Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-14 / 163. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2008. JÚLIUS 14., HÉTFŐ E§y jászsági falu, két nagy tehetség, három intézmény kezdeményezése Suki Tibor, az egyik nagy ígéret. Két fiatal zeneművész mutatko­zott be szombaton este a kecske­méti Kodály Intézetben egy jóté­konysági esten. Ez első fejezete volt az Európa Jövője Egyesület, a zeneintézet és a Petőfi Népe közös kezdeményezésének, ami­nek célja segíteni a tehetséges gyerekek kibontakozását. Farkas Gábor, az Európa Jövő­je Egyesület elnöke mutatta be a két fellépőt, felhívva a figyelmet arra, milyen nagy szükség van ma Magyarországon a fiatal te­hetségek felkarolására, az érté­kek támogatására. Ez ad ugyan­is lehetőséget arra, hogy büsz­kén fordulhassunk Európa felé. Először a 13 éves Váradi László örvendeztette meg a publikumot gyönyörű zongorajátékával, amit nagy precizitással és pro­fizmussal adott elő. A fiú jelen­leg a Liszt Ferenc Zeneművésze­ti Egyetem Különleges Tehetsé­gek Osztályába jár, ahol példaké­pei, Kocsis Zoltán és Vásári Ta­más is tanultak. Nem csoda hát, hogy az ujjai alatt felcsendülő Bartók-, Chopin- és Haydn-szer- zemények elbűvölték a rokonok­ból, kecskemétiekből és külföldi­ekből álló hallgatóságot. S mi­lyen az élet: az utána következő Suki Tibor az unokatestvére. Ő lenyűgöző hegedűjátékkal ké­nyeztette a zenebarátokat Mo­zarttól egészen a Monti Csárdá­sig, aminek ritmusára már a tal­pak is meg-megemelkedtek. Nem meglepő, hogy a két fiúnak ráadást is kellett adnia. Farkas Gábor egy kis megle­petéssel is készült: ez Vásári Ta­másnak az alkalomra írt levele volt. Ebben biztatást és dicsére­tet is ad útravalóul a tehetségek­nek, akik Jászkisérről indultak, de kitartásukkal és a szüleik nagy anyagi áldozatával bármit elérhetnek. ■ Bajáki Zsanett Legális tömeges halpusztítás a Sugovicánál megint kifőzték Tizenharmadik alkalommal sem tévesztettek a bajaiak, tízezrek mulattak ugyanis a mesterek összejövete- zárása közti időben, azaz ren- lén - ládájuk megnyitása és be- dezvényük idején - tilos volt Zrika nélkül nincs halfőzés ► Folytatás az 1. oldalról. Révfy Zoltán polgármester a „világ legjobb ételének” elfo­gyasztásához kívánt jó étvágyat, amikor szombaton 18 órakor a hagyományokhoz híven tüzet gyújtott a színpadon. Előtte kö­szöntőjében a fontos változások éveként említette az ideit, ki­emelve, hogy az országos vá- rosimázs-felmérésen Baja az ötö­dik helyen szerepel legjobb Bács-Kiskun megyei település­ként. „Jövőre cél az első hely” - mondta. Ami bizonyos: ismét több tíz­ezren ünnepeltek a városban. A szombat éjféli tűzijáték igazi meglepetés volt, hiszen ezúttal a Petőfi-szigetről startoltak a fény­csóvák. A városházi hivatalos fo­gadáson kormánytagok, hazai és európai parlamenti képviselők, üzletemberek előtt Baja polgár- mestere az egykori halászcéh szokásait idézte fel. Ezek szerint- Ne gyere, már nincs hal!- Jó lesz nekem a csirke is, ha nem tál szálkás. E párbeszéd megtorpanásra kényszerítette ßltanüjät szom­bat reggel hét órakor az egyik halkereskedés előtt. De aztán leesett neki, hogy ismerősök évődnek. Ami legalább annyi­ra része a halfőzésnek és az ünnepnek, mint a hal, a pap­rika meg a hagyma. szidni, gyalázni egymást. Ezen szokás elterjedt, és a béke szige­tévé tette Baját. Ez átsugárzott a mai utódokra, hiszen a fesztivá­lon mindenki zavartalanul szó­rakozhatott, legyen a nemzeti bank elnöke, a legfőbb ügyész, a közelmúltban posztjáról távozó főbíró vagy éppen maga Dévé­nyi Tibi bácsi. Az ünneplők nem velük, hanem vendégeikkel és magukkal foglalkoztak. Ahogy szokták. MEGYEI KÖRKÉP Miért félnénk itthon? - kérdezték Böjté Csaba Csángó fiatalok a ménteleki iskolában a Magyarország örömén. Volt lovasbemutató és gulyásfőzés is a búcsúesten. Zarnócz Andrásnak emléket ál­lító alapítvány ösztöndíját adta át a ma már 1500 erdélyi árva- félárva magyar gyerekről gon­doskodó Böjté Csaba.- Néhány hete a Balatonhoz kísértem el egy kis gyerekcso­portunkat a dévai gyermekott­honból - mesélte a szerzetes. - Látszott rajtuk a megilletődött- ség, ahogy a busz a hosszú út után végre megérkezett az isme­retlen városba. Vendéglátóink sok-sok kedvességgel várták a gyerekeinket: örömmel fogadták őket, próbáltak beszélgetni ve­lük, és, persze, elvitték őket a strandra, hogy fürödjenek, csúszdázzanak. Ahogy telt az idő, úgy eredt meg a gyerekeink nyelve. Nem voltak már megille- tődve: kacagtak, énekeltek, el­mondták az összes verset, amit tanultak. Én meg kérdeztem tő­lük, hogy hát nem félnek már? Mire visszakérdeztek: miért fél­nénk itthon? Jó érzéssel lepőd­tem meg a válaszukon: ezek a gyerekek, akiket soha nem hív­tak meg Bukarestbe, úgy érez­ték a kedves fogadtatás láttán, hogy hazajöttek. Azt hiszem, hogy ma, amikor a határok már nem jelentenek akadályt, na­gyon fontosak az ilyen találko­zások. Hiszen attól, hogy a pol­gármesterek egy asztalhoz ül­nek, és testvérvárosi kapcsola­tot kötnek, még nem jön létre köztünk s a gyermekeink között összetartozás. Ezek a találkozá­sok viszont erős, megtartó köte­léket alakíthatnak ki - mondta Böjté Csaba. A Magyarország öröme ren­dezvénysorozat szombaton az arborétumban megrendezett családi napon folytatódott, majd a csángó gyerekeket vendégül lá­tó méntelekiek rendeztek búcsú­estet a helyi iskolában lovasbe­mutatóval és gulyásfőzéssel. Rákász Judit Péntek este a Zrínyi-iskolában fogadta Zombor Gábor polgár- mester az Erdélyből, Felvidék­ről, Vajdaságból és Kárpátaljáról érkezett csoportokat. Majd a Szent Ignác Szakkollégium egy­kori diákjának, a 2005-ben tragi­kus hirtelenséggel elhunyt Magyarország öröme Az ilyen találkozások erős, megtartó köteléket alakíthatnak ki Böjté Csaba erdélyi feren­ces szerzetes is Kecske­métre érkezett pénteken, hogy részt vegyen a Ma­gyarország öröme rendez­vénysorozaton. A tegnap véget ért Csiperóhoz kap­csolódó programon a ha­táron túlról jött gyerekek mutatkoztak be, illetve őket köszöntötték vendég­látóik. Sok szép kép készült, és jól sikerült a fiatalítás is A múlt héten befejeződött a Tiszaalpári Alkotótábor. Ez már a tizenötödik alkalom volt, hogy a Kiskunfélegyházi Holló László Képzőművészeti Kör és a Buda­foki Mészáros Lász­ló Képzőművész Egyesület tagjai kö­zös tábor keretében hozhattak létre mű­alkotásokat Alpáron. A tíz nap alatt csaknem százötven képet készített a huszonöt alkotó. Nauberger István, a tábor művé­szeti vezetője lapunk érdeklődé­sére elmondta: ezek nem csak mennyiségben, de minőségben sem maradnak el az elmúlt éve­kéitől. Idén egyébként néhány fiatalabb alkotót is yneghívtak, akiknek sikerült jól beilleszked­niük az idősebbek közé. Másfél évtized alatt nyolcvan- ketten fordultak már meg a tá­borban, és van kilenc alkotó, aki eddig valamennyin ott volt. Nyolcán vi­szont már nem le­hetnek a táborozok közt. Hagyomány, hogy a zárás után kiállításon mutatják be a művészek a Tisza- alpáron készült képeiket, s kö­zülük egyet-egyet az önkormány­zatnak adományoznak. Képet kapnak ajándékba azok is, akik a tábor munkáját segítették. A következő nyári tábor prog­ramját ősszel beszélik meg a szervezők. ■ Sz. T. ■ Kilencen min­den alkotótábor­ban ott voltak. Strandra megyünk A hétvégén a kiskunmajsai gyógy- és élményfürdőben folytatódott a Petőfi Népe és a Jansik Autóház Kft. roadshow-ja. Az új Fiat-autómodellek mellett a Petőfi Népe-lapcsaláddal is ismerkedhettek a strando­ló érdeklődők. A show ma és holnap a kiskunfélegyházi strandon folytatódik. TOVÁBBI KÉPEK: WWW.BAON.HU Életveszélyes a kocsmai vita­kultúra hiánya Kocsmai verekedés volt pénte­ken este Helvécián. Súlyos kö­vetkezménye lett: életveszélyt okozó testi sértés gyanújával nyomoz az egyik fél ellen a Bács-Kiskun Megyei Rendőr­főkapitányság. A Dominó presszóban egy 33 éves kecskeméti férfi ve­szett össze valamin egy 49 esztendős helvéciaival. Vitáju­kat nem tudván kulturált for­mában rendezni, a kecskeméti úgy összeverte a másikat, hogy életveszélyes sérüléseket szen­vedett. A szerencsétlenül járt ember így kórházba került, a megyeszékhelyi S. J. pedig gya­núsítottként rendőrségi őrizet­be. ■ kgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom