Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-10 / 160. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. JÚLIUS 10., CSÜTÖRTÖK Az önkormányzat vezető testületé a 2008. évben Polgármester: Sipos Balázs. Alpolgármester: Dunai László. Testületi tagok: Béni Imre, Bódog Ferenc, Csörgő Gyuláné, Fülöp János, Gattyán Zoltán, Gazdik Mihály, Halcslkné Szabó Ágnes, Kemény András. Jegyző: Palla Tibor. Számokban a község Lakosság 1650 fő Területe: 8990 ha Belterületi lakások: 578 Tanyák: 377 FORRÁS: FALUHÁZA Két templom állt, ahol rejtezett a kun hamvveder Kunadacs története századokon át együtt fut Kunpeszér históriájával. A két szétszórt pusztai település majd száz évig közös néven szerepelt a közigazgatásban. Az első írásos említés 1302-ből való: az oklevél két templom romjait említi Peszéren. Ez azt jelzi, hogy a környéket már a XI. században lakták. A régi iratok emlegetik a környéken elásott „kun hamwedert” és ez arra utal, hogy kun településsé vált a falu. A XVI. században solti székbirtok Adach, később német lovagrendi birtok lett. 1731-től 1945-ig koronabirtok volt a vidék. Peszéradacs néven 1872- ben egyesítették a két települést, majd 1949. április 1-jén újra önállóságot kaptak. Adacsra az 1960-as villamosítás után kezdődött el újra jelentős betelepülés. A hetvenes években épültek az első szilárd burkolatú utak, majd a közművek. A falu környéke ritka növény- és állatfajok, íriszek, orchideák, viperák hazája. KUNADACS Élni v tanít a kertművelés falufejlesztés Komfort és hagyományok a nemzeti park közepén Az adacsiak számára legnagyobb érték az ifjúság, az iskola. Ez derült ki egy közvélemény-kutatáson. Tíz évre előre látja önmagát Kunadacs. A településfejlesztés dokumentumai a szekrényben várnak megvalósításra, - adandó alkalomra. A község jövendőjét megfogalmazók alighanem az állhatatosságra apellálva mernek jó előre terveket szőni. Kiváltképp a földdel bánók szorgalmára és szakértelmére számíthatnak, hiszen kőkemény fegyelemre szoktatta a falut a dohánytermesztés. Akik valaha ezzel a növénnyel tanulták a gazdálkodást, szinte minden mást tudnak termeszteni. A csepegtetéses intenzív zöldségkultúrákkal - elsősorban a paprikával - is sikeresen megbirkóznak. A kezdeti értékesítési nehézségeket a kecskeméti Univer Produkt ZRt.-vel kiépített korrekt kapcsolattal sikerült megoldaniuk. Az együttműködésben benne foglaltatik a szak- tanácsadás, a szakmai tanácskozások, termelői előlegek, települési rendezvények támogatása. Ha ez a kapcsolat tartós marad, azzal a falufejlesztésnek is nagyobb lehet a realitása - mondják Adacson.- Mi az, amire legelébb áldoznának az itt élők? - vettük sorra a kívánalmakat Sipos Balázs polgármesterrel.- A szennyvízcsatorna-hálózat nagyon hiányzik. A lakóingatlanok zöme a hetvenes években épült, a háztartások szikkasztói elzsírosodtak. Az új, uniós szabványú szennyvízaknák építését el kell vetni, mert többe kerülnek, mint a vezetékre kötés. A szennyvízhálózat háztartásonként 150-160 ezer forint önerővel megvalósítható. A lakosság pártolja a beruházást, a jelzések szerint csaknem mindenki azonnal rákötne. Pályázunk az építkezésre, de nem sok esélyünk van, mert a 2 ezer lé- lekszám-egyenérték alatti településekre az egész dél-alföldi régióban csak 1,42 milliárd forint forrást bocsátottak rendelkezésre. Két ütemre bontottuk a beruházást, elkezdhetjük úgy is, ha nem kapnánk meg egyszerre a szükséges támogatási összeget. - Hasznát veszi-e a közösség a nemzeti parknak, vagy púp a hátán?- A nemzeti park határt szab a mezőgazdálkodásnak, de egyre többen vannak azok is, akiknek előnyös. Magasabb az agrártámogatás, a turizmussal is lehet foglalkozni. A tanyák körül létrehozható egy nagy ökopark, a rackával, mangalicával és más ősi génállományú gazdasági állattal. Érdemes vendéglátást, idegenvezetést szervezni, szerintem sok család megélne belőle. A kalotaszentkirályiakkal barátkozunk, náluk jó a falusi turizmus.- Találtak-e az erdélyieknél Adacson megvalósítható példákat?- Van egy belterületi három és fél hektáros parkerdőnk, oda cselédmúzeum skanzenjét tervezzük, és ott az ország összes kemencetípusát megépítjük. Helyi különlegességnek gondoljuk el a Kemencés napokat. Készülünk az öthektáros vizes élőhely, az úgynevezett „Cigánylapos” felélesztésére is. Egyébként 2007-ben a Leader pályázaton nyertünk pénzt egy 400 személyes pihenő pavilonrendszerre. Alkalmas hely a főzőversenyeknek is. A júniusi falunapon csaknem félszáz bográcsban főtt a pásztorok étele. Újra születnek hagyományaink. Jönnek az új lakók és megköszönik a falut sípos Balázs 1949-ben született Szabadszálláson. 1968-BAN a a kecskeméti piarista gimnáziumban érettségizett. 1970-ben kertépítő, dísznövénytermesztő szakképesítést szerzett. 1975-ig a helyi szövetkezetben vezetői állásokban volt. 1978-iG a községi tanács előadója, 1989-ig vb-titkár, 1990-98 között jegyző, 1998-TÓL polgármester. Nős, három leánya van. Egy betelepülő család e szép ajándékkal köszönte meg a segítségét. A kiírásokra várnak pályázik a község egyebek közt a művelődési ház, az általános iskola felújítására. Az utóbbi helyen mintegy 200 millió forintot költenének el a tantermek, a nyelvi labor létrehozására. Az óvodában tornatermet, konyhát építenének. Tervezik a templom és a református imaház környezetének rendezésére, a Kun- peszéri út építésére. Alkotó színtér a közösségeknek, a gazdaságot építő fiatalságnak A Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete hat éve működteti a Közösségi Információs Központot és Kávéházat Kunadacson. Fontos közösségi színtér a különböző lakossági irodai szolgáltatásokkal, iskolai, óvodai programokkal, kiállításokkal, családi rendezvényekkel, szakképző kurzusokkal. Ott a székhelye a Felső-Kiskunsági Gazdaságfejlesztő Alapítványnak is. Ez a szervezet a gesztora a térség első Leader programjának. Hozzájuk futnak be adminisztrálásra a térségből a pályázatok. Mészáros Zsuzsa, az egyesület alelnöke elmondta: 2005. óta működtetik a Puszta Rádiót és 2003. óta a Picur Vár családi napközit is. A Közösségi Kezdeményezéseket Segítő Szakmai Hálózat tagjaként az egyesület közösségfejlesztői segítik a civil kezdeményezéseket, tanácsadással, képzéssel, kapcsolat- szervezéssel. Az egyesület egyik fontos feladata - húzta alá az al- elnök - a fiatalok bevonása a gazdaságszervezésbe, hiszen ők formálják majd a térség jövőjét. Munkát a város ad, jó lakást meg a csendes falu Adacsnak mindene megvan ahhoz, hogy beírják nevét az alföldi kirándulások programkönyvébe. A festői homoki püísztán barangolva szívni az erdők “tüdejéből” való egészséges levegőt - élmény az aszfalton élő embernek. Vannak, kik ott ragadnak. Amikor dr. mészáros János utóbb lakóhelyet választott, a falu mellett döntött. - Eredetileg Kecskeméten lak- *1 tunk, ám egy ll napon Kunszentmiklósra szólított a munka. Kecskemét túl messze esett, így félúton, Adacson megvettük a Kossuth utcai házat. Nem bántuk meg. Nyugodt, rendezett a község, kedves emberek lakják - sorolta el a kunszentmiklósi bíróság tanácsvezető bírája. Dohánnyal, zöldséggel jelesek kertgazdaság A segédanyagok drágulása hátráltatja őket Nem bánják a társulást iskola Tartani, emelni akarják az oktatás nívóját A község jövedelemforrása elsősorban a növénytermesztés, az állattenyésztés. Közel hatszázan őstermelők, akik családi gazdaságokat tartanak fenn. Mintegy félszáz olyan nagyobb birtokot számlálnak, melyek a korábbi évtizedekben a dohánytermesztéssel alapozták meg a korszerű kertgazdálkodást. Később többen áttértek a zöldségfélék, elsősorban a paprikafélék termesztésére. - Jelenleg 100-120 hektár körüli az összes dohányfóld, körülbelül 120-130 millió forint árbevételt érnek el a termesztők. A zöldséges felület 40-60 hektár, összesen évi 180 millió forint árbevétellel - tájékoztatott Dunai László alpolgármester, aki Dunai László tavaszi palántázáskor „civilben” szintén jeles zöldséges. Gazdatársairól azt állítja, hogy igen tehetségesek. - A Virginia dohány termesztése vezette rá őket az aszályos években a takarékos, de hatékony öntözési, növényvédelmi és tápanyagellátó technológiák alkalmazására. A korszerű módszereknek köszönhetően jó minőségű terményt dobnak piacra. Ezért az értékesítés csatornáit is hamar megtaláltuk, az Univer, a Bács- Zöldért a legfontosabb felvásárlóink. Az utóbbi időben a segédanyagok drágulása aggasztóan csökkenti az ágazat jövedelmezőséget - jelezte a helyi mező- gazdaság fő problémáját az alpolgármester. Társultak 2007. augusztusban Kunadacs és Ladánybene oktatási intézményei. Jobban mondva: az önkormányzatok kénytelenek voltak összevonni iskoláikat, óvodáikat ,mert a külön fenntartáshoz túl kevés a gyerekük. Formailag ez most úgy néz ki, hogy Adacs a gesztor, ott intézik az adminisztrációt, a benei iskola pedig adta az igazgatót. A társulás előnye, hogy több állami támogatás, más szóval magasabb fejkvóta illeti a közös intézményt. A pedagógusok többsége tartott attól, hogy feszültségekkel jár majd a társulás, de kellemesen csalódtak. - A nevelői kar számára az a legfontosabb, hogy a valóságban függetlenek maradtunk - mondja pongrácz JÓZSEFNÉ, az adacsi tagiskola vezetője. - Azóta az óra- ___________adás tekintetében is megszűntek a gondjaink. A benei kartársak közt nincs informatikai szaktanár, ezért a mi kollegánk átmegy ne ten Ként tanítani. Hozzánk pedig a rajzszakos tanár és a gyógypedagógus jön. Látjuk egymást, tudunk segíteni, mint egy nagy családban. Fontos dolog az is, hogy az osztályok felvették a kapcsolatot, sportversenyeken, szórakoztató rendezvényeken, kirándulásokon találkozna k, mesemondásra, szavalni hívják egymást. Gondot most inkább az okoz, hogy többen nyugdíjba mentek közülünk. Keressük a helyükbe az alkalmas kollegákat, de válogatunk, mert tartani, emelni akarjuk az oktatás, a nevelés nívóját. Mert nem az a lényeg, hogy milyen módszerek, könyvek, oktatási anyagok váltják egymást egy iskolában, hanem az, hogy képesek vagyunk- e az alapvető emberi értékek tiszteletére nevelni a gyerekeket. Ezt tesszük. Ismerünk minden családot, tudunk nekik segíteni a bajban és össze is fogjuk őket. Legutóbb együtt parkosítottunk, virágokat ültettünk. Számíthatunk egymásra.
