Petőfi Népe, 2008. május (63. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-22 / 118. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK ÉRSEKCSANÁD 5 Halsütőfesztivál, nemzeti park, gemenci erdő es Veránka-sziget Érsekcsanád adottságai kiváló­ak az idegenforgalom terén. A Dunát és a folyam túlpartján a Veránka-szigetet, a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, valamint a Ge­menc vidékét egyre többen fede­zik fel. Ezzel együtt mind na­gyobb súlyt kap a falusi vendég­látás, egyre többen igyekeznek a falu lakói közül szálláshelyeket kialakítani. Továbbra is szeret­nék páratlan szabadidőparkju­kat jól kihasználni. Nagy súlyt helyeznek a kulturális élet bőví­tésére, a helyi lakosság és az ide­látogató vendégek számára szí­nes, érdekes programok szerve­zésére. ■ Mind nagyobb súlyt kap a falusi vendéglátás a csodálatos vidéken. Régi hagyományt újítanak fel a most ismét megrendezendő szüreti bállal, de a község fontos rendezvénye lesz a fogathajtó­verseny, a halsütőfesztivál és a lovas ügyességi verseny is. Örömmel adtak helyet a három­napos motorostalálkozónak, és megrendezik a szintén nagy tö­megeket vonzó Volkswagen-ta- lálkozót. A rangos rendezvé­nyekre felteszi a koronát az au­gusztus elején tartandó falunap. KÖSZÖlftŐtábla ízléses üdvözlőtábla fogadja a látogatókat a község ha­táránál. Látszik, hogy nagy gond­dal tervezték meg. Ez is fontos, ha fő cél az idegenforgalom. Példás összefogás a faluért közösség Leépítésekkel, de egyensúlyba került a költségvetés Érsekcsanádon évi átlagban 30-32 gyermek születik, így az utánpótlás biztosítva van. Amint GrünfekJerné Letter Valéria óvodavezetőtől megtudtuk, hat csoportban 132 kisgyermekkel foglalkoznak. Ha Bajáról Budapest vagy Kecskemét felé vezet az utunk, Baja közelében egy festó'i szépségű tele­pülés köszöntőtáblájához érkezünk. Azt mondhat­ni: valóságos műalkotás. Tapasztaltam, hogy az 51-es fő­úton Ide érkezve sokan megáll­nak, hogy gyönyörködjenek ben­ne. Felső Róberthez, Érsekcsa­nád polgármesteréhez igyekez­tem, hogy interjút kérjek tőle. - Mi is arra kényszerültünk, hogy a szerkezetet átalakítsuk, mert a 2006-os esztendőt mí­nusszal zárta a község. Emelke­dett a gáz, az energia ára, nőtt az infláció. Már tavaly januárban határoztunk a megteendő lépé­sekről. Ezek között szerepelt a költségvetés egyensúlyba hozá­sa intézményi létszámleépítések árán is. Az intézkedések bevál­tották a reményeket, a költségve­tés egyensúlyba került. Köszön­hető ez főként annak, hogy a tes­tületben és a pénzügyi bizottság­ban a vállalkozói szemlélet érvé­nyesül. Költségvetésünk stabil. A tavalyi évet 21 milliós pénzma­radvánnyal zártuk. Működési hi­tel felvételét nem is terveztük. A gazdálkodást is megnéztük. Kö­zös flottát csináltunk Sükösddel az intézményi telefonköltségek csökkentésére. A havi 300 ezer forintnyi telefonköltség 80 ezerre csökkent. Okos szervezéssel azt is elértük, hogy a falunap bevéte­li többletet hozott, amit más prog­ramokra tudtunk fordítani.- Közös Általános Művelődési Központot hoztak létre Sükösd­del. Milyenek a tapasztalatok?- Kedvezőek. Az eltelt majd’ egy esztendő igazolta a lépésün­ket, mely szükségszerű volt. Máris látható a pénzügyi hoza- déka. A társulás létrehozásával megtakarított pénz az intézmé­nyeknél marad, így évtizedek el­maradásait tudjuk helyrehozni. A társulás szakmailag is előrelé­pést jelent. A kapcsolat korrekt a két község intézményei és hi­vatalai között. Hálával és köszö­nettel tartozunk azért, hogy Sükösdön az intézményeink sze­mélyi ügyeit intézik, az oktatást szervezik.- Kidolgozott céljaik vannak.- Részletes tervekkel rendel­kezünk. Igyekeztünk a pályáza­tokat megtervezni, jól felépíteni, benyújtásukat előkészíteni. Van­nak kisebb célkitűzéseink, mint például az óvoda előtti térköve­zés, járdaépítés, a buszmegállók cseréje. De vannak nagyobb pro­jektek is. Ezek közé sorolom a Sükösd-Érsekcsanád-Baja kö­zötti kerékpárút létesítését. A ki­vitelezésre irányuló pályázatot a gesztor most készíti. Szintén kö­zösen történik - Sükösd, Érsek­csanád, Vaskút részvételével, Ba- i ja gesztorságával - a szennyvíz­csatorna-hálózat kiépítésére vo­natkozó pályázat benyújtása. Önállóan pályáztunk a Norvég Alapnál a közintézményekben a fűtésrendszer alternatív energi­ára való átalakítására, a nyílás­zárók cseréjére és külső hőszige­telésre. Az első körben továbbke­rültünk, jóllehet 1500 projektöt­letből választottak ki 150-et. Mint minden településnek, ne­künk is fontos lenne útjaink fel­újítása. Sajnos, még olyan szaka­szok is vannak, melyek nem asz- faltozottak. Kiemelt feladat in­tézményeink állapotának javítá­sa, ezért is pályázunk. De önerő- j bői is folyamatos a munka az in­tézményekben. Sportvezető és tanár is volt a polgármester FELSŐ RÓBERT 1969- ben született Baján 1975-83 között végez­te az általános isko­lát Érsekcsanádon. 1983-87: Mezőgaz­dasági Szakközépis­kola, Szekszárd. 1988-93: Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. 1994: sorkatonai szolgálat. 1990-92: Bonn, né­metországi ösztöndíj. 1994-2001 sportvezető. 1997-től németnyelv­tanár a bajai Jelky szakképző iskolában. 2002-től képviselő az érsekcsanádi testület­ben, az oktatási, kulturális és sportbizottság elnöke. 2006-tól polgármester.- Miben látja a szép eredmé­nyek zálogát?- Egyre nagyobb az összefo­gás. Az iparűzési adót 2-ről 1 százalékra csökkentettük. Sok vállalkozó a különbséget társa­dalmi munkával visszasegíti, így tudjuk lecserélni buszmegál­lóinkat, virágosítani a falut. Hir- | detőtábláinkat is támogatásként [ kaptuk. A képviselők egy része a tiszteletdíjáról mond le, amit azután szintén közösségi célok- j ra fordítunk. KEFVISELO-TESTULET Felső Róbert polgármester, Vesz­teg Zsolt alpolgármester, Ara­nyos Dániel, Budai Róbert, Csák József, Felső István, Horváth Fe­renc, Kovács Attiláné, Taba Zol­tán, Takácsné Kellner Mária. Jegyző: Juhász Péter. EGY KIS TÖRTÉNELEM A falu neve Csanád volt. Okle­vélben először 1391-ben említik Chanad alakban. Az Érsek elő­tag arra utal, hogy a falu 1848-ig az érsekség birtoka volt. Éghajlata kellemes, a nagyal­földinek és a Duna mellettinek a jellemzőit mutatja. A napsütés évi átlagban meghaladja a két­ezer órát. Meghatározó a Duna és a Duna-völgyi Főcsatorna kö­zelsége. A folyam sűrűn változ­tatta medrét. Olyannyira, hogy az eredeti falu a jelenlegi meder helyén volt, a jobb parton. A Du­na túlpartján levő Veránka- sziget mindig az itteni gazdálko­dás fontos szerepét képezte. A mocsaras, lápos terület védelmet jelentett a lakosságnak a török időkben. Az ingoványbán akár egy lovas is elsüllyedhetett, míg az emberek ismerték a járást. A Duna helyváltoztatása és a gyakori áradások miatt a falu mindinkább keletebbre szorult. A lakosság Béfaluba, azaz belső faluba költözött, mely még min­dig a Duna mellé esett, Szomfo- vával szembe. Egy 1500-as évek­ből származó térképen Csanád már templommal bíró helyként szerepel. 1806-ban az érsek ren­deletére mai, magasabb helyére telepedett át a falu. A lakosság ragaszkodott régi portáihoz, ezért az átköltözés érdekes kö­rülmények közepette zajlott, jó évtizedig eltartott. Az uradalmi tiszttartó cselhez folyamodott. Kirendelte robotra a régi Csa- nádra a sükösdi jobbágyokat, akikkel lerontotta a portákat. E napon a Csanádiak a régi Sükös­dön cselekedték ugyanezt. Az Érsekcsanád Regensburgban áll így történt Bajánál robbant a hajó, öten életüket vesztették a Dunán Gyakorta meghívják az érsek- csanádiakat a bajorországi Re­gensburg városába, ahol a Du­nán egy impozáns vízi jármű ringatózik, melynek neve Érsekcsanád. Idén huszonöt esztendeje, hogy múzeumhajóvá nyilvání­tották. A májusi jubileumi ün­nepségen Felső Róbert polgár- mestert felkérték köszöntőre. A tízévenként adható magas elis­meréssel, Arany Zászló Érdem­renddel tüntették ki. A lapátke­rekes gőzös eredetileg a Ruthov nevet kapta, 1923-ban bocsátot­ták vízre a regensburgi hajó­gyárban. A legkorszerűbbek kö­zé számító jármű volt, olyan mű­szaki berendezésekkel, mint például gőzzel működő hor­gony- és vontatókötél-csörlő, kormányszerkezet és áramfej­lesztő aggregát. AII. világhábo­rú idején vontatta az uszályokat a Du­nán. Személyzete ti­zennyolc főből - ka­pitány, fedélzetmes­ter, két-két kormá­nyos, matróz és gé­pész, hat fűtő, számtiszt, hajós­inas, szakácsnő, konyhalány - állt. A fehér hajó álcázás céljából szürke felületet kapott, a hajófal és a kormány­állás teteje salakládákkal és páncéllemezekkel volt megerő­sítve. A gép teljesítménye 800 lóerő, a hajótest hossza 61,6 mé­ter, szélessége 7,9 méter, a la­pátkerekeknél 16,6 méter volt. A Ruthof 1944. június 19-én, hét­főn este Bajára ér­kezett. Lehorgony­zóit, majd másnap dél körül indult to­vább. Egy óra múl­tán érkezett Érsek- csanádhoz, a Ve­ránka-szigetet kö­rülölelő Duna-ág északi folyásával egy magasságba. A legénység feljött a fedélzetre, hogy meg­nézze egy aknára futott hajó roncsát. Ekkor hatalmas robba­nás vágott tátongó rést a testbe. A fedélzeten lévőket és az első gépészt a légnyomás messze repítette. A kormányosnak si­került a vízbe ugrania. A hajó hirtelen felágaskodott) majd el­süllyedt. A túlélők égési sérü­lésekkel, repeszszilánkok okozta sebekkel és csonttöré­sekkel kerültek a bajai kórház­ba. A gépész és a két fűtő nem tudott kimenekülni a hajó gyomrából. Odaveszett a szám­tiszt és a szakácsnő is. A roncs tizenkét esztendeig volt a víz alatt. A magyar hajózá­si társaság kiemelte, felújítás után Érsekcsanád néven üzem­be állította. 1973-ban végleg leál­lították az öreg járművet, mely a regensburgi egyesület tulajdo­nába került, múzeum céljára. ■ A gépész és a két fűtő nem tu­dott kimenekül­ni a hajó gyom­rából. Odave­szett a szám­tiszt és a sza­kácsnő is. Virágzik 3 település Mint mindenütt a községben, a polgármesteri hivatal előtt is sok a virág. Büszkék is településük szépségére a Csanádiak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom