Petőfi Népe, 2008. június (63. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-12 / 136. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. JÚNIUS 12., CSÜTÖRTÖK RÉM 5 JELES NAPOK Nagy hírű fesztivál, sok közös program események A község nevét messze földön ismertté tette a rémi kakasfesztivál. Ezt mindig az augusztus 20. előtti szombaton tartják a parkerdőben, ahol sok ezren gyűlnek össze a bográcsok mellett. Az ország távolabbi tájairól, sőt Szlovákiából, Szerbiából, Ausztriából is érkeznek vendégek. A nagy- rendezvény a szokások szerint kakaskukorékolásig tartó bállal zárul. Hagyomány a községi majális, illetve a gyermek- és nyugdíjasnap. Úszni és táncolni tanulnak a diákok mozgolódás Újraélesztették az egykori tánccsoportot, Bajáról jár ki heti gyakorisággal egy pedagógus, tanítani a gyerekeket. Az iskolások pedig rendszeresen utaznak a városba, ahol úszásoktatáson vesznek részt A rémi diákok gyakran szerepelnek tanulmányi versenyeken szép eredményekkel. Nyitva a ház, kinyílt a világ kultúra A helyi kulturális életet a Papp Imréné vezette művelődési ház szervezi, a napi nyitva tartás mellett rendszeresen tartanak kiállításokat, továbbképzéseket, versenyeket. Nagy népszerűségnek örvend az ingyenes internetezés, a könyvtárban levő 15 számítógépnek nagy a látogatottsága. A nagyvilág történései mellett a település múltjáról sem feledkeznek meg, a község terveiben szerepel egy Falumúzeum létesítése, amit a volt mozi épületébe kívánnak elhelyezni. Akik döntenek a község ügyeiben képviselők Szente János polgármester, Dudás László alpolgármester, Katusné Gulyás Csilla, a pénzügyi bizottság elnöke, Schauer Ferencné, a szociális bizottság elnöke, Varjasi János István, az ifjúsági, kulturális és sportbizottság elnöke, Fuszenecker Jánosné, Kocsis Bálintné, dr. Sponner Tamás, Gerstenmajer Ferenc, Kiss László. Jegyző: Nagy Vencel. Haladhatnának, ha lenne út előrelátás Nagykorú lett a Zsiguli, amit örömmel lecserélnének Az iskolások szívesen kirándulnak a Rém környéki erdőkbe. Felvételünkön útban a Fecske-domb felé. Kereszt, majd ízléses üdvözlő tábla köszönti Isten hozottjával az érkezőt, aki a Csávoly és Jánoshalma közötti útról kanyarodhat a rendezett településre.- Zsáktelepülés vagyunk, ami nagy hátrány, mert a vállalkozók nehezen tudnak megtelepedni. Létfontosságú számunkra az összekötő út Nemesnádudvarral: egy mindössze 9 km hosszú szakaszról van szó. Tavaly befogadták a közösen alapított konzorcium által benyújtott pályázatunkat, mely azonban forráshiány miatt mégsem volt teljesíthető. Az idei kiírásra ismét pályázunk. Jellemzi az út fontosságát, hogy környékbeli vállalkozók 6 millió forintot adtak össze a pályázaü tervek elkészíttetéséhez. Nagyon reménykedünk a pályázat sikerében, bízunk abban, hogy elbírálói szívükön viselik a kistelepülések felzárkóztatásának ügyét - mondja Szente János polgármester.- Miért fontos az út megépítése?- Több kisebb mellett két alapos okot említhetek. Nagymértékű, 12 százalékos a községben a munkanélküliség. A legközelebbi munkaalkalom Nemesnádudvaron van, ahol éppenséggel munkaerőhiánnyal küszködnek a vállalkozások. Földúton nagy nehézségekkel járna, téli időszakban majdnem lehetetlen a munkába járás. A másik ok következményére remélhetőleg nem kerül sor, de számolnunk kell a jövő. esetleges történéseivel is. Ha az iskolában lecsökkenne a gyermeklétszám, akkor Nemesnádudvarra kell átvinni naponta a tanulókat. Nem mindegy, hogy Baján keresztül oda-vissza 100, vagy az új úton 18 kilométert kell-e megtenniük.- Reális veszély a gyermeklétszám csökkenése?- Bízom abban, hogy nem történik meg, de számításba kell vennünk. Jelenleg az óvodában 63 gyermek van, közülük 17-en ballagtak el idén, tehát az iskolában ezzel a létszámmal lehet indítani az első osztályt. Az iskola 123-as tanulólétszámmal működik. Az óvodában három csoportba, az általános iskolában 1 - 8. osztályig egy-egy tanulócsoportba járnak. A kis osztálylétszámok miatt kényszerítő erővel jelentkezett, hogy oktatási társulást hozzunk létre. Ebben a formában működik az óvoda is, az általános iskola is. Nemesnádudvar gesztorságával a társulás tagja rajtunk kívül Érsekhalma, Csávoly és Borota.- Melyek a község népmozgalmi adatai?- Településünk lakosságának lélekszáma jelenleg 1413 fő. Ösz- szetételét tekintve azt mondhatom, hogy elöregedő irányba mutat. A végzett fiataloknak nincs munkalehetőség, másutt telepednek le. Munkahelyként a termelőszövetkezetből átalakult Baromfi Kft. és a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató PRO-TEAM Kht. jön csak számításba, ahol több embert tudnak foglalkoztatni.- Mit tart a legújabb eredménynek, és mit tervez a közeljövőben megvalósítani?- Nagy előrelépés, hiszen jól szolgálja a lakosság ellátását az új húsbolt, mely a rendszerváltás óta nem működött a községben. A lakosságnak nagyon hiányzott. Más, jól működő üzleteink mellett megnyílt a „Satri” kenyér- és pékárubolt is. A közeljövőben végrehajtandó terveink között szerepel, hogy felújítjuk a temető kerítését, ravatalozóját, és urnás temetkezési sírhelyet alakítunk ki. Pályázunk egy falugondnoki 8+1 személyes kisbuszra, mellyel a községi feladatokat biztonságosan meg tudjuk oldani. A jelenlegi 18 éves Zsiguli kombink már eleget szolgált. Pályázat útján szeretnénk a templom fűtését véglegesen megoldani. Szintén pályáztunk iskolánk infrastrukturális fejlesztésére, valamint az egészségügyi rendelőnk korszerűsítésére. Ebben szerepel a rendelő akadálymentesítése, különböző orvosi eszközök és egy fogröntgen beszerzése, hogy a rémi emberek ne legyenek kénytelenek egy-két perces felvételért fél napokat eltölteni Baján. Szeretnénk korszerűsíteni a községháza fűtését, hogy ne elektromos energiával - ami a legdrágábbnak számít - legyünk kénytelenek télen fűteni az épületet. Belterületi útjaink 100 százalékban ki vannak építve, állaguk azonban erősen megromlott. Szinte valamennyi utca burkolata felújításra szorul. Ezt szeretnénk mielőbb megoldani, tehát pályázunk. Közelkép szente János Métykúton született 1948-ban, 2006-ban választották polgármesterré, 1992-től volt alpolgármester. Szegeden járt / ; villamos-gépészeti szakközépiskolába, ‘' ’74-től két évtizeden át vezette a termelőszövetkezetgépműhelyét, 2002-től a helyi Mezőgazdasági Vagyonkezelő Szövetkezet igazgatósági elnöke, 2004 és 2006 között végelszámolóként ténykedett Nős, két felnőtt gyermeke van. Küzdelmes évszázadok a bronzkortól Jóllehet, a község múltját még nem tárta fel teljesen a tudomány, annyit biztosan állíthatunk, hogy már a bronzkorban is emberi lakóhely volt. A határban még megtalálható a római védvonalnak a maradványa, ameit a nép Ördögároknak nevez. Okiratban, a híres Zrínyi Okmánytárban első ízben 1401-ben említtetik Rim néven, másutt Rym írásmóddal. (Ez személynév volt, nem tévesztendő össze a nyelvújítás idején keletkezett „rém” szóval.) A falu népe növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott, szépen gyarapodott. Nehéz évszázadok kezdődtek az 1514-es parasztháborúval. Itt vesztettek csatát Dózsa György csapatai, majd a falu a hadak szakadatlan mozgásának útvonalába került. A török hódoltság után a falu elnéptelenedett, olyannyira, hogy egy 1720-as összeírás meg sem említi. Rémpusztát Mária Terézia kedvelt hívének, Grassalkovich Antalnak adományozta. A gróf elzavarta a felelőtlen bérlőket, és saját kezébe vette a gazdálkodást. Sorra érkeztek az új telepesek. Az elsőt - nevét is tudjuk - Kriskó Veronikának hívták, 1771-ben érkezett. A községi rangot Rém 1872- ben kapta. Ekkor hozzá tartozott két puszta: Borota és Dzsida. 1900-ban a lélekszám 1826 volt, és 266 ház volt a faluban. Ebben az esztendőben épült a falu római katolikus temploma. A múlt század húszas éveiben épült a ma is használatos bekötőút. Addig - esőzések idején - szinte nem lehetett megközelíteni a községet. Fontos esemény volt a villany 1935-ben történt bevezetése. Nyugalomban, de nem tétlenül telnek az idős emberek napjai civilek Jól érzik magukat a közösségben, szívesen vannak együtt, és jó híre van a nyugdíjasklubnak Nagyon jó híre van a rémi nyugdíjasklubnak. Kis híján száz fővel működik, a község minden megmozdulásában szerepet vállal. Tavaszköszöntőjükön táncra is perdültek, kísérőül ízletes kakaspörköltet készítettek. Ezt Pipicz Istvántól, mindenki Pista bácsijától, a nyugdíjasklub elnökétől tudtam meg. Takaros portáján barátsággal fogad. A kiskertből hívta be élete párja. Mint mondja, Pista bácsi egy percig se tud nyugton maradni, munka nélkül. Pedig volna rá oka: 81 esztendő és jó néhány komoly műtét van mögötte. Ennek ellenére minden munkát elvégez, ami a ház körül adódik. Kedvtelései közé tartozik a 720 négyzetméteres kiskert gondozása, a húsz gyümölcsfa rendben tartása. Tősgyökeres réminek tartja magát, aki szívén viseli a község előbbre jutását. Csávoly- ról nősült ide, igaz, hogy nem tavaly, hanem éppen 58 esztendővei ezelőtt. A nyugdíjasklub vezetésére éppen másfél évtizede, hogy felkérték. Azóta töretlen lelkesedéssel fáradozik a jó, baráti hangulatú társaságért. Közösségért végzett munkáját meg is becsülték. A nyugdíjasok érdekvédelmében végzett másfél évtizedes tevékenységéért a megyei szervezet, az idősek világnapja alkalmából a megyei közgyűlés elnöke részesítette díszoklevélben. Megkapta a legnagyobb elismerést, amit faluja adhatott, amikor 2002-ben a Rém Községért kitüntetésben részesítették. Mint mondja: a rémi nyugdíjasok nem elesett emberek, sem fizikailag, sem anyagilag. Jól érzik magukat a közösségben, szívesen vannak együtt. Van a klubnak egy szépen daloló népdalköre. Citerakísérettel énekelnek. Évi 10-12 alkalommal vendégszereplésre is eljárnak - Madarastól Tiszakécskéig - szerte a megyében, de még a megyehatáron túl is. Avatott szakember, Borsodi Antalné nyugdíjas énektanárnő foglalkozik az énekkarral, a citerásokat Czifra Ibolya vezeti, aki maga is játszik az együttesben. Számos sikert arat gyakori szereplésein a citerásokkal kiegészített népdalkor.
