Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-22 / 170. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. JÚLIUS 22., KEDD FELSŐ-KISKUNSÁG 5 Nevén neveztek a döntéshozók több közterületi szabálysértést Ha valaki megsértette Kerekegyházán a közterületek használatára vonatkozó szabályokat, nyu- j godt lehetett. Ugyanis vele szemben a helyhatóság nem tudta érvényesíteni a rendeletet, mert több tiltott cselekmény eddig nem volt szabálysértéssé nyilvánítva. Ez már a múlté. A városi képviselő-testület szerdán egyebek közt megnevezte a szabály- sértésnek minősülő cselekedeteket. Ilyen tilalom az, hogy közterületen gazdasági növény nem termelhető. Az sem szabályos, ha valaki, mondjuk, az utca mentén kiültetett dísznövény köré kerítést emel. Szabálysértést követnek el azok is, akik belterületi telkeiket, valamint az ingatlanjaik előtti közterületet nem gondozzák, gyomosan hagyják. E kihágásokért 30 ezer forintig terjedően szabhat ki bírságot a helyhatóság a most konkretizált rendelet szerint. ■ M. J. Három kisegítő munkást vénét fel a kereki óvoda Kötelező feladatok ellátásához nem támogatják a közhasznú munkások fogalkoztatását a munkaügyi központok. Erre hívta fel a kerekegyházi önkormányzat figyelmét nemrégen a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Kirendeltsége. A városi napközi otthonos J óvodában évek óta három közhasznú munkást alkalmaztak kisegítő tevékenységekre. A kötelezően ellátandó feladatokra az önkormányzat normatív támogatást kap, ezért a központi költségvetés az ott foglalkoztatott közhasznú munkásokat külön nem támogatja. Azonban a kereki óvodában ez a három ember igen fontos, nélkülük a jelenlegi személyzet nem tudja kiszolgálni maradéktalanul a több mint kétszáz gyereket. Tehát továbbra is kell a segítségük az óvónők mellé. A városi képviselő-testület múlt szerdán döntött: felvehet az óvoda három dajkát hatórás munkára. Foglalkoztatásuk összesen évi egymillió forintba kerül, bérüket és a járulékokat a helyi költségvetésből fedezik. ■ M. J. I Töröksípos kézművesek Immár másfél évtizede népszerű a kunszentmiklósi művelődésszervezők találmánya, a szünidei Töröksíp tábor. A múlt héten csaknem hetven kisdiák vett részt a művészeti seregszemlén Szabóné Balogh Erzsébet táborvezető és az általános művelődési központ többi munkatársának gondjaira bízva. Töröksípot ugyan nem faragtak, de tehették volna, hiszen mindenki kedve és legjobb tudása szerint mutatkozhatott be a művészeti seregszemlén. Ki-ki a gyékényezéssel, bőrözéssel, szövéssel, míves mézeskalácsok sütésével remekelt, mások tűzzománc technikával vagy fazekaskorongon készítettek díszeket, praktikus eszközöket. Mivel pedig a testvértelepülésről, Székelykeresztúrról is érkeztek táborozok, alkalom nyílt eldicsekedni egymásnak az erdélyi és kiskunsági tánc- és zeneművészet legszebb hagyományaival A tábor résztvevői szombaton kedves előadásokkal kiállítással búcsúztak. (M. J.) fesztivál Minden idők legjobb eredményének nevezik az ipartestületben Szalkszentmártoni kötődésű művésznek ítélte az első díjat Freiburgban az európai kőfaragó-fesztivál zsűrije. Ezt megelőzően, nyolc éve, a hasonló franciaországi seregszemlén ért ilyen tisztesség magyarországi kőfaragókat csapat- versenyben. Most pedig Bakos Gyula egyedül aratta le a babért, nyolc ország 136 kőszobrászát megelőzve. A Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete minden idők legjobb eredményének tekinti ezt. Különösen abban az összehasonlításban tartják figyelemre méltónak, hogy amíg Magyarországon évente úgy 8- 10 kőfaragó sajátítja el a szakmát, Németországban pedig - csak a freiburgi iskolában - több százan tanulják lényegesen jobb oktatási feltételek között. Bakos Gyula ugyan villany- szerelőnek készült, azután foglalkozott autófényezéssel is, és Bakos Gyula a freiburgi alkotóműhelyben. Útban az első díjhoz. csak az utóbbi tizenhét évben formázza a fát, a követ.- Freiburg után érzem azt igazán, hogy sikeres vagyok. Pedig itthon, kortárs képzőművészként lelki békében egy hónapot kihúzni is hosszú idő. Örülök, hogy járnak mögöttem tehetséges fiatalok. A legutóbbi fesztiválon fiatal barátom, Guth Bence a harmadik helyezést érte el műalkotásával. Európa kulturális sokszínűségének bemutatását kérték tőlünk a szervezők, én a mitológiai témájú szoborral példáztam azt, hogy Európa szellemi sokfélesége közös ősi gyökérzetből táplálkozik. Ennek kifejezésére kedvenc témáim - a női arc, a női test, a bibliai és az ókori témák - alkalmasak, talán ezért nem tűnt nehéznek a feladat - sorolta a kőszobrász. Bakos Gyula mészkő, márványszobrai láthatók templomkertekben, néhol köztereken. Amikor alkot, mindig megkérdezi a bölcseket, vajon mivégre is van a világon a művészet. Hiszen nem véd meg a szenvedéstől. A válasz pedig: a szépség sok lelki veszteségért kárpótolhatja az embert talán azért, mert enyhén bódít. így járul hozzá a civilizációhoz a kőszobrászat is. ■ M. J. Kőszobrászok ábrázolták a kultúrát A jövő hónapban minden akadályt megszüntetnek az egeszségházban Nemsokára könnyebben lehet majd közlekedni a lajosmizsei egészségház környékén és az épületben. Az önkormányzat 10 millió forintot nyert intézménye teljes körű akadálymentesítésére. Az építkezés augusztusban kezdődik. Legfőképpen az idősek, a mozgásukban korlátozott emberek örülnek majd a fejlesztésnek. Egyebek közt épül parkoló a sorstársak használatára, újjáépítik a gyalogjárókat is. Kicserélik az útburkolatot ugyanis: a gyengén látók segítségére úgynevezett vezetősávot építenek. Főleg a babakocsival érkező kismamák közlekedését könnyítik majd meg a főbejáratnál, valamint az ügyeletén beépítendő automatikusan nyíló ajtók. A komplex akadálymentesítés azt is jelenti, hogy az egészségházat ellátják olyan tájékoztató feliratokkal, melyek mindenki számára, így a gyengén látóknak is érthető, pontos információkat adnak a szolgáltatásokról, egyéb tudnivalókról. Az egészségházak korszerűsítésére ugyan kötelezi az ön- kormányzatokat egy jogszabály, de nem azonnal. Ezzel szemben Lajosmizsén a város- vezetés más fontos fejlesztések elé sorolta az akadálymentesítést. ■ M. J. Kiváló a Mórában a zenei oktatás - öt évig viselik A kerekegyházi Móra Ferenc Általános Iskola Művészetoktatási Intézménye ebben az évben megkapta a kiváló minősítést a művészetoktatási intézmények szakmai minősítő testületétől. Az elismerés az intézmény erősségeit: a zongora, gitár, furulya, klarinét, fuvola, tuba, trombita, kürt zeneművészeti tanszakokat illeti. A kitüntető címet a bejegyzéstől számított öt évig, az újabb minősítési eljárásig viselheti az iskola. A minősítőtestület döntése alapján a következő tanévtől az említett tanszakokra megkapja az állami normatívát az iskola. ■ M. J. Sose üres a komputerszoba szabadszállás Újabb ingyenes tanfolyamokat szerveznek Szinte újjá kell építeni a Soltiak kopott iskoláját Húszezres a napi áradat: elkeriilőútra vár a város Amióta létezik az internetszolgáltatás a szabadszállási művelődési házban, egész nap ki-be járnak a látogatók. Főleg a fiatalok csavarognak szívesen a világhálón, ám újabban az idősebb korosztályból is sokan érdeklődnek. De nem ám véletlenül kaptak rá kedvet! A művelődési ház tavaly óta szervezi a különböző, ingyenes számítógépes tanfolyamokat. Több százan tanulták meg a komputeres programok használatát, és még nincs vége a beiskolázásoknak. Szeptemberben indul az újabb kurzus, főleg időseknek, kismamáknak kínálva szórakoztató elfoglaltságot, s adnak hasznosítható ismereteket a számítástechnikáról. ■ M. J. A kultúrházba nyáron is szívesen betérnek a fiatalok. A solti önkormányzat jelenleg is több fejlesztési pályázat sorsáról várja a kiíró főhatóságok döntését. Legfőképpen az iskola épületének felújításához számítanak mihamarabb megnyíló forrásra. Az intézményben több mint harminc évvel ezelőtt építették a fűtésrendszert, ami azóta teljesen elhasználódott, ki kell cserélni. Ezzel együtt az épület hőszigetelésén is javítani kell, sőt a födém is tönkrement, nyeregtetőt terveznek helyébe. A mintegy négyszáz diák biztonságos iskoláztatására összesen úgy 230 millió forintot kell költeni két emeleten, 16 tanteremben. ■ M. I. Várhatóan a jövő év második felében, de legkésőbb 2010 elején megkezdődik Solton a várost elkerülő út építése. A legutóbbi számlálás szerint több mint húszezer járművet visznek át a településen az 51-es és az 52-es főutak. Különösen az 52-es forgalma keseríti meg a Soltiak életét, mert hosszában szeli át a települést. A helyiek arra számítanak, hogy a dunántúli utak folyamatos felújítása következtében a Pentele hídon át csakis sokasodik a gépjárműáradat feléjük, élhetetlenné téve lakóhelyüket. A mintegy hat kilométeres elkerülőút építési engedélyeztetése folyamatban van. A Magyar Autópálya Rt. egyeztet a tulajdonosokkal a nyomvonalra eső földterületek kisajátításáról. A tervek szerint a leendő elkerülőút Dunafőldvár irányából az 51-es körforgójához csatlakozik, onnan a Nagy-ér fölött a Nagymajori elágazásnál építendő körforgónál csatlakozik az 52-es útra. Az építkezést teljesen központi forrásokból finanszírozzák. A solti városháza ismeretei szerint 2009. második felében, de legkésőbb 2010 elején kezdődik az építkezés, és előreláthatólag másfél évig tart. Az önkormányzat arra számít, hogy a közlekedés feltételeinek javulása lendületet ad az ipartelepítésnek. ■ M. í.
