Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-28 / 175. szám

13 PETŐFI NÉPE - 2008. JÚLIUS 28., HÉTFŐ OLIMPIAI HISTÓRIÁK - I. 1896-ban a Panathinaikosz Stadion so ezer nézője előtt Konstantin trónörökös, a szervezőbizottság elnökének köszöntője után I. György, görög király április 6-án (az ott használatos Julianus-naptár szerint március 25-én) megnyitja az első újkori nyári olimpiai játékokat. A dátum nemcsak húsvéthét­fővel, hanem a görög szabadságharc emléknapjával, a házigazdák nemzeti ünnepével is egybeesik. ► TOVÁBBI TÖRTÉNETEK: WWW.BAON.HU Az Újvilág első olimpiája úszás A mindössze négyfős magyar csapat négy érmet szerzett 1904 - St. Louis Az Amerikai Olimpiai Bizottság eredetileg Chicagónak ítéli oda az Újvilág első olimpiájának ren­dezési jogát, ám a St. Louisban tartandó világkiállítás rendező­bizottságának nyomására végül a Mississippi-parti városba ke­rül át a sportesemény. A 4 és fél hónapig tartó rendezvény ezút­tal is belevész egy másik nagy kiálh'tás kavalkádjába. Első alkalommal adnak át aranyérmet a bajnoknak, ezüs­töt a második helyezettnek, és bronzot a harmadiknak. Első ízben szerepel az olimpia műsorában a szabadfogású bir­kózás és az ökölvívás. Ez utóbbi sportágban minden súlycsoport győztese az eggyel magasabb ka­tegóriában is elindulhat. így lett ugyanazon az olimpián két súly­csoportban is olimpiai bajnok az amerikai Oliver Kirk. Az egyik legfigyelemremél­tóbb teljesítmény a 6 érmet (köz­tük 3 arany) megszerző ameri­kai tornász George Eyser nevé­hez fűződik, különös tekintettel arra a körülményre, hogy a spor­toló egyik lába fából van. Archie Hahn, a Milwaukee-i Meteor, az olimpiák történeté­nek első atlétájaként megnyeri mind a 100, mind a 200 méteres sprintszámot, sőt a 60 méteres távon sem talál legyőzőre. 200 méteren elért 21.6 mp-es ered­ményét csak 28 év múlva javít­ják meg. Az 50 yardos gyorsúszás - versenybírók által megismétel­tetett - döntőjét a magyar Hal- may Zoltán végre meggyőző fö­lénnyel nyeri az amerikai Scott Laery előtt. Hazánkat az olimpi­ák történetének legkisebb lét­számú, de talán legeredménye­sebb csapata képviseli. A mind­össze négyfős küldöttség egyet­len sportágban, az úszásban szerzi meg két arany-, egy ezüst- és egy bronzérmét. 1908 - London A Vezúv 1906. áprilisi kitörése olyan súlyosan megterheli az olasz kormány költségvetését, hogy a dél-európai ország kény­telen lemondani az eredetileg ki­jelölt római helyszínről. Az örök város helyett London veszi át a házigazda szerepét A két szakaszban zajló esemé­nyen a nyári játékok keretében az egyéni sportok, az őszi játé­kok során a csapatsportok, kö­zöttük a jégkorong, valamint a műkorcsolya (!) és az ökölvívás küzdelmeit rendezik meg. Fur­csa sportágakból most sincs hi­ány - a Figures Special nevű „műsorszám” abból áll, hogy a versenyzőknek korcsolyáikkal különleges rajzokat kell a jégre karcolniuk. A londoni Szent Pál-katedrá- lisban, a pennsylvaniai érsek által celebrált misén hangzik el legelső alkalommal az olimpiai hitvallásként ismert híres mon­dat: „Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos”. Megszületnek az első ma­gyar vívó-aranyérmek, mind­járt kettő is - a kard egyéni ver­senyt Fuchs Jenő nyeri, de ha­zánk fiai a legjobbak a csapat­ban is. Ralph Rose, a súlylökés olim­piai bajnoka a verseny utáni fo­tózáskor messzebbre dobja el a sporteszközt, mint amekkora távolsággal a hivatalos ver­senyt megnyerte. A maratoni futás hosszát 42195 méteres távolságban jelö­lik meg. Ez a táv pontosan meg­egyezik a windsori kastély kele­ti terasza melletti rajthely, és az Olimpiai Stadionban kijelölt cél­vonal közötti távolsággal. Ez utóbbi pont éppen VII. Edward, angol király páholya előtt húzó­dik. A versenytáv egyébként csak az 1924-es olimpiától szá­mít a klasszikus futószám hiva­talos hosszának. A finnek nem vonultak fel az orosz zászlóval 1896 - Athén GEORGE averoff iparmág­nás egymillió aranydrach- más prémiuma mellé nem kisebb felajánlást, mint sa­ját lánya kezét ígéri annak a görög sportolónak, aki megnyeri legnagyobb érdeklődéssel várt verseny­számot, a maratoni futást. A szám győztese, a görög Szpiridon Louisz, egy Athén melletti falu levélki- hordója azonban ez utóbbi „ajándékra nem tart igényt” - tekintettel arra, hogy nős ember és két gyermek atyja. a maratoni futásban 4. he­lyen befutó magyar Kellner Gyula annak köszönheti 3. helyét, hogy az előtte célba érkező Szpiridon Velokaszt utólag diszkvalifikálják, ugyanis a táv jelentős ré­szét egy lovas kocsi bakján utazva teszi meg. AZ ELSŐ olimpia legelső ver­senyszáma a 100 méteres síkfutás. Szokoly Alajos magyar atléta, későbbi har­madik helyezett, a szám el­ső előfutamában 1-es rajt­számmal indul, tehát ő az újkori olimpiák történeté­nek egyes sorszámú ver­senyzője. A sprintszám há­rom előfutama miatt a dön­tő későbbre csúszott, így nem egy vágtázó, hanem az amerikai hármasugró, James B. Conolly, az újkori olimpiák első bajnoka. Szokoly Alajos A bajnokok ezüstérmet, va­lamint olajágat, a második helyezettek pedig bronzér­met és babérkoszorút kap­nak. A harmadik helyezet­teknek ekkor még csak az erkölcsi elismerésből jut. Festőbajnokok és lóugrók 1912 - Stockholm Első ízben fordul elő a játékok történetében, hogy mind az öt kontinensről érkeznek sporto­lók az olimpiára, megtestesítve ezzel az olimpiai ötkarika által kifejezett eszmét. Francisco Lazaro portugál maratoni futót úgy megviseli a verseny közben tomboló hőség, hogy erőfeszítéseiért életével fi­zet. Ő a modern olimpiák törté­netének első olyan halottja, aki verseny közben veszti életét. Minden idők leghosszabb bir­kózócsatáját vívja meg a sza­badfogású középsúlyúak elő­döntőjében az orosz Martin Klein és a finn Alfred Asikai- nen. A 11 óra 40 perces csatát Klein nyeri meg, de úgy elfárad, hogy a döntőben már nincs ere­je szőnyegre lépni. A futóvad-lövészet nagy öreg­je, a svéd Oscar Swahn 64 éve­sen újra bajnoki címet nyer. Ez­zel ő minden idők legidősebb, aranyérmet szerző sportolója. Irodalom, zene, építészet, szobrászat, valamint festészet témakörben első alkalommal rendeznek művészeti versenye­ket, mely versenyszámok egé­szen 1948-ig az olimpia műso­rán maradnak. Első ízben fordul elő, hogy egy versenyszám eredményhir­detésekor a dobogó mindhárom fokán magyar sportoló állhat - a kard egyéni döntőben az ér­meken Fuchs Jenő, Békessy Bé­la és Mészáros Ervin osztozik. Klubtársának elfoglaltsága miatt az utolsó pillanatban ke­rül a csapatba Prokop Sándor sportlövő, aki csak úgy tud ki­utazni Stockholmba, hogy az útiköltség felét megelőlegezik neki. A beugrás eredményes: a magyar lövész a 300 méteres hadipuska-versenyszámában olimpiai bajnoki címet szerez, és aranyéremmel a zsebében kezdi meg a hitel törlesztését... Paavo Nurmi, a finn csodafutó. 1916 - Berlin Az olimpia a háború miatt el­maradt. A Berlinnek odaítélt olimpia megrendezésére ké­sőbb Budapest és Alexandria is pályázatot nyújtott be. 1920 - Antwerpen Az I. világháború központi ha­talmai nem kapnak meghívást az olimpiára, ezért a játékok Magyarország, Ausztria, Né­metország, Törökország és Bul­gária részvétele nélkül zajla­nak, de nincsenek jelen a fiatal Szovjet-Oroszország sportolói sem. A Beerschot Stadionban - I. Albert belga király jelenlété­ben zajló nyitóünnepségen elő­ször hangzik el az olimpiai es­kü, de ekkor válik a ceremónia részévé a fehér galambok repte- tése, illetve a Coubertin báró ál­tal tervezett ötkarikás zászló hi­vatalos felvonása is. 1900 - Párizs az 1900-as világkiállítás egyik betétprogramjára le­fokozott második újkori olimpia több mint öt hóna­pig, nyitó- és záróünnepség nélkül zajlik. Számos spor­toló a későbbiekben úgy hal meg, hogy soha nem volt tudatában annak, hogy olimpián indult el, esetleg azon helyezést ért el. az olimpiai program olyan szokatlan és meghökkentő versenyszámokban is bő­velkedik, mint a lovas-ma­gas- és -távolugrás, a póz­nákat, kikötött csónakokat és hordókat kerülgető gát- és akadályúszás, a kétna­pos krikett, a pelota, vala­mint az élőgalamb-lövészet. az esemény egyik jelentős újdonsága a női sportolók színre lépése. Az első olim­piai bajnoknő, a brit Charlotte „Chattie” Cooper, a tenisz női egyesének nyertese, később másodma­gával megnyeri a vegyes páros küzdelmeit is. A te­nisz egyébként a labdarú­gás, a lovas póló, az evezés és a kötélhúzás mellett egyike azoknak a sport­ágaknak, amelyben külön­böző (!) nemzetek sportolói úgynevezett vegyes csapa­tot alkotva is versenyezhet­nek. az olimpiák történetének legfiatalabb győztese való­színűleg egy 8-10 év körüli francia fiúcska lehet, aki evezésben, a kormányos nélkül maradt holland két- evezős egységéhez csatla­kozik és vezeti be első hely­re a párost. Az eseményről fénykép is készül, de az ifjú bajnok kilétére hosszú évek kutatómunkája után sem derül fény. Nedo Nádi olasz sportoló a ví­vás mindhárom fegyvernemé­ben csapatbajnok! címet szerez, amit további két egyéni arany­nyal told meg. A vívó egyedül a párbajtőr egyéni versenyben marad érem nélkül. A 23 éves Paavo Nurmi megkezdi három olimpián át tartó diadalmenetét. Tízezer méteres síkfutásban, nyolc­ezer méteres mezei futásban nyer, de tagja a mezei futás bajnokcsapatának is. A „repü­lő finn” az ötezer méteres sík­futásban még egy ezüstérmet is megszerez. Az olimpia legbizarrabb sportága ezúttal a szó legszo­rosabb értelmében vehető ló­ugrás volt, melynek során a versenyzők úgy mutatják be gyakorlataikat, hogy élő lovak háta felett vetik át magukat. rály dísztribünje előtt. A fin­nek pedig azt utasították el, hogy az országukat megszálló Orosz Birodalom zászlaja alatt vonuljanak fel. A londoni olimpia ünnepélyes megnyitóján az Egyesült Álla­mok zászlóvivője nem volt hajlandó meghajtani a csilla­gos-sávos lobogót az angol ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom