Petőfi Népe, 2008. június (63. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-03 / 128. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. JÚNIUS 3., KEDD KISKUNFÉLEGYHÁZA Programokban, látnivalókban gazdag, kéthetes eseménysorozat Főhajtás az elődök előtt ünnep Idén is többnapos fesztivállal ünnepelték a fontos dátumot Május 16-án, pénteken indultak, és május 25-én zárultak az idei, sorrendben kilencedik Városalapítók napi rendezvények. A hagyományőrző és kulturális fesztivált ezúttal a Miénk itt a tér című szabadtéri kiállítás megnyitója indította. A programok sorában szerepelt konferencia, iparés képzőművészeti kiállítás, kirakodóvásár, irodalmi est, bajuszfesztivál, fúvószenekarok és mazsorettegyüttesek felvonulása és ökörsütés. A vasárnapi központi ünnepség szentmisével kezdődött a Sarlós Boldogasz- szony-templomban. Mise után a rendezvény a városháza előtt felállított színpadon folytatódott, ahová fél 11-kor érkeztek meg a Kiskunfélegyházi Lovasbandérium tagjai a zászlókkal. A Ficsór József polgármesteri köszöntője után a központi ünnepség a kitüntető címek, elismerő oklevelek átadásával folytatódott, ezt Juhász Istvánnak, a város új díszpolgárának köszönőbeszéde és a Padkaporos együttes műsora zárta. A zászlókat huszárok hozták. Festők,fotósok vallottak a szép Félegyházáról A Városalapítók napi rendezvénysorozat nyitotta meg első kiállítását a Szép Félegyházáért Kör, a Szakmaközi Művelődési Házban. A tárlaton helybeli festők, fotósok mutatták be, mit jelent számukra a város. A kiállítás május huszonharmadikán nyílt meg a Szakmaközi Művelődési Ház nagytermében. A Kiskunfélegyházi Mazsorett Egyesület öt (köztük négy kiemelt) arany minősítést kapott a X. Országos Mazsorett Fesztiválon és fúvóstalálkozón, Kilencedik alkalommal rendezték meg idén a Városalapítók napját Kiskunfélegyházán. A programokban gazdag megemlékezés eredetéről, jelentőségéről Ficsór József polgármestert kérdeztük.- Minden település élete az alapítással kezdődik, mégsem emlékeznek meg róla mindenhol. Kiskunfélegyházán mióta ünnep a Városalapítók napja?- A félegyházi képviselő-testület 1999-ben döntött úgy, hogy hagyományteremtő szándékkal megrendezi a város napját, amelyet később Városalapítók napjának neveztek el. Ehhez egy olyan időpontot kerestek a városatyák, mely Kiskunfélegyháza történelmében hiteles és fontos dátum. Köztudott, hogy 1745. május 24-én gróf Pállfy János nádor jelenlétében hirdették ki az úgynevezett redemptiós törvényt, melyben Mária Terézia visszaadta a jászkunok 1702-ben elvett szabadságjogait. Ettől a dátumtól kezdve az úgynevezett Kiskunság ismét önálló, szabad közigazgatási területté vált, melynek Félegyháza lett a székhelye. Meggyőződésem, hogy ennél meghatározóbb, hitelesebb időpont nem is létezik. Ezzel a testület is egyetértett, amikor úgy határozott: minden esztendőben a május 24-éhez legközelebb eső héten rendezzük meg a Városalapítók napi programsorozatot.- Az idei ünnepség mottója egy Wass Alberttól származó gondolat: „Tiszteld őseidet, mert rajtok keresztül nyertél életet és örököltél Istent és Hazát. ” Fontosak az ősök, a múlt?- A mai Kiskunfélegyháza törzslakossága a redemptio idején alakult ki. Ebből a történelmi tényből kiindulva városunk alapítóinak azokat a családokat te- kirttjük, melyek a redemptio lezárulásáig költöztek Félegyházára. A róluk való megemlékezés egyfelől szilárdítja a nemzeti egységet, másrészt a nemzeti öntudat mellett mindannyiunkban erősíti a kiskun öntudatot is. Szép példa erre a kiskun települések szövetségének megalakulása, a kiskun kapitány intézményének felelevenítése, valamint a kis- és nagykunok összefogása, melytől egyenes út vezetett a kunok jövőre tervezett első világtalálkozójának megszervezéséhez. A polgármester szereti a barlangokat ficsór József Kiskunfélegyházán született 1952-ben. Két diplomája van: egy öntözéses és meliorációs üzemmérnöki, illetve egy agrármérnöki. A főiskola elvégzése után egy ideig Miskolcon dolgozott, aztán hazatért, és a hajdani Lenin Tsz- ben helyezkedett el. Különböző beosztásokban dolgozott, többek között elnökhelyettesként is. A rendszerváltás óta tölti be Kiskunfélegyháza polgár- mesteri tisztét. Két gyermeke és két unokája van. Hobbija a barlangkutatás.- A programokban bővelkedő rendezvénysorozat mellett je- lent-é valamiféle pluszt Félegyháza számára a Városalapítók napja?- Az ünnep mindig kiemelkedés a hétköznapok sivárságából, a térből, időből. Ugyanakkor a közös ünneplés, a szórakozás mellett közösséget is teremt, és erősíti az összetartozás érzését. De az ünnep jó alkalom a magunkba fordulásra, a megtisztulásra is. Nincs annál fel- emelőbb, mint amikor egy közösséget büszkeséggel tölt el az együvé tartozás érzése. És mi, félegyháziak büszkék vagyunk városalapító kiskun őseinkre. Ám az ünnep, a megemlékezés egyben intő feladat is. Arra figyelmeztet, hogy ne csak óvjuk, védjük, de alkalmasint át is adjuk az őseinkről, elődeinkről ránk maradt értékeket a jövő generációnak. Ünnepünk egyúttal bizonyság arra vonatkozóan, hogy 2008-ban Kiskunfélegyházán olyan nép él, amelyik mindennapos harcával, a boldogulásért folytatott küzdelmével nemcsak saját, hanem otthona, szülővárosa és az egész magyar haza előrehaladását is szolgálja. Két díszpolgári címet és számos oklevelet adtak át Hagyományosan a Városalapítók napi rendezvénysorozat zárónapján adták át Kiskunfélegyháza idei kitüntetéseit, elismerő okleveleit. A képviselő-testület ezúttal is két díszpolgári címet ítélt oda. Egyiket (posztumusz) a város első, szabadon választott országgyűlési képviselője, a tíz éve elhunyt Fekete Pál kapta, míg a másikat a közelmúltban nyugdíjba vonult Juhász István gimnáziumi tanár. További kitüntetettek: Móra Ferenc Közművelődési Egyesület, dr. Tarjányi József (posztumusz), Kapus Béláné, Rádi De- zsőné, dr. Rigó Imréné, Rusz Gabriella, Vakulya Lászlóné, dr. Édes István, Szabó Imre Jánosné, Nagy Ferenc, Jankovszki Ferenc, Teres Ágoston (posztumusz), Agócs János, Alter Róbertné, Palásti József, Csordás József. Elismerő oklevelet kapott: dr. Csányi Márta, dr. Halász Mátyás, dr. Pataki János, Kasza Ákos, Fekete Andrásné, Bense Sándorné, Kádár-Szélné Kovács Rozália, Retkes Antalné, Szombatiné Horváth Tünde, Bodor Béla, Ipacs Bertalanná, Zsibritáné Karsai Ildikó, Perjési István, Rádi András, Katonáné Tóth Judit, Mrázné Rádi Mária, Rőfi Gézáné, dr. Tóth Józsefné, Hevér Erzsébet, Pogány Lászlóné. Ugyancsak a központi ünnepség keretében adták át a Kiskun Múzeum negyedik alkalommal meghirdetett helyismereti vetélkedőjének végeredményét. Az 5-6. osztályos csapatok közül a Platán-iskola Történelmi Tudorok nevű csapata lett az első. A 7-8. osztályosok versenyét a dó- zsások serege nyerte. A középiskolások versenyében a Móra Ferenc Gimnázium DEG nevű csapata vitte el a pálmát. A díjakat és okleveleket Sövény Sándor kiskun kapitány adta át. Nomád idők Kun-kép címmel kétnapos régészeti konferenciát tartottak a Kiskun Múzeumban. A tanácskozást látványos programok zárták: volt íjászat, nemezelés, kiállításmegnyitó, a múzeum hátsó udvarán pedig egy nyárson sült szürke marha várta az éhezőket, amit Hegedűs Zsolt reggel 8 órától forgatott a parázs fölött. Bajuszkirály A Városalapítók napi eseménysorozat keretében rendezték meg a II. Kunsági Bajuszfesztivált, melynek győztese ezúttal Ambrus Kristóf lett. Délután a bajszosok és középkori vitézek - élükön a gólyalábakon járó Langaléta Garabonciásokkal - végigvonultak a Kossuth utcán és a dr. Holló Lajos úton.
