helyén a 17-18. században összefüggő, nagy pusztabirtokok alakultak ki, amelyeken a megmaradt környező települések rideg és félrideg állatait legeltették. A pusztabirtokok megszerzéséért közel száz esztendőn át folyt a versengés Kecskemét és Szeged között. A környék újratelepítése a 18. században, a jász-kun redemp- tio időszakában kezdődött el. Az első három ház az úgynevezett Sziget dűlőben, a későbbi tanyasor helyén épült. Az újjáépült falu kezdetben közigazgatásilag Kiskunlacházához tartozott, majd Szánkhoz csatolták. Móricgát bel- és külterületein az 1930-as években megközelítőleg ezernégyszázan éltek. A huszonegyedik század elejére Móricgátot is elérte az elnéptelenedés réme. Ahol a kényelem és az egészség egy cipőben jár cipőipar: A közel félszáz embert foglalkoztató móricgáti papucsüzem a hazai piac mellett Németországba is termel A jó lábbeli nemcsak kényelmes, de könnyíti a járást és gondoskodik viselője jó közérzetéről is - vallják a kiskunfélegyházi Bauerfeind Bt. munkatársai. A 123 éves múlttal büszkélkedő német Berkemann cégcsoport érdekkörébe tartozó, cipők és gyógyászati segédeszközök gyártásával foglalkozó betéti társaság 1997-ben nyitotta meg félegyházi üzemét. Kezdetben papucsok, szandálok és cipők készítésével foglalkoztak. Idővel termékskálájukat különböző Bauerfeind gyógyászati segédeszközökkel egészítették ki, a nyakmerevítőtől kezdve a bokavédőn át a parafa talpbetétig bezárólag. A főprofilt azonban ma is a cipők jelentik. Lábbelieik az egész napos álláshoz is tökéletes kényelmet biztosítanak, egyúttal alapot adnak a jó, a megfelelő testtartáshoz. Mindazonáltal a Berkemann-lábbelik nem a hagyományos gyógycipők kategóriájába sorolhatóak - állítja Gyenes Balázs cégvezető. Csak olyan terméket adnak ki a kezükből, mellyel vevőik biztos elégedettek lesznek. Ennek érdekében hangsúlyt fektetnek arra, hogy minden cipőjük, papucsuk extra kényelmes legyen, megelőzze a népbetegségnek számító lábpanaszok kialakulását, korrigálja a már meglévő rendellenességeket Termékeik a prémium kategóriába tartoznak: igényesek, tarA móricgáti üzemben fataipak, fapapucsok, faklumpák készülnek. tósak és nem csak tetszetősek, de ötletekben is frissek. A Báuerfeind cég öt esztendeje indította be móricgáti részlegét. A hajdani Petőfi Termelőszövetkezet egyik csarnokát átalakítottak, korszerűsítettek, és rövid időn belül elkezdődhetett a termelés. A közel félszáz embert foglalkoztató üzemben ma fatalpak, fapapucsok, faklumpák készülnek, a Berkemann cég szigorú egészségmegőrző szempontjai alapján. A félegyházi, illetve a móricgáti üzemben, több mint kétszázötven dolgozó közös munkájával előállított termékek legkevésbé sem tucatáruk. Ahogyan a cégvezető fogalmazott: kényesen ügyelnek arra, hogy az ár és a minőség mindig szinkronban legyen egymással, és a jó vásár jegyében vevőik mindig visszatérjenek hozzájuk. Idén átalakították és korszerűsítették a móricgáti üzemet, ami arra enged következtetni, hogy a Bauerfeind Bt.-nek hosszú távú tervei vannak a térségben. Az üzemben foglalkoztatottak zöme helybéli, a többiek a szomszédos Szánkról, Jászszentlászlóról és Kiskunmajsáról járnak át. A cégcsoport az idei olimpiai játékokra a sportos megjelenésű, lábizmokat megdolgoztató Berkilette- fapapucsok gyártásával készül, melyekből bevezetésük óta világszerte több mint egymillió párat vásároltak. A