Petőfi Népe, 2008. június (63. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-27 / 149. szám

TOMPA 5 PETŐFI NÉPE - 2008. JÚNIUS 27., PÉNTEK HIRSAV Több mint két évezredre nyúló településtörténet história Tompa területén a Kr. e. I. század második fe­lében már éltek különböző népek, és itt több hun kori temetőt találtak. Neve mint férfinév már 1055-től elő­fordult, a névadó lehetett akár a 14. században okle­vélben említett Tompa László kun kapitány. A 15. században a Hunyadiaknak adományozott város a 16. századtól Szabadkához tar­tozott. Trianon után, 1922- től önálló község, 2004. jú­lius 1-jétől pedig város. Fővárosi építéstechnikai hasonlatosságok NEVEZETESSÉG A város egyik, országszerte ismert épülete a neogót stílusú Szent Anna-templom, mely a 20. század forduló­jának éveiben épült Wágner Károly tervei sze­rint. A könnyű mészköve­ket - melyek ugyanabból az anyagból valók, mint a Parlament szinte folyama­tosan gondozásra szoruló falai - helyben faragták, ám az európai iparvidékek savaseső-termelő kibocsá­tásai mára nagyon meg­rongálták azok állagát. A barátság alapozza meg a közeledést kölkapcsolatok Tompa csaknem két évtizede ápol baráti és egyben hivatalos kapcsolatokat Gyergyóúj- faluval. Almanachunk tompái oldala szerkesztésé­nek napjaiban készül újabb látogatásra a magyar város több mint 80 tagú delegációja az erdélyi tele­pülésre, ahová nemcsak kulturális érdeklődés, ha­nem immár baráti szálak is fűzik az alföldieket. A város bő három éve a szer­biai Kelebia önkormányza­tával is testvér-települési kontaktust épített ki, s 2007-2013-as gazdasági programja külön is kitér e kapcsolat erősítésére. Önálló önkormányzati krónika indult útjára újság A helyi közélet egyik fontos fórumává nő­heti ki magát a nemrég vá­rosi rangúvá emelt telepü­lés új havilapja. A Tompái Élet első száma ebben az esztendőben, március idu­sa - azaz jó érzékkel a re­formkortól eredő sajtónapi ünnep - előtt jelent meg első ízben. Bővítést követel a gyarapodó gyermekáldás demográfia Míg 2006-ban 36-an, addig tavaly már 52-en születtek Tompán. Az évek óta - ha némi in­gadozással is, de - folya­matosan megfigyelhető emelkedés tette indokolttá a bölcsődeépítés tervét. Az állami támogatásról szóló döntést most várják. Ezzel - túl a lélekszám-gyarapo- dás örömén - városi és mikrotérségi szinten csak­nem 20 anya tud vissza­térni az aktív kereső tevé­kenységbe. Biztonságos gyarapodás ambíciók Folyamatos a tervezés, a fejlesztés a fiatal városban A polgármester rendszeresen szemlézi a példamutató összefogással épülő járdaszakaszt. A fiatal város stabil pénz­ügyi helyzete aktív fejlesz­tési program végrehajtásá­ra ösztökéli a vezetést, melynek fő katalizátora, Belágyi Mihály polgármes­ter bő három évtizede dol­gozik a városházán.- Manapság, amikor a legtöbb önkormányzat adóssággal küzd, hogyan valósítható meg a tehermentesség?- Mindig is elkötelezettek vol­tunk abban, hogy csak olyan hi­telt veszünk fel, amely vagy a fej­lődést, vagy a későbbi megtakarí­tást szolgálja. Tehát a működést nem szabad kölcsönből fedezni. Ezzel ma sem vagyunk másként. Például most az iskolai intéz­ményfelújítási programunk is egyszerre esztétikai és egyszerre költségmegtakarító célú. Ilyen a csatorna- és szennyvízprogram is, amely nemcsak a lakossági komfortnak, hanem a gazdasági élet fellendülésének is egyik kri­tériuma. Ennek a fegyelmezett és előrelátó gazdálkodásnak az eredménye egyébként az is, hogy minden esztendőben jelentős pénzmaradvánnyal zárjuk az elő­ző évi költségvetést.- A lakosság mennyire part­ner, mennyire felelős saját sor­sáért, mennyire aktív a helyi gazdasági vagy közéletben?- Ebben bizakodó vagyok. Ugyan vannak elkedvetlenítő je­lek - például egy szerb partne­rekkel közösen szervezett uniós programról szóló gazdasági tájé­koztatóra tőlünk csak féltucatnyi- an, míg a Vajdaságból majd’ har­mincán jöttek el. Ám akkor, amikor saját sorsunkat kell kézbe venni, akkor megte­remtődik a közössé­gi akarat: erre jó pél­da az idén is folytató­dó lakossági járda­építés, melyben a város csak az alapanyagot biztosítja, a munkát a porták tulajdonosai végzik el.-Mit tart a legfontosabb cél­nak a város életében?- Két, jelentős összegű beruhá­tavaly, illetve a közelmúlt­ban sikerült megoldani az azóta kistérségi integráció­ban működő szociális ott­hon akadálymentesítését és vizesblokk-felújítását, vala­mint a gyermekorvosi ren­zási tervünk van. Az egyik a Tompa alatt található, nagy kiter­jedésű termálvízkészlet kiakná­zásához fűződik. A ’80-as évek­ben egy tudományos kutatás iga­zolta ennek létét és hasznosítha­tóságát, a tervünk pedig most az, hogy többcélú felhasználás kere­tében mind ipari és mezőgazda- sági, mind intézményellátási, mind egy fürdő­komplexum vonat­kozásában éljünk ezzel az adoúsággal. A másik kiemelt te­rület a csatornázás. A város lakossága ezen a száraz, ho­mokos vidéken talán kevésbé ér­zékeli ennek sürgető jelentősé­gét, de tény: addig számottevő vá­ros- és gazdasági fejlődés nem in­dulhat el Tompán, amíg ez az inf­rastruktúra - a szennyvízcsator­na-hálózat és a -tisztítómű - el delő hatmilliós fejlesztését is. A lakossági összefogást is érlelő Damjanich utcai útépítés SAPARD-támoga- tással, önerővel és tár­sadalmi munkával való­sult meg. nem készült (a két óriásprojekt­ről lásd cikkeinket a szomszédos hasábokon!).- Ön 1976 óta dolgozik a köz­ség-, majd városházán, de az utóbbi évekig mindig az appa­rátusban. Mondana néhány szót erről? Meg arról, hogy mi vette rá, hogy direkt politikai útra lépjen?- Eleinte építésztechnikusi végzettséggel az építési osztály előadója voltam csaknem húsz éven át, aztán, ahogy elvégeztem az államigazgatási főiskolát és az egyetemen a terület- és település- fejlesztést, aljegyzőként dolgoz­tam tovább. Jól együtt tudtam dol­gozni az előző polgármesterrel (Lengyelné László Veronika - A szerk.), és nem is akartam volna vele szemben politikai ambíció­kat táplálni.- Nagyon kell szeretni azt a munkát, amit ennyi ideig vé­gez, és amiről ma is ilyen lel­kesen, sokrétűen beszél...- Erre csak annyit, hogy ez alatt a bő harminc év alatt száz­százötven pályázatot írtam meg vagy vettem részt a kidolgozásá­ban... Végül aztán, Veronika tá­vozásával, családi „noszogatásra” döntöttem úgy, hogy indulok a polgármesterségért Négy szakemberes irodát nyitnának a hatékonyságért Négyfős, szakemberekből álló menedzserközpontot tervez lét­rehozni a tompái önkormány­zat. A Városfejlesztési Iroda fel­adata a települést és szűkebb térségét érintő pályázati, tőke- bevonási lehetőségek figyelése, felkutatása lesz, majd ezek szakmai előkészítése, kidolgo­zása, végül lebonyolítása és el­lenőrzése, különös tekintettel az agrárszférára. Csak az euró­pai uniós LEADER-program 170-180 milliós keretet jelent­het a térségnek, aminek csak­nem fele a vállalkozásokat, töb­bi része a civil kezdeményezé­seket erősíthetné. Az iroda várhatóan a városhá­za melletti épületben kapna he­lyet, a mai családvédelmi szol­gálat helyén, amely a Május 1. utcára költözne a közeljövőben. Megfontoltság teszi biztossá a pénzügyeket Tompán 734 millióról (2006) csaknem 760 millióra emelke­dett a költségvetés főösszege, és mindeközben tavalyelőtt közel 60, tavaly pedig 76 millió forintos pénzmaradvánnyal zárt a helyi kassza. Mindebben szerepe van a költségcsökkentő beruházások áldásos hatásának, vagy példáid a kistérségi szociális ellátórend­szerhez való csatlakozásnak, melytől ebben az esztendőben mintegy 20 millió forintos meg­takarítást várnak. Az egyik leg­nagyobb kiadást jelentő idei fej­lesztési terv az óvodát és bölcső­dét érintő program, mely 223 millió forintot igényelne, s ebben az utóbbi felépítésére 130 milliót kellene költeni. ■ A termálkincs kiaknázása és a csatornázás új életet vihetne a város gazdasági életébe. Kisebb-nagyobb lépések közös erőfeszítéssel Az örömteli gyereklétszám-gyarapodás következtében az óvodai csoportok száma 6-ról 7-re nőtt az egyébként csaknem 5000 lelkes városban. A csoportok egytől egyig 25 fő körüli átlaglétszámmal működnek, ezért - illetve az újszülöttek számának növekedése miatt - az ovi bővítése mellett egy 20 férőhelyes bölcsőde felépítésének előkészítése is elkezdődött. A mikrotérséget is érintő beruházás mértéke meghaladja a 230 millió forintot. Beruházásiterv-dömping a tompái városházán A Bokréta Önkormányzati Óvo­da már említett óvodai-bölcső­dei nagyprojekt bő 220 milliós terve mellett a Szabó Dénes Ál­talános Iskola utólagos hőszige­telése, nyílászárói cseréje és fű­tés-korszerűsítése is napiren­den van. Uniós alapoktól remél­nek támogatást a városközpont­felújítási tervhez, melynek so­rán járdarekonstrukció, fák és a közvilágítás cseréje valósulna meg. Tervezik felújítani a köz­ponti buszvárót, és esőbeállókat építenének a buszmegálló he­lyekhez. Nem kis feladat a 118 milliós forrás előteremtése a belterületi utcák útburkolat-ja­vítási feladataihoz, de megol­dásra vár még a tanyagondnoki gépjárművek és az iskolai info- kommunikációs eszközök be­szerzése, valamint a lakossági útpadkafelújítások finanszíro­zása, szervezése, a Szent Anna- templom veszélyessé vált impo­záns épületének felújítása. Az interjúnkban említett csa­tornázási program egyébként mintegy 2 milliárd forintos be­ruházást jelent, és a ma teljesen ellátatlan város 60-70 százalé­kát érintené. A termálvízkincs felhasználá­sa ennél szerényebb, „mindösz- sze” milliárdos nagyságrendű terv: ehhez azonban nem, vagy nemcsak uniós és központi, ha­nem magántőkés befektetőket is keres Tompa vezetése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom