Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-23 / 171. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. JÚLIUS 23., SZERDA MEGYEI KORKÉP • VELEMENYEK 3 Család vagy munkahely? azt mondja a lányom - aki nemrég töltötte be 18. élet­évét hogy vagy karrier vagy család. A kettő együtt nem valósítható meg, mert akkor sehol nem lehet jeles­re vizsgázni. szégyen, de szerintem igaza van. Az életnek két olyan te­rülete a munka és az otthon, ahol elvileg nem szabad hi­bázni. Teljes értékűt pedig akkor tud produkálni az em­ber - még ha nő is ha csak egyetlen területre kon­centrál. lehet, hogy én látom rosz- szul a dolgokat, és miattam borúlátó a gyerek, de szerin­tem egy családban csak egy ember lehet szerencsés. Mi­vel én megkaptam mindent, az utódaim eleve hátrányos helyzetből indulnak. Én azt csinálom, amit szeretek, és van családom is. Beisme­rem, még én is képtelen va­gyok arra, hogy mindkét he­lyen megfelelő színvonalon teljesítsek. Erről - minden bizonnyal - inkább a gyere­keimnek van véleményük, és nem a főnökömnek. Ab­ban pedig biztos vagyok, hogy igenis van diszkrimi­náció. És a megkülönbözte­tés akkor is rossz, ha az po­zitív. Mert fokozódik az em­berben - a nőben - a belső kényszer a teljesítésre, és úgy gondolja, hogy neki töb­bet kell tennie, hiszen ked­vezményeket kap. És akkor is úgy gondolja, ha nem kap többet. azokkal értek egyet, akik szerint a nőnek az a felada­ta, hogy a családi tűzhely melegét őrizze. Ne legyen kényszer az asszonyok mun­kavállalása. Keressenek ele­get a férjek a család fenntar­tásához. De emellett ragasz­kodom ahhoz is, hogy - mint embernek - legyen szabad választása a nőnek: ha dolgozni akar, hát tegye! Aztán beszélje meg a csa­láddal, hogy miért van ép­pen máshol az ebéd tálalása helyett... Megyejáró táncosok Gálaesttel zárult hétfőn Szánkon a VII. Nemzetközi Megyejáró Táncfesztivál. A hét nemzet táncosai a közel háromórás program előtt a falu főutcáján is végigvonultak. Felvételünkön a cseh Olsava együttes tagjai, akik a legnagyobb sikert aratták vidám produkciójukkal. A műsor kezdetén köszöntötte a vendégeket Patkós Zsolt Szánk polgármestere, valamint a társrendező Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke, Bányai Gá­bor, aki egy megyezászlót adományozott a településnek. KÉPGALÉRIA: WWW.BAON.HLI Nem tudni, ki kivel van kórházügy Császártöltés Baját választaná Kiskunhalas helyett Császártöltés lepattanna a kiskunhalasi kórháztól, és csatlakozna a bajaihoz Nem először. Utóbbi vevő az ötletre, ám a halasiak egyelőre nem méltatták válaszra a bajai polgár- mestert. Géczy Zsolt Baja egyszer már sikerrel vívta meg harcát az egészségügyi ellá­tási terület módosítása kapcsán. Három község került vissza a vá­roshoz. Most Császártöltés is je­lezte, hogy szívesen csatlakozna a bajai intézményhez. Ami a tör­ténetet illeti: az egészségügyi mi­niszter tavaly márciusban hatá­rozta meg a bajai kórház aktív és krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitását, valamint ellátási te­rületét. Annak alapján Sükösd, Nemesnádudvar és Érsekhalma - a korábbi szabályozással ellen­tétben - egyes szakmák tekinte­tében a bajai, más esetekben a kalocsai kórházhoz tartozik. Vál­tozott a császártöltési betegek el­látása is: az új sza­bályozás szerint bi­zonyos szakmák te­kintetében a bajai, más esetekben a Kiskunhalasi Sem­melweis Kórház el­látási területéhez tartoznak lakosai. A bajai képviselők májusban úgy döntöttek, próbálják módosítani a Kiskunhalasi Semmelweis Kór­ház Kht.-val a megállapodást. Ám a kht., valamint működtető­je, a Hosplnvest Zrt. nem támo­gatta a kezdeményezést. Időközben változott a törvény: júliustól az önkormányzat ellátá­si érdekből kérheti a módosítást Császártöltés polgármestere májusban ismét jelezte, hogy csatlakozna a bajai kórház ellá­tási területéhez. az érintett egészségügyi szolgál­tató fenntartóinál. Amennyiben nem állapodnak meg harminc napon belül, az ÁNTSZ regioná­lis intézete dönthet. Révfy Zoltán bajai polgármester figyelemmel arra, hogy nem sike­rült megállapodni a módosításról határ­időn belül, az érin­tett települések - Sükösd, Nemesnád­udvar, Érsekhalma - polgármesterei ré­szére egyetértő nyi­latkozatot állított ki. Az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete novemberben a bajai kórház ellá­tási területét belgyógyászat, se­bészet, krónikus ellátás, vala­mint rehabilitáció szakmában Érsekhalmával, Sükösddel és Nemesnádudvarral bővítette. Ez­zel az Országos Mentő Szolgálat is egyetértett. Császártöltés polgármestere idén májusban ismét jelezte, hogy csátlakozna a bajai kórház ellátási területéhez. Kérte ehhez a Hosplnvest Zrt.-vel a megálla­podás megkötését. Baja irányító­ja hiába kereste meg a Kiskunha­lasi Semmelweis Kórház fenntar­tóját. Levelét június 12-én - a tértivevény szerint - átvették, azonban válasz nem érkezett. Ezért rendkívüli ülésen javasol­ta a képviselőknek: a kórház fenntartójaként járuljanak hoz­zá, hogy Császártöltés lakosai se­bészet és társszakmák, belgyó­gyászat és társszakmák, króni­kus ellátás, rehabilitáció, trau­matológia, szülészet-nőgyógyá­szat, csecsemő- és gyermekgyó­gyászat, fül-orr-gégészet szakma- csoportokban a bajai ellátási te­rülethez tartozzanak a biztonsá­gos járó- és fekvőbeteg-ellátás ér­dekében. így történt. Kicsi nélkül jóval könnyebb HA ma egy kisgyermekes hölgy a gyesről vissza akar menni dolgozni, akkor 50 százaléknyi az esélye arra, hogy talál munkát. Ha va­laki gyermek nélküli fiatal nő, 80 százalékos az esé­lye, hogy kenyérkereső ál­lása lesz. Tudják, mi követ­kezik ebből? Az, hogy a magyarság előbb-utóbb ki fog halni. Nem akarok vészharangot kongatni, plá­ne a munkáltatókra muto­gatni. Ez ugyanis egy euró­pai vagy inkább egy világ- tendencia. A tőke gazdasági érdekei nem feltétlenül esnek egy­be az etnikai megmaradás nemzeti ügyével. Nem én találtam ki, valahol egy szo­ciológiai tanulmányban ol­vastam. Egy tulajdonos azt akarja, hogy a cége - alkal­mazkodva a piaci kihívá­sokhoz - hasznot termel­jen. Ehhez egy fegyelme­zett, a munkából nem hi­ányzó dolgozói gárdára van szüksége. Ebbe ugye nem fér bele - tisztelet a kivétel­nek, merthogy családbarát munkahely is akad! - az, hogy az édesanya ősztől ta­vaszig időnként táppénzre írassa ki magát, mert cse­metéje néha belázasodik. Kiesik a termelésből, hiá­nya veszteség a vállalkozás­nak. Ez egy kőkemény pia­ci realitás, ami - ha tetszik ha nem - megérthető. A MÁSIK OLDALON Ott áll a nemzeti érdek. Ez az or­szág attól magyar, hogy magyarok lakják - idősek, középkorúak meg gyere­kek. Az utóbbiak évről évre egyre kevesebben vannak. Ma sajnos egy magyar nő 1,3 gyermeket szül, miköz­ben az üdvös 2,1 lenne a statisztika szerint. No de ki mer két utódot, pláne hár­mat vállalni? Azokat fel is kell nevelni. Ahhoz pedig a nőnek arra a munkaerőpi­acra kell visszajutnia, ahol ma nem előnyös kisgyer­mekes anyának lenni. A kecskeméti kispiac nem vásárcsarnok petőfi utca Van, akinek szálka a szemében, ám a termelőknek megélhetés A bankok elfogadhatják az elektronikus adóigazolást ► Folytatás az 1. oldalról.- Jónak tartanám, ha ezek az em­berek méltányos áron tudnának bérelni olyan kis faházakat, ami­lyenek a központban a kirakodó- vásárokon is vannak. Éva hozzátette: ő nem azt sze­retné, ha ez a piac megszűnne. Mert igaz ugyan, hogy három zöldségbolt is van a közelben, de attól még igény van a kispiacra. Az ott árusítók megélhetéséhez pedig biztosan nagyon kell, mert különben nem állnának kint rek- kenő melegben, fagyasztó télben. Ha már kispiac, akkor először a Piac- és Vásárigazgatóságot hív­tuk, ahol Kün István igazgatótól nagy meglepetésünkre megtud­tuk: bár ezt a helyet mindenki pi­acnak nevezi, mégsem az. A pi­ac feltételeinek ugyanis nem fe­lel meg, az árusok pedig sima közterület-foglalási engedéllyel értékesítenek. Az engedélyt az önkormányzat adja ki, az árusokat pe­dig a közterület-fel­ügyelők ellenőrzik. Ezt követően Si­pos László alpolgár­mesterrel beszél­tünk. Ő elmondta: a vonatkozó jogszabálynak és a helyi rende­letnek megfelelően adják ki a közterület-foglalási engedélyt. Az árusoknak naponta, négyzetmé­terenként nettó 240 forintot kell fizetniük, és mindössze egy-két négyzetmétert bérelhetnek. Az engedélyben többek között sze­repelnek a terület tisztántartásá­ra vonatkozó kötelezettségek is. A kispiacként ismert árusítóhely azonban nem a Budai utcai piac alternatívája. Ide nem terveznek pavi­lonokat. Már csak azért sem, mert - mint kiderült - a negyvenmillióért felépített széchenyi- városi kispiac működtetésén is évente 7-8 millió forintos veszte­sége van a Piac- és Vásárigazga­tóságnak. Az azonban egy hatal­mas városrészt szolgál ki. Az al­polgármester hangsúlyozta: a Pe­tőfi Sándor utcai árusítóhelynek egyben az a célja, hogy a kevés pénzből, nyugdíjból élő kisterme­lőknek alkalomszerűen adjon egy lehetőséget arra, hogy plusz- jövedelemhez jussanak. A kispi­ac tehát valamiféle szociális sze­repet is betölt, ezért nagy szük­ség van rá. Csíkos Imrétől, a közterület-fel­ügyelet vezetőjétől megtudtuk: ők a kispiacon főként azt ellenőr­zik, hogy az árusoknak megvan­nak-e a szükséges engedélyeik. Ha ezekkel rendelkeznek, akkor akár a földről is árulhatnak. A szemetelés ellenőrzésével már nehezebb a dolguk. Hiába men­nek ugyanis ki az árusok távozá­sa után, azt képtelenség bizonyí­tani, hogy éppen ki volt az, aki otthagyta a szemetet. Terjed az adóigazolások elektro­nikus igénylése és kiadása - tud­tuk meg Fehér Andreától, az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának szóvivőjétől. Az adóhatóság honlapjáról le­tölthető űrlap a www. magvaror- szag.hu oldalon, az ügyfélkapun keresztül juttatható el az APEH internetes postafiókjába a meg­felelő egyedi azonosítóval és tit­kos jelszóval. Az adóigazolás a kérelemnek megfelelően kiadható szintén elektronikusan, de nyomtatott formában is. A dokumentum az adóhatóságnál fennálló adó­vagy vámtartozást, illetve ennek nem létét igazolja, amit a kérel­mező pályázat, illetve hitelkére­lem mellékleteként használ fel. Az APEH tapasztalatai szerint egyes pénzintézetek csak a nyomtatott adóigazolást fogad­ják el, mások az elektronikus formában kiadottat is. Lényeges azonban, hogy a bankok az elektronikusan ki­adott adóigazolás eredetiségét is ugyanúgy ellenőrizhetik, mint a nyomtatott formátumban kiadot­tat. Tehát az ügyiratszám és az ellenőrzési azonosító segítségé­vel, az ügyfélkapun keresztül, vagyis indokolatlan az idegen­kedés az elektronikus adóigazo­lástól. Fontos azonban, hogy az elektronikusan kiadott adóiga­zolások kinyomtatva érvényüket vesztik. ■ B. F. I. ■ Az engedélyt könnyebb, a szemetelést ne­hezebb ellen­őrizni. BARTA ZSOLT PÁNCSICS HAJNALKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom