Petőfi Népe, 2008. május (63. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-19 / 115. szám

2008. MÁJUS 19., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Gyorsan nő az életjáradé­kosok száma hazánkban. Mind többen látják ugyan­is: csak az állam nem képes nyugodt nyugdíjas­éveket biztosítani. A magyar nyugdíjasok többsége szigorú takarékoskodásra kényszerül. Az állami nyugdíjrendszer ugyanis nem képes a szükséges ellátást biztosítani. Molnár Sándor A jelenlegi sokszorosára nőhet a következő évtizedben az időskori életjáradékban részesülők száma Magyarországon - állítja a pénz­ügyi felügyelet. Az ok: a jelenlegi magán- és önkéntes nyugdíjpénz­tári tagok közül mintegy 600 ez­ren mennek nyugdíjba 2020-ig, és többségük életjáradék formájá­ban veszi majd fel felgyülemlett pénzét, rendszeres havi kiegészí­tésként az állami ellátás mellé. | A jogosultak többsége ugyanak- | kor nem érti az életjáradékos 1 konstrukció lényegét, kevés infor- J mációval rendelkezik a termé- I kékről és a szolgáltatókról, és ez jelentős kockázatot jelent számá­ra. A felügyelet és szakemberek segítségével összeszedtük, amit az életjáradékról tudni kell. 1. A TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK, amelyek az elmúlt évtizedekben végbementek, mára szinte teljesen eltüntették a klasszikus, többge­nerációs együttélési formát, az em­berek mind nagyobb hányadának ezért magának kell időskori meg­élhetéséről gondoskodnia. Jelenleg a nyugdíjasok legfőbb bevételi for­rása az aktív keresők által finanszí­rozott állami ellátás, ám ez a mo­dell válságban van, ezért a jövő idő­sei megélhetésüket mindinkább megtakarításaikra, vagyonukra lesznek kénytelenek alapozni. 2. A VAGYON TEHÁT BIZTOSÍTÉKUL szolgál arra, hogy birtokosa nyugdíjaskorában se szenvedjen szükséget: ha az állami ellátás nem elég, a megtakarításból ki­pótolható. Az időskori vagyonfel- használás két stratégiát követ­het: ha a nyugdíjas örökséget kí­ván maga után hagyni, a megta­karítás kamatait szabad csak fel­élnie, ha ennek nem látja szük­ségét, magát a tőkét is felélheti. 3. ÁM UTÓBBI STRATÉGIA RIZIKÓS, hiszen a vagyonfelélés üteme túl gyors is lehet, ez esetben pedig bekövetkezhet, hogy a nyugdíjas tőke nélkül marad, jellemzően nagyon idős korára. De nem jó az sem, ha a vagyonfelélés túl las­sú, hiszen ez esetben az idős em­ber után fel nem használt tőke marad hátra, miközben ezzel a pénzzel akár jelentősen is emel­hette volna az életszínvonalát. 4. ÉPP EZEKET A KOCKÁZATOKAT küszöböli ki az életjáradék, hi­szen pontosan addig tart, amed­dig szükség van a belőle szár­mazó jövedelemre, vagyis a nyugdíjas élete végéig. Az élet­járadék tulajdonképpen csere: jelenlegi vagyonért jövőbeli jö­vedelmet kap a nyugdíjas. Egy­ben biztosítás is, hiszen az életjá­radékot fizető szolgáltató garan­tálja, hogy a pluszpénzt az idős ember élete végéig megkapja. 5. MINDEZ CSAK ÚGY LEHETSÉGES, ha az egy társasággal szerződő biztosítottak úgynevezett ve­szélyközösséget alkotnak. Bizto­san lesznek olyanok, akik után marad tőke, és lesznek olyanok is, akik még életükben felélik az átadott .vagyont - utóbbiak hiá­nyát az előbbiek megmaradt pénzéből fedezi a szolgáltató. MA MAGYARORSZÁGON a ma­gán- és az önkéntes nyugdíj- pénztáraknál van mód élet­járadék igénylésére (előbbiek­nél 2013-tól csak erre lesz mód, egyben nem lehet majd 6. AZ ÉLETJÁRADÉK ÖSSZEGÉT a szolgáltatónak befizetett vagyon és a korunk határozza meg. Min­den életkorhoz tartozik egy hátra- lévőélettartam-becslés; a befize­tett tőkét ezzel osztják el, így jön ki a járadék évi összege. Számítási segédlet Kor Várható hátralévő (év) élettartam (év) 55 24,2 60 20,1 65 16,2 70 ti| 12,6 FORRÁS: PSZÁF az öszegyűlt tőkét és hozamot felvenni), továbbá tíz biztosító- társaság és -egyesület nyújt élet­járadék-biztosítást A lakásért életjáradék konstrukció pedig három társaságnál érhető el. 7. BONYOLÍTJA A HELYZETET, hogy a befizetett tőkénket a szol­gáltató befekteti, az ebből szár­mazó hozam is minket illet. Le­vonja viszont a saját költségeit, ami csökkenti a jövedelmünket. 8. FONTOS ÉSZBEN TARTANI, hogy az életjáradék alapesetben nem örökölhető. A szolgáltatótól kapott jövedelemre is alapeset­ben csak az életjáradékos jogo­sult. Előnye az életjáradéknak, hogy nem terheli állami levonás. 9. A LAKÁSÉRT ÉLETJÁRADÉK mind népszerűbb hazánkban is. A szolgáltató megvásárolja az időskorú ingatlanját, a vételárat folyamatos jövedelem formájá­ban fizeti a nyugdíjas haláláig. Az eladó az ingatlanban marad­hat. A szolgáltatók olyan nyug­díjasokkal szerződnek, akik leg­alább 65 évesek, az ingatlanjuk legalább 5 millió forintot ér, és 100 százalékban az övék. Többtucatnyi szolgáltatónál vehető életjáradék Életjáradék: mind többen kérik nyugdíj A jelenlegi sokszorosára nőhet a kiegészítő ellátásban részesülők száma A posta is készül az adóbevallási rohamra A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ­bevallások leadásának ha­tárideje miatt egyes posta- hivatalok tovább tartanak nyitva kedden - közölte a Magyar Posta Zrt. A közle­mény szerint a megyeszék­helyeken általában egy-egy postahely este nyolcig tart nyitva, Budapesten a Nyu­gati és a Keleti pályaudvar­nál működő postán éjfélig, a Krisztina körúti posta­palotánál pedig este 10-ig várják az ügyfeleket. „Elképesztően jó" lehet a gabonatermés EGY BRIT ELEMZŐCÉG, a 4cast szerint az idei évre az előre­jelzések „elképesztő”, 16 millió tonnás gabonater­mést valószínűsítenek, ami szerintük 4-5 százalékosra is feltornászhatja a magyar GDP növekedését idén. Magyar elemzők szerint viszont túlságosan magas ez a becslés, valójában csupán félszázalékos többle­tet adhat a jó termés a gaz­dasági növekedéshez. Jól fogyott tavaly a magyar sör hazánkban TAVALY a Magyar Sör­gyártók Szövetségének tag­jai 4,7 százalékkal növelték termelésüket az előző évhez képest - tette közzé honlapján a nagy sörelő­állító cégeket tömörítő szer­vezet. A múlt évben ha­zánkban értékesített 7,335 millió hektoliter sör több mint fele - 52 százaléka - továbbra is a hagyományos sörmárkákból került ki. A növekedés főleg az ala­csony árú söröknél volt tapasztalható. A Hírsávot a támogatja. Mennyit vesznek el a gyomok a kukoricatermésből? A kukoricát minél hamarabb, le­hetőleg már a kelést követően mentesíteni kell a gyomnövé­nyektől. A gyomok és a kukorica a ke­lés utáni időszakban egyazon talajrétegből táplálkozik, és ha a kukorica zavartalan fejlődéséhez szüksé­ges vízből és táp­anyagkészletből a gyomok tolvaj mód­jára elvesznek, ak­kor ennek a kukori­ca fejlődése látja ká­rát. Az okozott kár mértéke a gyomnyo­mástól, a tápanyag­ellátottságtól és a csapadékviszonyoktól függ. Ha kevés a gyom és bőséges a víz- és tápanyag-ellátottság, akkor a kukorica fejlődésén - és később termésén - alig vesszük észre a gyomok által elcsent mennyisé­get. Ha viszont a tápanyagmeny- nyiséget nem a luxusfogyasztás szintjére állítjuk be, és a csapa­dék sem bőséges, akkor már ke­vés gyom is súlyos, mázsákban mérhető termést rabol. A kukorica növekedése folya­mán a gyomok a kelés utáni 2-5 hét alatt okozzák a legnagyobb kárt. Másképp fogalmazva: kö­zepes vagy annál erősebb gyom­fertőzés mellett a ku­koricát 2-3 leveles koráig mentesíteni kell a gyomoktól, mert ha tovább él­nek, már termés­veszteséget okoz­nak. Gyomirtást végez­hetünk a kukorica vetésétől a korai ál­lománykezelésen ke­resztül az állománykezelésig. A készítmény kiválasztásánál a legfontosabb a tömegesen elő­forduló gyomok elleni hatékony­ság, az időjárási körülmények és a várható tartamhatás figyelem- bevétele. A megfelelő gyomirtó szer ki­választásához kérje növény- védelmi szakmérnök tanácsát. ■ A gyomkonku­rencia a kukori­ca termésének 20-90 százalé­kát is képes elvinni, száraz években többet, csapadékos idő­járás mellett kevesebbet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom