Petőfi Népe, 2008. június (63. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-13 / 137. szám
2 PETŐFI NÉPE - 2008. JÚNIUS 13., PÉNTEK A NAP TEMAJA szelektív hulladékgyűjtés Működhet-e nálunk a német környezetvédelmi példa, képesek leszünk-e a háztartási hulladék válogatott gyűjtésére és újrafeldolgozására? Az Európai Unió által milliárdokkal támogatott nagytérségi rendszer működtetéséhez sok ellentétes érdeket kellene egyeztetni. SZEMÉTÜGYEK TENGERÉBEN FULDOKLUNK Súlyos százmilliókért létesített épületek és válogató gépsorok, négy éve egy helyben álló kukásautók várják, hogy Kecskeméten és környékén, valamint Dél-Pest megyében valóban meginduljon a háztartási hulladék szelektív gyűjtése. Bálái F. István Magyarország a német környezetvédelmi példa mellett kötelezte el magát 2001-ben, és úgy döntött, hogy nem égeti el a saját szemetét (mint nagyrészt Franciaország), hanem válogatva gyűjti és újrahasznosítja. A programba az elmúlt hét évben súlyos milliárdokat ölt az Európai Unió és a magyar állam, már országszerte működniük kellene a „nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszereknek”, de a tervezés és kivitelezés elhúzódott, üzemeltetési tapasztalatokról beszámolni alig lehet. Bács- Kiskun környékén a legtovább Szolnok megyében jutottak, ahova jelenleg Lakitelekről is szállíttatják a szemetet. Ebben a cikkben azt járjuk körül, hogy mi a helyzet Kecskeméten és környékén. A megyeszékhely a Duna-Ti- sza közi nagytérséghez csatlakozott, ahol a tervek szerint a Pest megyei Szentlőrinckáta és a Bács-Kiskun megyei Városföld között 48 település, köztük Kecskemét hulladékát gyűjtjük majd közös rendszerben. Ha a folyamat meg indul, Lakitelek is kénytelen lesz ide csatlakozni, mert belépett a konzorciumba, s különben vissza kellene fizetnie a támogatást. A program felelős irányítója Cegléd, de a várost és vezetőit sok bírálat éri a Bács-Kiskun megyei települések részéről. Noha a létesítmények elkészültek, állnak a hulladékválogató gépsorok, s több mint három éve beszereztek már 24 új kukásautót is, a rendszer még nem indult be. Az unió által támogatott első környezetvédelmi cél, hogy a társtelepülések korszerűden és Létesítmények és új eszközök a területen db amm A térségben sok korszerűtlen és Illegális hulladéklerakó működött és működik. A rendszer egyik célja ezek felszámolása. A válogatott gyűjles nM:eti^Sß^nert a hulladékból nyersanyag lesz. gyakran illegális szeméttelepeit bezárják és rekultiválják (újra termővé tegyék). A második cél a válogatás, de ami a szelektív gyűjtésből kimarad és továbbra is szeméttelepi elhelyezést kíván, azt csak Kecskeméten vagy Cegléden lehet lerakni, a szigorú uniós előírásoknak megfelelő körülmények között. Országos kívánalom, hogy az egykori kétezer magyar szeméttelepből csak mintegy száz maradjon, .......... de ez súlyos ga zdaságossági kérdéseket is felvet. Ugyanis egyes településekről a hulladékot így 60 kilométernél is távo--i-iiii.....n..[- labbra kell ut aztatni, ami a növekvő üzemanyagárak mellett igen költséges, ugyanakkor további környezetvédelmi problémákat is okoz. A Duna-Tisza közén bonyolítja a helyzetet, hogy Kecskeméten már a program kezdete előtt megépült a Saubermacher hulladéklerakója, a város pedig elkötelezte magát a cégnek, s ez alig egyeztethető össze a többi település érdekével. Kecskeméten ugyanis csak a Saubermacher üzemeltethet hulladéklerakót, s juthat így lerakási díjhoz, ami forrásokat von el az egész rendszer működtetésétől. Az önkormányzatok közötti megegyezést nehezíthetik a szállítási költségek körüli félreértések Is. Különösen a Ceglédtől és Kecskeméttől távoli településeknek kerül majd sokba a rendszer, de az ebből adódó konfliktusok még nem is igazán kerültek felszínre - mutatott rá a lapunkat tájékoztató Varjú Tamás, az üzemeltetési koncepciót kidolgozó tanácsadó. Ugyanis a rendszeren belül csak a díjszámítás módja egységes, a fizetendő díj nem - legalábbis így értelmezi a szabályokat Kovács Gábor, a ceglédi önkormányzat költségvetési bizottságának elnöke. A kecskeméti és ceglédi rendszer a sok évig feleslegesen is húzódó tervezés és kivitelezés ellenére már működhetne. Elkészültek a hulladékudvarok, rendelkezésre áll a hulladékszigetek edényzete, Kecskeméten és Cegléden megfelelő a lerakó, indulásra készek az új kukásautók és a hulladékválogató gépsorok, mégsem indult be az egész térségre kiterjedő szelektív hulladékgyűjtés. Az utóbbi hat hónap késedelmét részben az okozza, hogy nincs kinek átadni a berendezéseket üzemeltetésre. A ceglédi szervezők eredetileg azt javasolták az önkormányzatoknak, hogy a közös tulajdonban álló új létesítményeket és gépeket vigyék be egy, már a területen működő társaságba, ami elláthatná valamennyi létesítmény üzemeltetését. A környezetvédelmi minisztérium szerint azonban ez az út nem járható, ugyanis így megváltozna az eszközök feletti tulajdonjog természete. Közös önkormányzati tulajdonból privatizálható tulajdonná válna, de — az unió nem erre adta a pénzt. Rupp Tamás, a KWM Fejlesztési Igazgatóságának főosztályvezetője ragaszkodik ahhoz, hogy az üzemeltetésbe adás során tartsák be áz unió versenysemlegességi direktíváit, ami a magyar jogszabályok között a közbeszerzési törvényben, valamint az uniós alapok felhasználásának általános szabályairól szóló miniszteri rendeletben jelenik meg. A virrr; p§5 hdgy adót ve mvké- vetnek ki a végleg lerakott hulladékra. ta máig húzódik, legközelebb június 24-én tartanak a konzorciumba tömörült települések vezetői Cegléden tanácskozást, ahol várhatóan döntenek a végső - és a minisztérium által is jóváhagyható - megoldásról. A döntéshozók elé három változat kerül. Az első szerint köz- beszerzési eljárás keretében hirdetik meg a működtetést, ami azzal az eredménnyel is járhat, hogy tőkeerős multinacionális cég szerez újabb pozíciókat a Duna-Ti- sza közi hulladékbizniszben. Második lehetőség (ez a legvalószínűbb), hogy az önkor- mmmmmmmm mányzatok közös vagyonkezelő céget hoznak létre, de minden vagyontárgy és létesítmény közös tulajdonban marad. Ez a cég adja majd ki az eszközöket a területen jelenleg is működő kommunális vállalkozásoknak. A harmadik verzió szerint a jelenlegi kommunális cégek alakulnak úgy át, hogy a projekt működtetését közbeszerzési eljárás nélkül (házon belül: in haus) szerezhessék meg. Kecskemét Hulladéksziget 49 Kecskemét Hulladékudvar 2 Kecskemét Hulladékválogató 1 Régió Hulladéklerakó 2 Régió Hulladékudvar 10 Nagykőrös Komposztáló 1 Nagykáta Átrakó 1 FORRÁS: KWM Lesz-e pénz a működtetésre? A rendszer megindulásával várhatóan minden településen emelkedik majd a hulladékszállítási díj a szeméttelepekre szállított anyag esetében is. A válogatott gyűjtés költségeit az úgynevezett környezetvédelmi termékdíjból (amit a hulladékká váló termékek gyártói fizetnek az államnak), valamint az újrahasznosítható nyersanyag árából kellene fedezni. EZ A KONCEPCIÓ Nyugat-Eu- rópában is illúziónak bizonyult. A szelektív gyűjtés és újrafeldolgozás csak akkor versenyképes, ha a szeméttelepen végleg elhelyezett hulladékra (bármilyen korszerű is a telep) adót vetnek ki a lerakási díjon felül - világosított fel bennünket Rupp Tamás, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának főosztályvezetője. Lengyelország ezt az adót már bevezette, tonnánként 19 euróval. Kérdés, hogy a magyar tapasztalatok mit kényszerítenek majd ki. A szelektív hulladékgyűjtés tehát mindenképpen költséges befektetés, ami „forrást von el a jelenlegi generációtól a jövő nemzedékek érdekében” - fogalmazott Rupp Tamás. Az eredmény: a megóvott és tisztán átadott környezet. az ilyen bonyolult háttérviszonyok is magyarázzák, hogy az ügy lassan halad. Ami ugyanis költség az egyik oldalon, üzlet a másik oldalon, az érdekek pedig különbözőek. Az újrafeldolgozás előnye A SZELEKTÍV gyűjtés és a hulladék újrafeldolgozása óvja a környezetet, hiszen az „újrapapír" erdőket ment meg, a kohókba visszajuttatott sörösdoboz, valamint az üveggyáraknak és műa nyag-féldol- gozóknak visszajuttatott „göngyöleg” pedig a jövőnek őrzi meg az ipari nyersanyagokat. A szerves hulladék komposztálható, és a ter- mőföld javítására is felhasználható. Ez a szelektív gyűjtés és újrafeldolgozáselőnye; hátránya, hogy költséges. A szemét elégetése kevés- r| bé környezetbarát, de gazdaságosabb, mert energiát termel. A drága pénzen vásárolt új kukásautók évek óta Cegléden állnak, már lejárt a forgalmi engedélyük, de még nem kezdhették meg a munkát. A gyűjtést és a tárolást már a háztartásokon belül meg kell kezdeni az OTTHONOKBAN válogatva gyűjtött szemetet Kecskeméten a majdani 49 „hulladéksziget" egyikére kell elvinni, és ott a megfelelő konténerben elhelyezni. A fém-, az iheg- és a papírhulladék, valamint a műanyag palack gyűjtendő külön. Jobb lesz a helykihasználás, tehát a hatékonyság, ha a dobozokat és a palacko kát előre összepréseljük. Az elszállítás a hulladékszigetről a polgárok számára ingyenes lesz. A megyeszékhelyen két „hulladékudvar” is létesült, ahol autógumi, nagyobb térfogatú lom vagy veszélyes hulladék, például elem helyezhető el, szintén Ingyen. Lomtalanításra így évente többször is sor kerülhet, s a lom a hulladék- udvarra vihető. A válogatásra a környezetvédő gondolkodáson túl az adhat ösztönzést, hogy így kevesebb lesz az a hulladék, amit pénzért visznek ki a szeméttelepre. A szelektív gyűjtés azonban öntudatos áldozatot is kíván, hiszen gyakran a hely is szűk hozzá, a hulladéksziget pedig nem a ház sarkában lesz, hanem esetleg több száz méterre. A hulladékszigetekről a konténerek a kecskeméti vagy ceglédi hulladékválogatóba jutnak, ahol további gépi és kézi válogatás után áll elő az újrahasznosítható nyers- anyag. A program keretében Nagykőrösön épült meg a komposztálótelep, ahova a kerti és a közparki zöldhulladék kerülhet, de a méretek miatt máris látszanak az ottani kapacitáskihasználás nehézségei.
