Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-07 / 157. szám
INTE R «JTJ A földrajztudós az élet szépségeire éhes dr, csatári Bálint A Fülöpjakabért emlékéremre büszkébb vagyok, mint a rangosabb kitüntetésekre A politikát, de a tudományt is a tehetetlenség érzése fogja el a kritikus társadalomtudományi megállapítások hallatán - magyarázza a geográfus. Visszavonult a tudományszervezéstől Csatári Bálint, de a kutatómunkával nem hagyott fel. így szabadon töprengő értelmiségiként oszthatja meg gondolatait a Petőfi Népe olvasóival. Bálái F. István- Regionális kutatások az Al- fóldön, ez az ön tudományterülete. Mihez kell érteni, hogy jól művelhesse valaki?- Eredetileg matematika-földrajz szakos középiskolai tanár vagyok. A tudományok királya a matematika, a királynője pedig a földrajz. Előbbi kemény, szigorú gondolkodást kíván, de kevés olyan ismeretet ad, ami a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható. Nagyon fontos, hogy tud- * junk számolni és értsük is a ma- - tematikát, mert hatékony eszköz a kezünkben, de a világnak mint nagy egésznek a szépsége a földrajzban fogott meg. Ebben szinte minden benne van. Komoly természettudomány, a geológiától a klimatológiáig nagyon sok mindent felölel, de társadalom- tudomány is, mert a településvilág változásán keresztül a társadalom változása figyelhető meg. A jó földrajzosok magát az életet szeretik, hedonisták, akik arra éhesek, hogy a világ gyönyörűségeit befogadják.- S hogyan tekint arra a tükörre a világ, pontosabban a szűkebb környezet, amit a földrajztudós eléje állít?- Nehéz a válasz, ez is egyik oka, hogy lemondtam a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének igazgatói posztjáról. Nagyon sok múlik a politikusokon, akik felhasználhatják a tudomány érveit, vagy meg sem értik és figyelmen kívül hagyják. Amikor a nyolcvanas évek elején Kecskemétre jöttem, a politika, személyesen Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, fogékony volt arra, hogy ismerje és felhasználja az eredményeinket. Szívügye volt a vidék és a tanyavilág népesség- megtartó elejének alakulása, ezért támogatta, hogy létesüljön Bács-Kiskunban, Kecskeméten is olyan akadémiai kutatócsoport, amelyik ilyen kérdésekkel foglalkozik. Enyedi György akadémikus ajánlott, akit én a már működő békéscsabai kutatócsoporton keresztül ismertem, amelynek munkájában berettyócsatári BÁLINT kandidátus 1949-ben született Karcagon, parasztpolgári családban, édesapja állatorvos volt. A Haj- dú-Bihar megyei Zsáka községben nevelkedett, 1967-ben érettségtett Berettyóújfalun. Egy évig előfelvételis katona Kalocsán, 1973-BAN szerzett egyetemi dipújfalui gimnáziumi tanárként vettem részt. Abban a harcában, amit Gajdócsi István a tanyavüág fennmaradásáért és élhetővé tételéért vívott, érvként támaszkodott a mi kutatásainkra.- Mi volt a kutatás fő megállapítása, és milyen eredményt hozott?- A tanyavilág jelentős értékeket hordoz, amelyek végveszélybe kerülnek, ha a politika nem tornát Szegeden, majd két évig egyetemi gyakornok. 1975-TŐL gimnáziumi tanár Berettyóújfalun, párhuzamosan az MTA földrajzi kutatóintézetében a békéscsabai csoportban végez tudományos munkát. 1982-TŐL él Kecskeméten, az MTA helyi kutatócsoportjának alapító osztályvezetője, s ebben kompenzálja anyagi áldozatokkal azokat a károkat, amiket ez a létforma és ez a társadalom szenvedett el a megelőző évtizedekben. Tohai László tanácselnök-helyettes örömmel számolt be arról, hogy akkori pénzben kettőszázezer forintba került a tanyvilág helyzetével kapcsolatos kutatásunk, a megyei tanács viszont éves szinten kettőszázmillió forinthoz jutott a felhasznált érvek nyomán. Nagy sikeraz évben kezdett tanítani a szegedi egyetemen is. 1992-től az Alföldi Tudományos Intézet igazgatója. Nős, felesége nyugdíjas pedagógus, három g)'ermeke és egy unokája van. Hobbi: utazás Japánban, barangolás a baráti körrel a Felvidéken, amiben túravezető. élményem ez a munka, megszerettek a Duna-Tisza közén. Megkaptam például a „Fülöpjakabért emlékérmet”, amire büszkébb vagyok, mint rangosabb kitüntetésekre.- Mi a helyzet az újabb kutatások felhasználásával, illetve vannak-e olyan újabb felismerések, amelyek hasonló erővel hatnak?- Hosszasan lehetne beszélni erről, kezdve azzal, hogy vannak- e egyáltalán kiemelt kutatások, amelyekhez sikerül összekaparni a finanszírozási hátteret így is látok egy folyamatot, amire a politikának szerintem nagyon oda kellene figyelnie. Ez egy szociálgeográfiai megfigyelés: a gazdagok elkülönülése, ami a települések és a tanyavüág változó szerkezetében egyre hangsúlyosabban mutatkozik meg.- Oda tud-e figyelni ma ilyesmire a politika?- Amikor fontolgattam magamban, hogy lemondjak-e, hetven pontban foglaltam össze azokat a problémákat, amelyekkel tudományos intézeti igazgatóként kerültem szembe. Első helyre tettem a kutatások iránti érdeklődés csökkenését, a mélyebb területi és települési folyamatok megismerése iránti kíváncsiság hanyatlását. A politika, de ma már a tudományos szakma is, viszolyog a kritikus társadalomtudományi eredményektől, mert ezek ismeretében olyan tehetetlenségi érzés fogja el, amivel nem tud mit kezdeni.- így aztán az asztalfiók mélyére kerülnek fontos kutatási anyagok?- Sok szép, sikeres és elismert munka végzi így. Négy évvel ezelőtt húsz kutató hozzákezdett Magyarország új vidékfejlesztési stratégiájának kidolgozásához, elkészült egy négyszáz oldalas elődokumentum, és egy remek zárótanulmány, de nem lett az egészből semmi. A témát felkaroló és a kutatókhoz hasonlóan gondolkodó államtitkárt leváltották, a projekt pedig eltűnt.- Felsorolt okokat, amelyek az igazgató kedvét szeghetik. Ku tatóként és magánemberként hogyan élte át az elmúlt időszakot?- Önmagámmal is kritikus próbáltam lenni. Az említett hetven pontban leszögeztem azt is, hogy az igazgatási munka mellett szétforgácsolódtam, s évek óta nincs időm nagyobb lélegzetű tanulmány vagy jegyzet, esetleg könyv írására. Kopófélben az alkotókedvem, lehet, hogy a korom miatt is. Az adósságaimat még bepótolom. Magánemberként viszont töretlenül megmaradt bennem a szinte hedonista életszeretet, s kiegyensúlyozott, békés, boldog öregkorra vágyom, s ebből nem engedek. Szerető családban, három felnőtt gyerekkel, nagyapaként jól látom az élet még rám váró szépségeit, amelyeket semmiképpen sem fogok kiaknázatlanul hagyni. Barangolás a baráti körrel a Felvidéken, utazgatások Japánban A tanyavilág jelentős értékeket hordoz - állapítja meg Csatári Bálint egyik kutatása. A Homokhátság vízellátásának megoldása is sok fejtörést okozott a földrajztudósnak.