Petőfi Népe, 2008. május (63. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-19 / 115. szám
4 LÁTNIVALÓK Szentkirály azon kevés települések egyike, mely saját, államalapító Szent István királyunk testéből származó ereklyével büszkélkedhet. A még Lászlófalva- ként jegyzett község régi-új nevének felvételére készült 1987- ben, amikor Puskás Mihály plébános azzal a kérdéssel fordult Marosi Izidor, akkori váci püspökhöz: lát-e lehetőséget arra, hogy a névcsere kapcsán a település egy Szent István-ereklyé- hez jusson? A püspök kicsit meghökkent, de megígérte, utánanéz a dolognak. Másfél hónap múlva Marosi Izidor váratlanul látogatást tett a helyi plébánián. Táskájából elővett egy csomagot, és sejtelmesen bontogatni kezdte. A plébános legnagyobb meglepetésére a csomagból egy drágakövekkel kirakott, vörös viaszpecséttel lezárt ereklyetartó került elő. Mint kiderült: az eredetileg Dubrovnikből származó csontdarabka megjárta az Újvilágot is. Évekig az egyik egyesült államokbeli (USA) domonkos rendi kolostor szerzeteseinek birtokában volt, akik azonban - megtudván a nemes célt - első szóra szívesen felajánlották a távoli, anyaországbeli falu számára a felbecsülhetetlen értékű csontszilánkot. A jelenlegi míves ereklyetartót 1989- ben készítették. Egyébként májusban fejeződtek be a helyi katolikus templom felújítási munkálatai. A templom külső falait korszerű, az időjárás viszontagságait jól bíró vakolattal vonták be. A rekonstrukció az ajtók, ablakok, illetve a héjazati bádogosmunkák mellett kiterjedt az 1901-ben emelt épület teljes elektromos hálózatának, a torony ablakainak és a villámhárító cseréjére, de a húszéves óraszerkezetet is felújították. A kis halmon álló református templom az ősi, Árpád-kori templom helyén épült 1902-ben. Falaiba beépítették a pusztatemplom megmaradt köveit is. SZENTKIRÁLY PETŐFI NÉPE - 2008. MÁJUS 19., HÉTFŐ Megőrizni az értékeket szabó gellért Az alföldi embernek évszázados a túlélő képessége Szentkirály már a középkorban a legjelentősebb falunak számított Az idei majális egész napos programsorozata a helyi mazsorettcsoport zenés ébresztőjével indult. Szentkirály ötvenhat éve önálló település. Előtte közigazgatásilag Kecskeméthez tartozott, 1952- ben mégis László- falvaként tüntették fel a térképeken. Azóta visszaszerezte régi nevét, s közben felnőtt egy új generáció is. Szabó Gellért polgármester már ennek a korosztálynak a képviselője.- Az önkormányzatok többsége súlyos gazdasági gondokkal küzd. Szentkirály esetében lát-e lehetőséget a kitörésre?- Nem hiszem, hogy szükség lenne bármilyen kitörésre. A jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben a tisztességes túlélés bőségesen elegendő egy faluközösség számára. Minden jel arra mutat, hogy jelentős fellendülésre egyelőre nem gondolhatunk. Az intézmények, az önkormányzat működésének fenntartása viszont alapvető elvárás. Úgy gondolom, az a hagyományos túlélő képesség, ami az alföldi embereket, köztük a szentkirályiakat is jellemzi, elegendő „muníció” a mai idők átvészeléséhez is. Az önkormányzat tavaly úgy döntött: Szentkirály megőrzi oktatási intézményeinek önállóságát. Nagyon fontos, vagy inkább: a legfontosabb határozata volt ez a képviselő-testületnek. Noha első látásra sima szervezési, strukturális kérdésnek tűnik, bebizonyosodott: hosszabb távra szóló üzenete van. Kutasi Ferenc alpolgármester ugyancsak az új generációt képviseli.- Szentkirály nem akar város lenni. Szeretne falunak megmaradni a huszonegyedik században is. Az önkormányzatnak az a célja, hogy olyan élhető környezetet teremtsen, ami korábban is jellemezte a falvakat. Ehhez elsősorban az értékek megőrzése szükséges. Természetesen emellett fejlesztjük az infrastruktúrát: utakat építünk, szennyvízhálózatot. Folyamatosan nyújtjuk be ilyen irányú pályázatainkat. Az önkormányzat különböző uniós források fel- használásával igyekszik fenntartani és fejleszteni szolgáltatásait. Ez is a helyben lakók megtartását szolgálja. Azt viszont nem akarjuk, hogy megduplázódjon a népesség. Az a célunk, hogy a jelenlegi közösség egyrészt megmaradjon, másfelől belső értékeiben is fejlődjön. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy közösségünk hosszú távra tervezhessen. Abban mindkét településvezető egyetért, hogy az oktatás, az egészségügy, a szociális terület, de leginkább a közművelődés és a civilszervezeték sorsa nagy hangsúlyt és folyamatos odafigyelést igényel. Örömteli esemény, hogy a közelmúltban megalakult a Szentkirályi Ifjúsági Közhasznú Egyesület, amely mára eljutott oda, hogy saját rendezvényei szervezése mellett a község szépítésében is aktívan részt vállal. Ha szükséges, tagjai kicserélik a köztéri padok korhadt vagy törött léceit, újrafestik a padokat, de számos egyéb tervet is kigondoltak. Az oktatási intézmények önállóságának megőrzése olyan célt ad, mely elsősorban a jó- | akarat, a segítő szándék, a kezek összekapcsolódásának irányába mozdítja a szentkirályi közösséget. Olyan kihívás ez, amelyik már nem az egyszerű megmaradásra, hanem annál jóval messzebbre mutat, s a jövőben, a távlatokban való gondolkodásra sarkall. Szentkirály a Duna-Tisza köze egyik legősibb települése. Neve I. (Nagy) Lajos király 1354-ben kelt levelében bukkan fel először. Árpád-kori templomának romjai még a 19. században is álltak. (A régészek szerint az Árpád-korban öt település is létezett a környéken. Közülük háromnak saját temploma volt. Ezek legjelentősebbike Szentkirály volt, amit egy 1514-ből származó leírás utcás, soros faluként említ. - A szerző.) Tény, hogy Szentkirály a török időkben már valóban jelentős településnek számított. A gyakori hadjáratok során azonban többször feldúlták, lakosságának jelentős részét elpusztították. A 18. század elejére szinte teljesen elnéptelenedett. A lakaüan vidék Kecskemét pusztájává vált. Újratelepítése az 1700-as években kezdődött el. Akkortájt a kecskeméti bérlők közül is sokan költöztek ki a pusztára, ahol kis- és középbirtokosként főként állattenyésztéssel és szőlő- termesztéssel foglalkoztak. A népesség folyamatos gyarapodása megkövetelte a helyben oktatást, ami az 1850-es években indult meg. A fejlődést jól mutatja, hogy 1901-ben a katolikus, majd 1902-ben a református hívek is templomot építettek. Ebben az időben a puszta lakossága mintegy kétszerese volt a mainak. Szentkirály-puszta 1952. január 1-jén vált közigazgatásilag is önállóvá Lászlófalva néven. A község eredeti, ősi nevét 1987. augusztus 20-án tudta visszaszerezni a helyi vezetés és a lakosság kezdeményezésére. Két évvel később felavatták Szent István király szobrát, mely mára a község jelképévé vált. Hasznos információk A település rangja: _______falu Ir á nyitószáma:__________6031 Telefonkörzetszáma: 76 A polgármesteri hivatal címe: ___Kossuth Ujos utca 13. szám A hivatal telefonszáma: 76/597-011 A hivatal e-mail-címe: ______sztkiraly.polghiv@axelero.hu SZ ENTKIRÁÍY NAPJA Minden évben az augusztus 20. utáni vasárnapon falunap keretében ünnepel a község, évente másmás aktualitást állítva előtérbe. A programsor Szent István-napi búcsúval indul, kulturális bemutatócsoportok műsorával, sportrendezvényekkel, kirakodóvásárral folytatódik, és utcabállal zárul. ________ Sz entkirály szeretne falunak megmaradni SZABÓ GELLÉRT Kecskeméten született 1957-ben. A Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskolán 1981-ben állattenyésztő üzemmérnöki, két év múlva ugyanott állathigiénikus szaküzemmémöki oklevelet szerzett. A rendszerváltás óta Szentkirály polgármestere. Az Európa Tanács Helyi és Regionális Közhatóságok Kongresz- szusának 1996 óta a tagja, a Magyar Faluszövetség elnöke. Nős. Mindent a vendégért tesznek gasztronómia A finom étekhez igényes kiszolgálás társul Ahol a pénze is jól érzi magát szolgáltatás Kedvező hitelek, garantált betéti elhelyezések A Hétvezérhez fogadó csodaszép környezettel fogadja a vendégeket. Kecskemét szomszédságában, a szentkirályi úton megszépülve, kibővülve várja a vendégeket a környék egyik legnépszerűbb vendéglátóhelye: a Hétvezérhez címzett fogadó. Százhúsz férőhelyes étterme kiválóan alkalmas lakodalmak, családi, vállalati rendezvények lebonyolítására. A fogadónak saját, a kor elvárásainak minden tekintetben megfelelő konyhája, konyha- és kiszolgáló személyzete van. A különleges ételekhez Magyarország legjobb termelőinek borát és márkás csapolt söreit kínálják vendégeiknek. A finom étkek mellé igényes kiszolgálás és kellemes környezet is társul. A fogadó különlegessége a hagymával, paradicsommal, sonkával, sajttal és libamájjal töltött sertéskaraj Hétvezér módra. Elkészítési módját - természetesen - hétpecsétes titokként őrzik. Kedvező fekvésének és jó konyhájának köszönhetően a Hétvezérhez címzett fogadó mára a környék egyik legkedveltebb vendéglátóhelyévé nőtte ki magát, ahol mindig szeretettel várják a kedves vendégeket. A Lakiteleki Takarékszövetkezet szentkirályi kirendeltségének épülete négy éve készült el. Új helyén, a település főbb intézményeinek szomszédságában, immár valóban érvényesül az „útba esik jövet-menet” szlogen. A kirendeltségen mindenki megtalálja a személyes pénzügyi igényeihez igazodó, legkedvezőbb megoldást. Az új épületet bankjegykiadó automatával is ellátták, így a helybéliek vagy az átutazók munkaidőn túl is bármikor készpénzhez jutnak. A takarékszövetkezet a betéti elhelyezés számos formáját kínálja ügyfeleinek, kedvező hitelekkel segíti a mezőgazdászok tevékenységét, a lakásépítést, -vásárlást, aktívan közreműködik a gyermekek utáni támogatások folyósításában, s a legkorszerűbb banki termékeket is kínálja: internetes bankolás, hitelkártya, devizaalapú hitelezés. Mindemellett a helyi intézményeket és civilszervezeteket is támogatja, de adójával a falu fejlődéséhez is hozzájárul. Az Impozáns kirendeltség már valóban útba esik - jövet-menet.
