Petőfi Népe, 2008. május (63. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-07 / 106. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. MÁJUS 7., SZERDA KUNSZÁLLÁS HÍRSÁV Harmincéves az Idősek Klubja fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepli a kunszállási Idősek Klubja. A jubileumra május 12-én egész napos rendezvénysorozattal emlékeznek, melyre a szomszédos települések nyugdíjasklubjait is meghívták. Az évfordulós program főeseményeként reggel 9 órakor zászlószentelést tartanak a helyi katolikus templomban. A templomi ünnepség után a programok a Petőfi Sándor Faluházban folytatódnak. Kevés szemét, alacsony díj A FEL6YÓI regionális síilárd- hulladék-lerakó üzembe helyezéséig a jelenlegi fuvarozó cég szállítja el a kunszállási szemetet. Erről rendeletmódosítással döntött a helyi képviselő-testület. Mivel az elmúlt években nemhogy nőtt, inkább jelentősen csökkent a háztartásokból kikerülő szilárd hulladék, a testület úgy döntött: idén sem emeli a szemét- szállítás díját. Idén öt fiatalt támogatnak ebben az évben négy közép- iskolás diák és két főiskolai hallgató adta be pályázatát támogatásért a Kunszállási Gyermekekért Alapítvány kuratóriumához. Közülük három középiskolás és a két főiskolás kérelmét hagyta jóvá a kuratórium. Ők egyenként havi 3000 forint támogatást kapnak. HASZNOS INFOK EGÉSZSÉGÜGY dr. Értékes Tibor háziorvos 76/378-058 vagy 70/709- 22-83, dr. Czabán Edit fogorvos 70/331-1610, Szekeresné Szabó Mária védőnő 76/378-418,70-255- 51-26. ORVOSI ÜGYELET 76/462- 520 76/463-222 GYERMEKORVOSI ÜGYELET 76/430-947 MENTŐK 104, 76/461-440, 76/461-204 TŰZOLTÓSÁG SEGÉLYHÍVÓ 105 TŰZ- ÉS KÁRESET-BEJELENTÉS: 76/461-605 RENDŐRSÉG SEGÉLYHÍVÓ 107 KÖRZETI MEGBÍZOTT 70/339-67- 86, 20/539-57-22, Gondi Zoltán Városi lét, falusi környezet kovács imre Fontos a kapcsolattartás a helybéli és az új vállalkozókkal Az idei majális legnagyobb sikerét az a két habfúvó gép Jelentette, melyek ebéd után kezdték ontani a habot. Bár ősi településnek számít, Kunszállás csak 1945-ben szerezte meg önállóságát. Az eltelt hat évtized alatt látványos fejlődésen ment át, de még sok a tennivaló - állítja Kovács Imre polgár- mester. Szász András- Mire futja az idei költségvetésből, és mire nem?- A nehézségeket illetően, gondolom, nem vagyunk egyedül. A helyzet orvoslására némiképp átcsoportosítottuk a pénzeinket, hogy megfelelő színvonalon működtethessük intézményeinket. Elsősorban az iskolára gondolok, de kicsit a falüház költségvetésébe is be kell segítenünk. Visszatérve az iskolára: szándékunkban állt szintén egy úgynevezett mikrotársulás létrehozása. Végül a számok tükrében a képviselő-testület mégis úgy döntött: önállóan tartjuk fent az iskolánkat. Csatornázottságunk még nem megoldott, de talán már látszik az alagút vége. Úgy tűnik, lehetőségünk nyílik majd pályázni.- A faluközpont egyik ékessége az új művelődési központ. Mennyire van kihasználva?- A Petőfi Faluházat - merthogy ez a neve a művelődési központnak - civiljeink szépen lassan birtokba veszik. Rájönnék az előnyeire és azokra a lehetőségekre, melyeket ez a nagy és korszerű épület kínál. Mi magunk is ott szervezzük saját rendezvényeinket, de számos külsős rendezvénynek is helyt adunk. A faluháznak saját honlapja van, ahol bárki rendszeresen és folyamatosan tájékozódKovács Imre KECSKEMÉTEN született 1968. október 31-én. Elektronikai műszerésznek tanult, majd elvégezte a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolát. Korábbi munkahelyei: Fo-Rom Média Könyvkiadó Kft., Kecskeméti Ifjúsági Otthon, Kunszállási ÁMK. Két éve, hat a különböző programokról.- Ha már szóba kerültek a programok, idén nyárra mit terveznek?- Minden évben vannak rendhagyó programjaink. Ezek egyike a falunap, amit ebben az évben is megrendezünk, de ezúttal már Széptemberfeszt néven. A háromnaposra tervezett eseménysorozat összekapcsolódik a Pál vendéglő tizedik évfordulóját ünneplő gasztronómiai fesztiváljával, de a tavalyi nagy sikerű színházi estet is tervezzük megismételni.- A számos terv, elképzelés 2006-ban választották meg Kunszállás polgármesterévé. Nős, három gyermeke van. közül mit tart a legfontosabbnak?- Mindenképpen nagyon fontos a vállalkozóinkkal való kapcsolattartás, hiszen magam is ebből a körből érkeztem. A kapcsolattartáson túl még szorosai)!) együttműködést szeretnék kiépíteni velük, de nemcsak a helybéliekkel, hanem az ideérkező újakkal is. Az elmúlt évek azt igazolták, hogy egy nagyobb volumenű vállalkozás évekre pozitív irányba tudja befolyásolni a települést.- Egy polgármester sosem lehet teljesen elégedett, mindazonáltal megkérdezem: milyennek látja Kunszállást?- A lányom szokta mondani: „Apu, itt olyan lakni, mintha egy pici városban laknánk!” A nyilvánvaló hízelgés mellett egyfajta törekvés is bele van fogalmazva ebbe a kijelentésbe. Konkrétan: nagyon fontos, hogy városias minőségben, de mégis falusias környezetben tudjunk élni. Ez a legfőbb törekvésünk, és ebbe az irányba halad minden a település menedzselésével kapcsolatban is. A környéken végzett ásatások szerint Kunszállás környéke már a bronzkorban lakott terület volt. A népvándorlás idején számos népcsoport eltöltött itt hosz- szabb-rövidebb időt: szarmaták, hunok, szlávok, avarok, talán még bolgárok is. Idővel elnéptelenedett a környék, a honfoglalás idején már gyéren lakott terület volt. így lett a terület a „nemzet köztulajdona", majd királynéi birtok Kecskeméttel együtt. Település híján a tatárok nem sok pusztítanivalót találtak a környéken, mely akkortájt puszta (legelő) volt. A tatárjárás után IV. Béla, a „második honalapító” Illonchuk nemzetség kunjait telepítette e vidékre. A kunok később áttértek a keresztény hitre, falujuk - szállásuk - a mai Fülöpjakab területére esett. A puszta és a falu a kereszténységet felvevő Jakab kun kapitányról kapta a nevét, így lett Jakabszállás. A környékbeli kunok bátorságát, hűségét I. (Nagy) Lajos 1343. július 28-án kiváltságokkal és védelmi okirattal jutalmazta. Ez az okirat egyben a környék első írásos ok levele. Nyolcvan évvel később, 1423-ban a Magna Vián (Nagy üt) - a mai 5-ös főúton u utazó Bertrandon de la Brongiére a következőket írta: „Utam szép síkságon vezetett át, hol a lovak vadállatokhoz hasonlóan, egészen szabadon élnek, egymást éri a sok ménes.” A mohácsi tragédia évében (1526) rabló törökök hada elpusztította a kun lakabszállást. Lakóit lemészárolták, házait lerombolták. A szállás helyén sohasem épült új falu. A sokáig néptelen környék újratelepítése Mária Terézia idején kezdődött el. Ő volt az, aki az önmegváltó (redemptiós) törvény révén lehetővé tette a hajdani kun szállások újratelepítését. Mivel Kunszállás területét Majsa váltotta meg, a települést egészen a második világháború végéig Majsajakabszállásnak nevezték. ■ Majális Reggeltől estig tartó programsorozat várta Idén a majálisozókat a Csőke parkban. A különböző versenyek mellett volt ugrálóvár, arc- és hennafestés, íjászbemutató, kézműves-foglalkozás, de teniszezésre, futballozásra Is lehetőség nyílt. Mindennapi finomságok vállalkozás A P&P Pékáru Kft. több országban is jelen van A P&P Pékáru Kft. kiskunfélegyházi székhelyű, de jelentős kunszállási telephellyel rendelkező sütőipari vállalkozás. Az 1990-ben alakult és 1996 óta kft.-ként működő céget az ország legsikeresebb vállalatai közt tartják számon. A több mint kétszáz alkalmazottat foglalkoztató P&P a napi friss pékáru gyártása mellett több mint tíz éve folytat fagyasztottpékáru- termelést is, melynek zömét saját látványpékség franchise hálózatán keresztül értékesíti. Éves árbevétele meghaladja a 2 milliárd törintot. Termékeivel ma már A P&P Pékáru Kft.-nek két településen is működik termelőüzeme. napi szinten jelen van Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában, de a közelmúltban egy angol céggel írt alá szerződést, ahová júniusban indul meg a szállítás. A folyamatos kapcsolatkeresés és a növekvő külföldi érdeklődés eredményeként hamarosan a szomszédos Ausztriában, majd Fehéroroszországban, illetve Lengyelországban is megjelennek a P&P-emblémás boltok.
