Petőfi Népe, 2008. május (63. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-29 / 124. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK SZEEEMLE 5 Térképeken hét helyen jelölik a Duna-ághoz kötődő települést Ahol a mai Szeremle fekszik, 1869-ben, majd 1909-ben számos bronzkori temetkezési urnát találtak. Főként a Telek és a Görönd alatt lelt, mintegy 3500 évvel ezelőtti leletekről van szó. Botond törzse szállta meg a vidéket honfoglaláskor. Az akkori Szeremlye a bátai apátsághoz került 1093-ban, Szent László király adományaként. 1122-ben besenyők telepedtek meg a környéken. Minthogy a Duna akkor még szabályozatlan volt, gyakran két-három kilométer szélességben terült el és kanyargóit, a gyakori árvizek miatt a falu többször is elpusztulhatott. ■ Sok esetben nem a község, hanem a folyam „költözött”. Törökdúlás idején a lakosság elbujdosott, majd újra visszatért az ófaluba. így Szeremle a térképeken hét különböző helyen, hol a Duna jobb, hol pedig a mostani bal partján szerepel. Sok esetben azonban nem a község, hanem a folyam „költözött”. így 1830-ban még a Nagy-Duna partján helyezkedett el Szeremle, ma viszont a Szeremlei Sugovica mellett fekszik a település. Történelme során neve vagy húsz féle alakban fordul elő, mint például Zerem- lyan, Zeremlen Szeremlyen, Szerem. Kezdettől ezer szállal kötődik a község a Dunához, mely halban mindig bő volt. Áradáskor pedig a mocsaras nádasok menedékül szolgáltak. HASZNOS TUDNIVALÓK Polgármesteri Hivatal: 6512, Szabadság utca 1., telefon: (79) 476- 193,476-241, Fax: (79) 576-577, e- mail: phszeremle@t-online.hu, honlap: www.szeremle.hu. Általános Iskola, Dózsa Gy. utca 45/A. Telefon: 79/576-011. Művelődési Ház, Fő utca 34. Telefon: 79/576-146,576-010. Néptánc Együttes/Bácska Banda: 70/376-7404. Szeremlei majális, május 1. a sportpályán. Pünkösdkor ladikázás és borsoskalács fesztivál. Falunap augusztus második hétvégéjén. Nincs recept, elvándorolnak interjú Fesztivállal és tánccal várják vissza a vendéget Pünkösdkor új falumúzeumot és rendezvényteret avattak. Megtartották az első borsos kalács fesztivált, színes viseletben ladikáztak a Sugovicát. Szeremle a Sárköz gyöngyszeme. Egy még el nem néptelenedett, csendes, hagyományaihoz ragaszkodó falu. Az ideutazók, vagy a távolból hazalátogatók szemében romantikus arcát mutatja a Bajától hét kilométerre fekvő település. Festői a táj.- Mi okozza a legtöbb fejtörést? - kérdeztük Varga György polgármestert.- Szeremle népessége lassan, de fogy. Az elöregedés nyomai kitapinthatok. jellemző és fájdalmas a fiatalok elvándorlása. Baja közelsége miatt a gimnáziumi vagy szakképzős éveket az ifjak még Szeremlén töltik. Aki azonban tovább képezi magát, az a főiskola, illetve az egyetem után már nem költözik vissza. Mára a falu lélekszáma 1600 fő alá esett vissza. Ahhoz, hogy az óvoda‘és az iskola megmaradhasson, három éve társulnunk kellett a szomszédos Dunafalvával. Mi vagyunk a gesztorok, tehát szeremlei igazgatónk van Scheidl Róbert személyében. így máig mindkét településen van óvoda és alsó tagozat. Nálunk tanulnak tovább a felsősök. Minthogy a szülők zöme Bajára jár dolgozni, a vélt könnyebb felzárkózás reményében magukkal viszik iskoláskorú gyermekeiket is. így korán elszakadnak szülőhelyüktől.- Körjegyzőséget működtetünk. Jegyzőnk három napig itt, két napig Dunafalván dolgozik. Az összevonásoknak, társulásoknak előnye, hogy intézményeink megmaradtak. Ám a falu jelentősen veszített önállóságából. Postánk még van.- Hagyományőrzésben mindig élen járt Szeremle. Mi a helyzet ma?- Kisné Kovács Zsuzsannára rengeteg feladat hárul. Napközis tanárként ő szervezi a művelődést, minthogy a könyvtár, a kul- túrház és az új falumúzeum, a tárlatokkal együtt az ÁMK-hoz tartozik. Komoly értékmegőrző munka folyik a néptáncegyüttesnél, mely tavaly ünnepelte 80 éves fennállását. Mára a színpadra szorul vissza a folklór. Nem úgy, mint korábban, amikor még voltak hagyományos falusi lakodalmak - taglalja a polgármester. - De nem lankadt a lelkesedés, megmozdult a falu pünkösdkor. A Leader- program keretében 15 millió forintból nem csak múzeumot, szép rendezvényteret is nyertünk. Sok pénz kellene a falusi turizmus felvirágoztatásához: Közösséget épít, akár igehirdetéssel is varga györgy polgármester, református lelkész az előző ciklusban alpolgármester volt Bácsalmáson született 1972- ben. Baján járt iskolába, 1998-ban diplomázott Budapesten a Károli Gáspár Református Egyetemen. Orvos feleségével egy évtizede Szeremlén él. Meggyőződése, hogy közösség iránti felelőssége az építés, az értékek megőrzése, a szolgálat. Ha szükséges, akkor úgy, hogy részt vesz a falu vezetésében. Ez utóbbi független a felekezeti hovatartozástól, és összhangban van a lel- készi indíttatással Három gyermekük a helyi összevont Széchenyi ÁMK növendéke. Negyedik gyermekük augusztusban születik. vendégházak, fogadók, vad- és halkínálat, a kézműipar újraindítása, vállalkozásban.- MUyen fejlesztéseket terveznek?- Nem megoldott a szennyvíz elvezetése. Ráadásul a csövezés most nem jön számításba, mert minden utcában fel kellene bontani a szilárd burkolatot. Zártak a telkek, az utcai homlokzatokon pedig a kapuk többnyire a ház szerves részét képezik. Épületenként 400 ezer forintba kerülne az előírtak betartása. Csak szippantással és egy központi, faluszéli szennyvízfeldolgozó teleppel képzelhető el reálisan a megoldás. Meg kellene építeni a 4,5 kilométeres elkerülő utat, amely tehermentesítené a Fő utcát és a Szeremle-Dunafalva összekötő utat, hogy a busz és teherforgalom is rövidebb úton juthasson el Bajáról Dunafalvára.- Hosszú távon, ötletként vetődött fel a falu elején lévő Barát gödrének rendezése. Minthogy időnként talajvíz telíti meg, feltölteni pedig vízgyűjtő szerepe miatt nem szabad, a következő három évben körülötte parkosítanánk, sétányt alakítanánk ki. A gödörben tavat egy kis szigettel, fahíddal, a parton játszótérrel - vázolta elképzeléseit Szeremle polgármestere. LÁTNIVALÓK Igazi látványosság a Falumúzeum, mely a település központjában, a főutcán található. Idén, pünkösdhétfőn avatták fel az immár több mint 200 négyzetméteres múzeumot és tájházat. A falakat néhai Kovács László festőművész és fotográfus néprajzi ihletésű munkái díszítik. Egyedi a szeremlei magyar, koronként változott népviselet. Ezt is jól érzékelteti a tárlat. A falura oly jellemző sárközi mintás népi szőttesek, szövőszékek, parasztvarrás és hímzés egy-egy ma is élő alkotó népművész munkáit dicséri. így a látogató akár fel is keresheti Vargáékat, vagy Pipónét (tucatnyi házban használnak még szövőszéket), ha a szövés fortélyait szeretné megismerni. Tóth Zoltán fazekas, agyagszobrász és festőművész (Dózsa György utca 68.) is fogad látogatót. Kívül a tornácon és a csűrben egykor használatos mezőgazdasági eszközök, gépek, szerszámok sora, míg az udvaron kenyérsütő kemence látható. ■ Népi szőttesek, fazekas munkák, halászati, régészeti tárlat és tiszta szoba érzékelteti Szeremle múltját az őskortól a múlt század végéig az új Falumúzeumban. Érdemes megtekinteni a műemlékké nyilvánított, 1797-ben (illetve 1773-ban még torony nélkül) épült református templomot. A közelében levő Lisieux-i Kis Szent Teréz titulusát viselő katolikus templom jóval későbbi. Zárt homlokzatúak a gazdagon díszített, régi, belül torná- cos polgári házak, számos lakott gólyafészekkel. Különösen szép a szeremlei Sugovica májustól októberig. A víz a község bármely pontjáról megközelíthető a szűk, kanyargós kis utcákon. A túlsó parton védett természeti érték, a Kádár-sziget található. Tiszta szoba Számos teremmel, berendezési tárggyal, rendezvénytérrel, udvarral, tornáccal és csűrrel bővült az egykori gyűjtemények háza, mely ma Falumúzeumként működik. Felvételünkön Kis Dénesné (balról) a tiszta szobában, régi bibliákat mutat a látogatóknak. Hol készítették először a híres borsos kalácsot? írott források szerint ünnepekre és lakodalmakra készült az üres kalács, amit pusztakalácsnak neveztek. Ugyanebből a tésztából készült a borsos kalács, amit kálvinista kalácsnak is neveztek. Utóbbiról az a szó járta, hogy ez volt a „nemzeti eledel” Szeremlén. Legutóbb, a pünkösdi mulatságon felmerült, hogy valójában a decsi fonott, tejfölbe mártott kalács szeremlei változatáról van szó. Bizonyos, hogy ugyanazon recept szerint sütik és tálalják Érsekcsanádon is ezt az ételkülönlegességet. Oda a recept és a szokás úgy jutott el, hogy szeremlei lányok Csanádi fiúhoz mentek férjhez. Receptje az idők során kevésbé zsírossá módosult. Ma úgy készül, hogy 1 kiló lisztet 2 tojás- sárgájával, 3 deka sóval, 5 deka cukorral és 3 deka élesztővel, fél liter tej hozzáadása mellett simára dolgoznak. Fél óráig emelgetve dagasztják, körbe-körbe kenve a tálat 15 deka margarinnal, amíg a kéztől-táltól el nem válik, illetve elkezd hólyagosodni. A kenyérnél lágyabb tésztát 30 percig kelni hagyják. Maroknyi cipókra osztják, csavarják és fonják. Margarinnal kikent tepsiben sütik pirosra. Mártó levét készítik olaj (esetleg olvasztott zsír), 4 pohár tejföl, kávéskanálnyi só és ugyanannyi őrölt fekete bors keverékéből. Fél óráig emelgetve dagasztják, körbekenve a tálat margarinnal, amíg elkezd hólyagosodni.
