Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-12 / 162. szám

14 PETŐFI NÉPE - 2008. JÚLIUS 12., SZOMBAT PÉNZ&SIKER&VÁLLALKOZÁS HÍRSÁV Jó a búzatermés, de még keveset fizetnek érte gabona Néhol a hektáron­kénti hat tonnát is eléri a búza hozama Dél-Pest me­gyében. A szemek minősége is jó, a sikér harminc feletti, a fehérje eléri a 14 százalé­kot. A termesztők abban bíz­nak, hogy nyár végén ki tudják alkudni legalább a tonnánkénti 45-50 ezer fo­rint árat. Egyelőre 37-40 ezer forintot adnak a keres­kedők a kenyérgabonáért. Ezért aki teheti, ősz elejéig vár az értékesítéssel. (M. J.) Spórolhatunk a hasunkon élelmiszer Megdöbbentő adatokat tett közzé a statisz­tikai hivatal. Bár egy év alatt csak 6,8 százalékos volt a fo­rint értékvesztése, az élelmi­szerek jelentősen emelked­tek. Ma átlagosan 77,3 szá­zalékkal kerül többe egy üveg étolaj. A lisztért 45,8-, a száraztésztáért 24-, a sertés­húsért 23,2-, a tejért 21,3-, a tojásért 20,6-, a baromfiért 20-, a sajtért 19-, a kenyérért pedig 18,6 százalékkal fize­tünk többet. (B. Zs.) A közlekedés javítására költenek PÁLYÁZAT Közel tízmillió fo­rint pályázati pénzt nyert Dunapataj egészségháza akadálymentesítésre. Az építkezés még az idén meg­kezdődik az egészségügyi in­tézményben. Ugyancsak zöld útja nyílt a Szelidi-tóhoz vezető kerékpárút megvaló­sításának. Az út pataji része már épül, a szelidi szakasz­hoz várhatóan az ősz elején fog a kivitelező. (M. J.) Nincs sok bor, mégis alacsony az ára BOR Bár nem nagy a készlet, mégsem fizetnek sokat a ke­reskedők a borért. Nagy té­telben 100 forint körül ve­szik a nedűt, mondta Somo­gyi László soltvadkerti hegy­bíró. A szőlő várhatóan jó közepesen fog fizetni. A vá­ros környékén 4-500 hektá­ron pusztította a növényt a jég. A peronoszpóra és a lisztharmat elleni védekezés is drágítja a bornakvaló megtermelését. (B. Zs.) Műszak után padba ülnek piaci rés Felnőttképzést végeznek a gyárkapukon belül A Mercedes beruházása jó hatással lesz a képzési piacra - véli Boza Pál. Négy-ötévente fel kell frissíteni egy-egy műsza­ki cég dolgozóinak a szaktudását, különben el­avulnak az ismeretek - mondja dr. Boza Pál, egy képző cég tulajdonosa. Barta Zsolt- Magyarországon csaknem 400 ezer munkanélküli van, nem volna jobb ezek átképzé­sével foglalkozni?- Amikor létrehoztam a PÉT Mérnöki Irodát, az volt a legfon­tosabb célom, hogy olyan piaci szegmenst találjak, ahol nincs nagy konkurencia - mondja dr. Boza Pál irodavezető. A vállala­tok belső képzéseivel kezdtünk foglalkozni. Ezen belül is első­sorban a CNC szerszámgépek kezelését, programozását, illet­ve az ilyen jellegű gépek felszer- számozását oktatjuk. A vállalko­zások igényeit felmérve több mint 20 oktatási programmal rendelkezünk, ezek közül néhá­nyat már akkreditáltattunk is.- Oktatni nem csak szakmai, de bizalmi feladat is. Mekkora ma az Ön bizalmi tőkéje?- Remélem, hogy nagy. Több évtizedes szakmai munka áll mögöttem.- Ez kevés. Ennél több kell.- Valóban. Főiskolai oktató­ként volt hallgatóimmal jelenleg is korrekt szakmai kapcsolatban vagyok, gondolom, ez is segít ab­ban, hogy a képzéseikkel minket bíznak meg.- Kiknek dolgoznak?- Partnereink között több mul­tinacionális cég és hazai kis- és közepes vállalkozások is van­nak. 1952-BEN született Tiszakécskén 1973-ban szerzett műszaki dip­lomát a GAMF-on 1982-ben oki. gépészmérnök a Budapesti Műszaki Egyetemen 1973-1985 tanársegéd a GAMF-on 1986-1990 mérnöktanácsadó Algériában 1997-ben PhD fokozatot szerez- Nem volna-e egyszerűbb, ha a helyi, jó szakemberek ké­peznék a kollégáikat?- A cégeknél, ahol a szállítási határidő szent dolog, erre nincs idő, inkább kiadják a munkát olyan oktatási cégeknek, mint az miénk. Az utóbbi időben azonban egy érdekes tendencia alakult ki. A szakképzési alapból igényelhető pénzeket egyre in­kább nyelvtanulásra fordítják a vállalatok.- Talán németül tanulnak, hisz jön a Daimler-Benz. Kik­re számít az autógyártó óriás?- Vélhetően olyan dolgozókra, a párizsi Ecole Centrale Egyete­men 1998-tól a GAME docense 2000-2003 a Kecskeméti Főis­kola rektorhelyettese 2004-től a BKMKIK küldöttje 2006-től a Kecskeméti Kreatív Tudásközpont Közalapítvány tagja Felesége közgazdász, két gyer­meke diplomás szakember. akik óriási tűrőképességgel ren­delkeznek. Az összeszerelő munka kemény, monoton, nagy figyelmet kívánó tevékenység.- Honnan csábíthat el dolgo­zókat a gyár?- Tippeket nem akarok adni, de a városban,és a régióban is több olyan cég van, ahol szerelő- szalagokon dolgoznak szakem­berek, mint amilyenre a Merce- des-gyárnak szüksége lesz.- Hogyan válhatnak beszállí­tóvá a magyar vállalkozások?- Szerintem, ha beindult a ter­melés, a németek meg fogják versenyeztetni a hazai vállalko­zásokat. Azok a cégek lehetnek beszállítók, akik korszerű gép­parkkal, fejlett technológiával rendelkeznek. Később már ez a szint sem lesz elegendő, a cégek­nek fel kell vállalniuk az adott al­katrészek fejlesztését. Ez látvá­nyos pezsgést hoz a térség ipará­ra, felértékelődik a szaktudás, és ez jó hatással lesz a képzési pi­acra is. Remélem, hasonló folya­matok indulnak el a Kecskemé­ti Főiskola életében is, mint amit az elmúlt 10 évben a Győri Főis­kola befutott! Párizsban doktorált az irodavezető Hétfőn még utalhatnak azok, akik az eva alapján adóznak Jó hír az eva alapján adózóknak: a befizetési határidő hétfőre to­lódik ki. Az APEH Dél-alföldi Re­gionális Igazgatósága tájékozta­tása szerint, mivel a 12-ei határ­idő szombatra esik, és a bankok e napon zárva vannak, az utalá­sokat nem lehet elvégezni. Ezért 14-én még nem késett el a vállal­kozó, ha aznap küldi az APEH számlájára a megfelelő össze­get. Bács-Kiskunban a júliusi ada­tok szerint 3135 vállalkozás adó­zott az eva szabálya alapján. Tavaly a megyében evából 4 milliárd 583 millió forint folyt be az államkasszába, míg régiós szinten ez az összeg 12 milliárd 636 millióra rúg. Információink szerint az idén kevesebb lehet a befizetések összege. Látva az el­ső negyedéves adatokat, ez köny- nyen meg is történhet. Ugyanis a megyében mindössze nettó 239 millió forintot utaltak az adóhivatal számlájára az adó­zók, a régióban ugyanez az érték 668 millió forint. Hogy mi ennek az oka? Minden bizonnyal az, hogy sokan kerültek ki ebből az egyszerű adózási formából, s vá­lasztották a hagyományos beval­lási formát. ■ B. Zs. Evés vállalkozások száma: 2008 07. 04. egyéni társas Bács-Kiskun 1660 1475 Békés 1137 675 Csongrád 2205 1545 Régió 5002 3695 + FORRÁS: APEH A 2008/26-os közlöny sze­rint a megyében végelszá­molás alá került cégek listája: EGZISZTENCIA GOLD Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 6000 Kecskemét, Március 15. u. 108. VII. 40. BUS ÉS TÁRSA Vegyesipari és Kereskedelmi Bt. 6000 Kecskemét, Jegenyefa u. 1. RIELT-TRADE Kereskedelmi Bt. 6400 Kiskunhalas, Szilády Áron utca 5-7. AQUARELL Képzőművészeti és Szolgáltató Bt. 6000 Kecskemét, Berzsenyi Dániel utca 9. IV. em. 1 Bács-Kiskun megye piaci árai (Ft/kg) KECSKEMÉT KISKUNMAJSA KISKUNFÉLEGYHÁZA 1 Paradicsom 200-300 120-180 150 180-250 Szilva 250-280 180-300 190­Nyári alma 250-300 200-220­200-250 Meggy 200-400 150-200 250- 280 150-250 Őszibarack 300-350 150-350 200-350 200-350 Kajszibarack 300-500 200-300 350 200-450 Cukkini-tök 250-400 80-100 150 300-400 Dinnye/kg 80-150 150-200 95 110-120 Sárgadinnye 150-200 250 150 100-200 Ribizli 600-800 500-700 800­Málna 800-1200 600-800 700-800 700-800 Zöldbab 100-200 300-350 300 180-200 Gomba 480-650 450-600 550 350-550 Gyökér/csomó 150-180 100-180 150-200 50-150 Fokhagyma 700-800 400-700 590 800-1000 Hagyma(vörös) 150-170 130-150 90 150-200 Karalábé/db 40-80 40-60 60 20-40 Karfiol 150-250 120-150 220 120-200 Káposzta (fejes) 100-120 100-140 70-80 120-150 Kelkáposzta 130-190 120-180 110 120-150 Borsó 230-300 200-300 300­Új krumpli 70-100 70-120 60 40-100 Sárga répa/csomó 60-90 100-130 50-60 40-120 Tojás/db 25-28 23-28 27 22-27 ■c _g Uborka 100-130 120-180 150 80-200 \ Zeller/db 60-100 40-120 90 30-80 _a Pa prika/db 20-70 20-40 15-20 20-50 2 S Huszonötmillió cserép gyártására képes a cég Az idén még csak félgőzzel üze­mel a kunszentmiklósi tetőcse- répgyár, de ha a piaci kereslet úgy alakul, akkor jó egy év múl­va könnyen meg­duplázható a cég teljesítménye. Gódi Attila, a Mediterrán Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy a nyár elején in­dult meg a próbagyártás a há­rom hektáros területtel rendel­kező üzemben. A gyáravatás az évszak végén várható, addig el­készül az iroda és a szociális épület is. Jelenleg a gyártási technológia finomítására fordí­tanak hangsúlyt az üzemet irá­nyító szakemberek. Egy mű­szakban huszonöt dolgozóval termel a gyár, de amennyiben a hazai építőipar elmozdulna a holtpontról, akkor beindítják a második műszakot is. Ez esetben akár 25 millió betoncse­repet is könnyen le tudnának gyártani egy évben. A cég a hazai dekon­junktúra hatását az export nö­velésével tudja ellensúlyozni. Romániába és Szlovákiába szál­lítanak termékeket. A felvidéki piaccal kapcsolatban az igazgató elmondta, hogy az euró bevezetésének a híre az el­múlt hetekben még inkább megpezsdítette a piacot. ■ B. Zs. ■ Ha kell, meg­duplázzák a ter­melést. Az építkezők felértékelik a tanyákat, zártkerteket Az utóbbi két évben legalább 15 százalékkal esett vissza az épít­kezés a dél-pest megyei települé­seken. Ilyen arányban kértek keve­sebb engedélyt magánszemé­lyek, vállalkozások. Az építési hatóságoknál feltűnik, hogy egy­re kevesebb családi házat emel­nek. Ahelyett inkább a fajlago­san olcsóbb társasházakba fek­tetnek pénzt a tulajdonosok vagy az építési vállalkozások. A kérelmek csökkenése összefügg azzal is, hogy a kistérségben je­lentősen felértékelődött a váro­sok, falvak külterülete, főleg a lakhatás, de néhol az ipartelepí­tés tekintetében is. A zártkerti tanyai ingatlanok ugyan kevés­bé komfortosak, de kint olcsóbb az élet, ezért folyamatos a kitele­pülés. Nagykőrösön ez már ko­moly problémát is okoz, ugyan­is például a Tázerdő dűlőben szinte leheteüen azonosítani a lakosságot, mert a zártkerteket a tanyákkal ellentétben nem szá­mozzák. A kint lakók már kezdemé­nyezték ilyen ingatlanok címesí- tését, illetve az előírt minimális földméret, az 1500 négyzetmé­ter megléte esetén a tanyává mi­nősítést. A tanyatelkek kialakítá­sa, hivatalos elismerése azért lenne fontos, mert csak ebben a minőségben kaphatnak a tulaj­donosaik építési engedélyt lakó­házak emelésére. ■ M. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom