Petőfi Népe, 2008. május (63. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-09 / 108. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. MÁJUS 9., PÉNTEK GÁTÉR 7 Híres csárdáját az utazók mellett a betyárok is gyakran látogatták Összetartani a közösséget urban ístvánné Ne csak kérdezzünk, a választ is várjuk meg! Az 1924 óta önálló település nevét a rajta átfolyó Gát-érről kapta. A határában felszínre került leletek alapján már a népvándorlás időszakában kedvelt pihenőhelynek számított. A honfoglalás korából fennmaradt legszebb emlék az a bizánci származású női aranygyűrű, amit Exterde Tibor gátéri tanító tárt fel, s jelenleg gátéri leletként a Budapesti Történeti Múzeumban van kiállítva. Később az alföldi betyárok is gyakran megfordultak a környéken, emléküket számos legenda őrzi. A gátériak ősei a szomszédos községekből települtek ide. A benzinkűttal szomszédos csárda feltehetően az 1820-as évek táján épülhetett, a hajdani postakocsi-állomás szomszédságában. Vendégei vásározók, betyárok, postakocsis utasok voltak. A feljegyzések szerint a csárdához lóváltó állomás is tartozott. A hagyomány szerint a csárdát rövid ideig Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István is bérelte. Kedves felirattal csalogatta a vendégeket: „Itt a világ közepe, ha nem hiszi, jöjjön be!” Gátér első iskolája 1880-ban épült, ahol eleinte egyetlen tanító tanított. A települést később a szomszédos Pálmonostorához csatolták. A fellendülő gazdasági élet és az egyre erősödő önállósodási törekvés eredményeként 1924. május 1-jén Gátér kivált Pálmonostora községből, és önálló település lett. Magyarország egyetlen lovas postása gátéri Kulik István személyében Gátőrön dolgozik Magyarország egyetlen, még ma is aktív lovas postása. A kézbesítő a település külterületén több mint hetven kilométer hosszú útvonalon hordja naponta a küldeményeket. Könnyű homokfutóját néhány éve a Posta Rt. készíttette, a ló viszont Kulik István tulajdona. S bár az országban lovas postásként tartják számon, hűséges négylábúját ma már többnyire csak olyankor fogja a kocsi elé, ha az esőtől, belvíztől, hótól meglágyult földutakon máshogy nem érne célba. ■ Gátér sosem tartozott a módos települések közé, valahogy mégis mindig sikerült felülkerekednie a nehézségeken. Nincs ez másképp idén sem. A gondokról, nehézségekről Urbán Istvánná polgár- mester asszonnyal beszélgettünk.- Mit hozott a 2008-as esztendő Gátér számára?- Eleve jóval kisebb költség- vetést. Tavaly forráshiányos helyzete miatt az önkormányzat nem tarthatta meg oktatásinevelési intézményeinek fenntartási jogát önállóan, kénytelen a kiskunfélegyházi többcélú kistérségi társuláson belül a várossal közös mikrotársulás- ban működtetni az óvodát és az iskolát. Emiatt egyharmadával csökkent a költségvetési támogatásunk, mivel a feladathoz kapcsolódó normatívát immár a mikrotársulás kapja. Idei költségvetésünk sajnos továbbra is forráshiányos. Pedig mindig arra törekedtünk, hogy spóroljunk, takarékosan gazdálkodjunk, ez a polgármesteri hivatalon is meglátszik. Minden irodában ott van ugyan a számítógép, de maga az épület húsz éve nem volt felújítva. Abban bízom, hogy a területfejlesztési pályázatokon sikerül pénzt nyernünk a legszükségesebb munkálatokra.- Ilyen szűkös anyagi helyzetben mernek beruházásokra gondolni?- Eddig minden beruházásunk pályázati pénzből valósult meg. Nagyon fontos lenne a csatornahálózat kiépítése. Gátér alatt úgynevezett agyagréteg húzódik, melyen nem tud elszivárogni a felszíni víz. Ezért nálunk rendkívül gyakori a belvíz, s bizony már házak is dőltek össze miatta. Hasonlóképp fontos az utak karbantartása is. A belterületi utak szerencsére meglehetősen jó állapotban vannak.- Hogyan alakul Gátér lélek- száma?- Az utóbbi két-három évben nem volt népességfogyás. Ez az esztendő elhalálozás tekintetében viszont nagyon rosszul indult. És ami legalább ennyire rossz: rendkívül kevés gyerek születik. A gyerekvállalást mi a fiatal házasok első lakáshoz jutásának - egyszeri, vissza nem térítendő - támogatásával próbáljuk ösztönözni.- Ha igaz, hogy a baj közelebb hozza egymáshoz az embereket, a gátériak nagyon összetartanak...- Nem eléggé... Igazából ezért is gondolom úgy, hogy a nehézségek dacára még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a közösség összekovácsolására. Minden településen vannak olyanok, akik csak kritikus szemmel nézik a rendezvényeket, de maguk semmivel nem járulnak hozzá azok sikeréhez. S nemcsak nem járulnak hozzá, de részt se vesznek az eseményeken. Ezért ha akad néhány helybéli, aki valóban tenni akar a faluért, az itt élő közösségért, mindegy, milyen formában - akár csak azzal, hogy kijön a családjával május 2-án, hogy együtt főzzön a többi gátérivel -, az már eredmény. Akkor, ha egyikük megkérdi a másiktól: „Hogy vagy?” - valószínűleg a választ is megvárja. Ugyanezt a célt szolgálja az összes többi rendezvényünk is. Nevezetesen, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az embereket, hogy érezzék: összetartoznak. Igaz, hogy nehéz a gazdasági helyzet, igaz, hogy a politika olyan, amilyen, de ha úgy állunk hozzá a dolgokhoz, hogy mi itt vagyunk; nekünk, helyieknek kell összefognunk, akkor az ilyen alkalmak még nagyobb jelentőséget kapnak a jövőben. Urbán Istvánná GÁTÉRON született 1945-ben. 1966 és 1984 között a Keleti Fény Termelőszövetkezetben dolgozott adminisztrációs munkakörben, majd személyzeti vezetőként. 1990-ig tanácselnökként irányította a falut, a rendszerváltás óta polgármester. Két fia és két unokája van. A látnivalókban gazdag környéket sokan felkeresik A Fehér-tó gátéri részét a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi területté nyilvánította. A környéken sokféle védett vadmadár megfigyelhető. Jellemző vonuló madarak a darvak, a vadlu- dak, récék és a parti madarak. De rendszeresen fészkelnek itt különböző gémfélék is. Nem véletlen, hogy kilenc esztendeje, 1999-ben a Természetvédelmi és Ornitológiái Tábor számára a gátéri Fehér-tó biztosította a helyszínt. Közel kétszáz gyermek tapasztalhatta meg a természet közelségének élményét. A gátéri római katolikus templom 1925-ben épült (egyes források szerint 1924-ben, vagyis Gátér önállóvá válásának esztendejében), eklektikus stílusban. Csodálatos neogótikus oltárát már sokan megcsodálták. Védőszentje Szent Anna. Minden évben, a július végi Anna-napkor rendezik meg a hagyományos templom- és falubúcsút. A második világháború idején Gátér súlyos összecsapások színhelye volt. A harcokban elesett áldozatok tiszteletére 2001-ben emlékművet állított a helyi önkormányzat. HASZNOS INFOK Rangját tekintve: Gátér község. Területe: 3089 hektár, lélekszá- ma: 1035 fő, lakásainak száma: 488, telefonkörzet: 76, irányitó- szám: 6111 POLGÁRMESTERI HIVATAL ól 11 Petőfi Sándor utca 16., telefon: 426-216, 583-508 Polgármester: Urbán Istvánná, jegyző: Toldi Zsolt. A képviselő-testület: Fekete Antal (alpolgármester), Farkas Márta, Gulyás János József, Kis Illés, Oroszi Melinda, Seres Balázs, Trombitás Csaba. Guruló építménycsodák vállalkozás Utánfutóinak híre már a határon túlra is eljutott Romániai megrendelésre kürtös kalácsos pavilonokat készít. Kis Illés gátéri laka- tosmester 1977-ben J Z fm., kezdte el önálló te- TÜLJI vékenységét, amit |1 nógy évvel később Jj törvényesített. Tevékenysége eleinte csak az utánfutókra korlátozódott. Ma már szinte lehetetlen felsorolni, mi minden készül a műhelyében. A klasszikus utánfutók mellett egy- és kéttengelyes büfé-és hűtőkocsikat, teherautó-platókat, fülkéket, ló-, csónak-, repülőgép- és csomagszállító utánfutókat tervez és gyárt. De medencefedelek, kis- és nagykapuk, kovácsoltvas balkon-, erkély- és lépcsőkorlátok, kerítéselemek, sőt fogathajtók számára versenykocsik készítését is elvállalja. Mindezt határidőre és a legjobb minőségben. Szakértelmét, megbízhatóságát 1990-ben „Az ipar kiváló mestere” oklevéllel jutalmazták, amit ma is műhelye falára kiakasztva őriz a gátéri mester. Családi főzőnap Május másodika a főzés jegyében telt Gátéron. A vállalkozó kedvű családok egymás és saját kedvükre sütöttek-főztek a pörkölttől kezdve a különféle sülteken át a paprikás krumpliig bezárólag. CM K (44 Több mint kétezren vettek részt május elsején a paksi erdőben megrendezett terepjáró-találkozón.
