Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-03 / 154. szám

HIRSAV Három kilométer kész a 4-es metróból mintegy húsz százalékát tel­jesítették már a 4-es metró- beruházásnak, hiszen há­rom kilométernyi alagút készült el az Etele tér és a Móricz Zsigmond körtér kö­zött - jelentették be tegnap. A beruházás összesen öt­ezer embernek ad munkát. A 4-es metró építése - ha minden a tervek szerint ha­lad - 2013-ban fejeződik be. Eltemették a lezuhant vadászgép pilótáját eltemették a Fehérgyarmat­nál lezuhant kiképző repülő­gép egyik pilótáját. Ignácz Zoltán főhadnagy, a Magyar Honvédség halottjának földi maradványait katonai tiszte­letadással helyezték örök nyugalomra. A katonai ki­képzőgép június 20-án zuhant le Fehérgyarmatnál, mindkét pilótája meghalt. Teleki: törvény kell a cigányozás ellen A fíoesz az MSZP-vel együtt alkosson olyan törvényeket, amelyek megvédik a romá­kat az atrocitásoktól, az el­lenzéki párt pedig hatá­rolódjon el a szélsőjobbtól - erre szólított fel a szocialis­ta képviselő, Teleki László. A roma származású politi­kus szerint a szélsőjobb- oldal erősödését segítheti, hogy az Alkotmánybíróság hétfőn megsemmisítette a gyűlöletbeszéd elleni törvénymódosításokat. Teleki megvédené a romákat Feltérképezik a szakmákat szakképzés Munkaerőtérkép készül Magyarországról Tanulók szakmai gyakorlaton az autószerelő-műhelyben. Mára halaszthatatlanná vált az átfogó reform a magyar szakmunkásképzésben A műszaki és az építő­ipari szakmákban a leg­nagyobb a szakképzett munkaerő hiánya: kevés a lakatos és a hegesztő. A hónap végére munka­erőtérkép készül Magyar- országról. Ambrus Vilmos A Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara segítségével július vé­gére munkaerőtérkép készül, amely megmutatja, hogy az or­szágban hol milyen szakmun­kásokra van igény - mondta Bókay Endre MSZP-s képviselő. Magyarországon jelenleg mint­egy 100-120 ezer olyan állást tar­tanak nyilván, amelyet a szak­képzetlen munkaerő miatt nem tudnak betölteni a cégek. Bókay Endre szerint ez az oka annak, hogy a vállalatok kénytelenek Szlovákiából vagy Romániából verbuválni jelentkezőket, így for­dulhat elő, hogy például Győr­ben és Esztergomban sok szlová­kiai dolgozik. Hiányszakmák leginkább az építőiparban és a műszaki terü­leten vannak. Weinper Mária, a Szociális és Munkaügyi Minisz­térium osztályvezetője lapunk­nak elmondta: főleg a fizikai munkakörökbe keresnek szak­munkásokat. Jelentős regionális különbségek is vannak az orszá­gon belül: rossz a helyzet Észak- kelet-Magyarországon és a Dél- Dunántúlon, míg a fővárosban nincs akkora hiány szakképzett munkaerőből. Weinper Mária a hazai szakképzési helyzet egy másik problémáját is megemlí­tette: az iskolarendszerű képzés HIÁNYSZAKMÁK A SZAKKÉPZÉS­BEN: ács-állványozó, asztalos, gépi forgácsoló, hegesztő, lakatos, kőműves, műanyag­feldolgozó, műszerész, szer­számkészítő, villanyszerelő. HIÁNYSZAKMÁK A FELSŐFOKÚ képzésben: mérnök, szám­vitel. merev, kevésbé felel meg a piaci elvárásoknak. A felnőttoktatás­ban már kedvezőbb a kép. Az osztályvezető példája szerint a tanfolyamok jobban igazodnak az igényekhez: ha például kutya­kozmetikusra van szükség, ak­kor azt képeznek. Nem mellékes az sem, hogy hiány vagy túlkíná­lat nemcsak a szakképzett mun­kaerő esetében van, a felsőfokú végzettségűek is ugyanúgy meg­szenvedik ezt a problémát. Weinper Mária azt mondta: a pe­dagógusok, a közgazdászok, a jo­gászok és a mérnökmenedzse­rek esetében telített a piac, míg Túlképzés van a középfokú képzésben művészeti, köz- művelődési és kommuniká­ciós területen. A középfokú végzettséget igénylő szakmák­ban diplomásokat foglalkoz­tatnak, de technikus is dolgo­zik szakképzett munkást igénylő munkakörben. tipikus hiányszakma a diplomá­soknál a számvitel. A szakképzés és a munkaerő­piaci igények között a munka- vállalók szerint sincs összhang. A magyar szakképzési rendszer azzal sem tud mit kezdeni, ha egy osztrák cég előszerződést köt egy szakmunkástanulóval, hogy az iskola befejezése után náluk, és ne itthon helyezked­jen el - említett egy konkrét esetet Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségé­nek elnöke. A munkavállalók képviselője ehhez hozzátette: ilyen példákat leginkább Nyu- gat-Magyarországról lehet hoz­ni. Ott előfordul, hogy egy sza­kács átmegy dolgozni Ausztriá­ba, mert azzal 1200 eurót ke­res, és még abban is biztos le­het, hogy betartják az előíráso­kat, és nem 14-16 órát dolgoz­tatják. Borsik János szerint a szakképzés átalakítását jobban lehet tervezni, ha elkészül a munkaerőtérkép, amelynek segítségével a képzett szak­munkások hiányának gondját is orvosolni lehet. Hiány és túlkínálat a szak- és középfokú képzésben Fodor és Semjén három közös pontot is talált a találkozóján „Több területen is határozott esély van az együttműködésre, annak ellenére, hogy a két párt politikai értékvilága távol áll egymástól.” Ezt Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke mondta, miután szerdán Budapesten megbeszé­lést folytatott Semjén Zsolttal, a KDNP elnökével. A liberális párt vezetője há­rom olyan területet emelt ki, ahol közös pontokat találtak. Az egyik az SZDSZ számára stra­tégiailag fontos környezetvéde­lem, az emberi jogi kérdések - ezen belül a Tibetről szóló ország- gyűlési határozati javaslat - és a pártfinanszírozás. Hozzátette: utóbbit szeretnék újra napirend­re tűzni az Országgyűlésben. Fodor Gábor szerint felelős el­lenzékre és cselekvő kormány­ra, Semjén Zsolt szerint viszont előre hozott választásra van szükség. A KDNP elnöke ugyan­akkor elfogadja az SZDSZ állás­pontját, amely szerint a párt első körben cselekvési tervet vár a kor­mánytól, és ha nem tudja támogat­ni, akkor kell szakértői kormányon, végső esetben előre hozott választá­son gondolkodni. ■ Tóth Z. Mikola nyitott az egészségügy magánosítasara? Mikola István szerint van helye az egészségügyben a magántő­ke bevonásának szakmai vállal­kozásokon keresztül. „Továbbra is azt mondom, amit egészség- ügyi miniszterként 2001-ben, a kórháztörvény elfogadásakor képviseltem: helye van az egész­ségügyben a magántőke bevo­násának szakmai vállalkozáso­kon keresztül, megfelelő korlá­tokkal. Ezt mi egzisztenciavál­lalkozások, szakmai vállalkozá­sok formájában látjuk lehetsé­gesnek” - jelentette ki Mikola a magánkézbe adott kiskunhalasi kórházban tartott Semmelweis- napi ünnepségen. ■ Z. M. Bábuval rekonstruálták az olaszliszkai gyilkosságot lincselők Csak ketten tettek vallomást tegnap a per helyszíni bírósági tárgyalásán A Mercedes nagyon izgatja a magyarokat Helyszíni tárgyalást tartottak tegnap Olaszliszkán, hogy a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei tele­pülésen ismerjék meg a 2006 októberében két gyermeke sze­me láttára agyonvert Szögi La­jos tiszavasvári tanár meglincse- lésének körülményeit. A tárgya­láson, amelyet kommandósok és kutyás rendőrök biztosítottak, részt vett a nyolc vádlott, de csak ketten tettek vallomást. Arról be­széltek és azt mutatták meg: hol voltak és merre mozogtak a lin- cseléskor. Az érintett utcát teljesen lezár­ták: az ott lakók sem jöhettek ki házaikból. Volt, aki tiltakozott a meglincselt tanár út menti em­lékhelye ellen, de akadtak ro­mák, akik együttérzésüket fejez­ték ki az áldozat családjának. Megkísérelték rekonstruálni a történteket: gépkocsit vittek a helyszínre, a meggyilkolt tanár holttestének helyére pedig bá­but fektettek az útra. Tettleges- ségről a vádlottak részéről nem esett szó, mindenki azt mondta: akkor ért a tanárhoz, amikor az már a földön feküdt. Figyelte a tárgyalást a Gój Mo­torosok Egyesületének mintegy másfél tucat tagja is. Egy telken sorakoztak fel a helyszínnel szemben, de atrocitás nem tör­tént. A következő tárgyalást szeptember 22-én tartják, már bírósági tárgyalóteremben. ■ Vég M. Az olaszliszkai tárgyaláson bábut fektettek a gyilkosság helyszínére Európa elfeledett polgárai a romák? több millió roma származású európait sújt egyéni és intézmé­nyi szinten diszkrimináció, illet­ve széles körű társadalmi ki­rekesztés - olvasható az Euró­pai Bizottság jelentésében. „No­ha a romák az unió egyik leg­nagyobb etnikai kisebbségét al­kotják, gyakran mégis ők Euró­pa elfeledett polgárai” - fogal­mazott Vladimír Spidla esély- egyenlőségért felelős biztos. Szerinte ennek orvoslására megvannak az eszközök, ame­lyeket alkalmaznak is, de a vég­rehajtásban hiányosságok ta­pasztalhatók a tagállamokban. Az elmúlt időszak egyik legje­lentősebb fejleménye a magya­rok szerint az volt, hogy a Mer­cedes Kecskemétre telepíti új autógyárát. A Medián felmérése szerint az emberek 81 százaléka hallott róla, 22 százalék „fejből” is megemlítette a legfontosabb események között. Ezzel egyéb­ként - a futball-Eb (26 százalék) mögött - az olaj- és benzinár­emelésekkel, illetve a fuvarosok tiltakozásával holtversenyben a második helyre került a jelentős eseményeknél. Az időszak másik sikerszto­riját, az Európai Unió kutatás- fejlesztési központjának Buda­pestre telepítését 4 százalék em­lítette. ■ T. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom