Petőfi Népe, 2008. április (63. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-26 / 98. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. ÁPRILIS 26., SZOMBAT KASKANTYÚ HIESAV A csengődlek ellopták a községházát história Kaskantyú, az egy­kori kun település a török időkben teljesen elpusztult. Újratelepítése a 19. század közepén keződöt meg. Kez­detben Páhi, Csengőd és Kaskantyú egy közigazga­tási területhez tartozott, melynek székhelye az utóbbi településen volt. 1907-ben helyi népszava­zást tartottak azzal kapcso­latban, hogy hol legyen a központ. A kaskantyúiak a biztos siker tudatában „ké­nyelmesen” készültek a voksolásra. Meglepetésük­re azonban a csengődiek jócskán rászerveztek az eseményre: lovas kocsikon hozták a szavazókat. A két település lakói azóta is rendszeresen felemlegetik a „községháza ellopását”. Bővülő testvér-települési kapcsolatok partnerség Az utóbbi évek­ben két testvér-települési megállapodást is kialakított Kaskantyú. A vajadasági Kupuszina (Bácskertes), va­lamint az erdélyi Dóba is határon túli magyarlakta település. Ezenkívül a szin­tén erdélyi Bögöz iskolájá­val a helyi iskola szoros kapcsolatot ápol, a vajdasá­gi Apatin kistérséggel pe­dig szintén partnerségi vi­szonyban Van Kaskantyú. Winchester és bíborszív a nyugdíjas gyűjtőnél szenvedély Nem mindenna­pi katonai gyűjteményt mondhat magáénak a kaskantyúi Deli Pál. A nyugdíjas lakatos több száz egyenruhát, több ezer jel­vényt és régi fegyvereket gyűjtött össze az elmúlt év­tizedekben személyes kap­csolatain keresztül. Olyan ritkaságokat láthat itt az érdeklődő, mint egy 19. századi Winchester típusú puska, egy amerikai bíbor­szív kitüntetés, egy Ráko­si korabeli „fakabát” (rend­őri egyenruha), de szere­pelnek a gyűjteményben, például, Ferenc József kora­beli katonai érdemrendek is. A tárlat előzetes egyezte­tést követően ingyenesen látogatható. Élhető falut építenének jövőkeresés Az útépítés hozhat áttörést a fejlődésben Közelkép ÚJHÁZI zsolt 1967-ben született Kalocsán. Előbb szőlő- és gyümölcstermesztőként vég­zett Kiskőrösön, majd Szegeden szerzett földrajz-rajz szakos tanári diplomát 2004-ben a vállalkozói szférából került idő közi választáson a polgármesteri székbe, 2006-ban újra megválasztották. Feleségével négy gyermekük van. Hobbija a vadászat. Újházi Zsolt polgármerster hobbijának hódolva aktív szerepet vállal a helyi vadásztársaság munkájában is. A városi emberek számára is vonzó település az álma Kaskantyú polgármesteré­nek. Azt mondja: nem sza­bad, hogy a negatív gondo­latok határozzák meg a jö­vőjüket.- Jó a közbiztonság, kedvesek az emberek, és az átlagnál jóval olcsóbban lehet családi fészket rakni Kaskantyún - sorolja Új­házi Zsolt, miért érdemes letele­pedni az 1100 fős, takaros falu­ban. A polgármester, persze, na­gyon is tisztában van azokkal a negatívumokkal, melyek az ilyen és hasonló kistelepülése­ket sújtják, de azt mondja: nem szabad, hogy pusztán ezek hatá­rozzák meg a jövőjüket.- Azt hiszem, hogy a globali­zációval szembeni ellenreakci­óként nálunk is hamarosan ér­zékelhető lesz az a tendencia, hogy az emberek a vidéki, nyu­godt életet részesítik majd előnyben még akkor is, ha a vá­rosokban dolgoznak. Erre sze­retnénk felkészülni - teszi hoz­zá. Ennek érdekében a legfonto­sabb lépés az lenne, hogy meg­épüljön a Kaskantyút Soltvad­­kerttel összekötő műút. Ehhez természetesen a 134 millió fo­rintos költségveté­sű, Önhibáján Kí­vül Hátrányos Hely­zetű (ÖNHIKI-s) te­lepülésnek megfe­lelő pályázati támo­gatásra volna szük­sége. A hét kilométer hosszú út nemcsak Vadkerttel kötné ösz­­sze a települést, hanem Kiskun­halas felé is lerövidítené az utat, és így - hogy mást nem mond­junk - a mentők 20 perccel ha­marabb érhetnének ide... A GYÜMÖLCSTERMESZTÉS és a kertészkedés mellett a kaskantyúi gazdák közül so­kan foglalkoznak szőlővel is. A hegyközség területe 650 hektár. A termés egyharmadából a ter­melők maguk készítenek bort, kétharmadát azonban leadják a térség egyik legjelentősebb A település életét meghatá­rozó másik fontos terület az ok­tatás. - A jelenlegi önkormány­zati ciklus első évének keserű döntése a helyi ál­talános iskola felső tagozatának meg­szüntetése volt, ami a jogszabályi előírások és az ala­csony gyermeklét­szám miatt elkerülhetetlennek bizonyult. Pozitívum ugyanak­kor, hogy zökkenőmentesen megoldódott a gyerekek bejá­rása a kistérségi oktatási intéz­mény kiskőrösi tagintézmé­nyeibe - folytatta a polgármes­pincészetének, a Szent Imre Pince Kft-nek. A soltszentimrei székhellyel működő társaság kaskantyúi telephelyén 3040 ezer mázsa szőlőt dolgoznak fel évente, melynek mintegy fele a helyi és környékbeli gazdáktól származik, akikkel a cég jó kapcsolatot ápol, problémáik tér. Az iskolaépület üresen ma­radt szárnyában egy egészség­házat alakítanának ki, ahol az orvosi rendelők mellett itt he­lyet kapna egy patika is. Újházi Zsolt hangsúlyozta: jelenleg minden fontos szolgál­tatást biztosítanak a lakosok számára a szociális segítség­­nyújtástól, az orvosi és védő­női ellátáson keresztül a könyvtárig.- Szeretnénk, ha nemcsak a lakosság, hanem a vállalkozók számára is ideális település len­ne Kaskantyú. Ezért letelepedé­süket minden tőlünk telhető eszközzel igyekszünk segíteni. megoldásában igyekszik a lehe­tőségei szerint segíteni. A mint­egy 43 ezer hektoliter tárolóka­pacitással rendelkező kaskantyúi pincéből kerül a bor a szentimrei palackozóba, innen pedig a multinacionális kereskedőhálózatokon keresz­tül a belföldi piacra. I Az iskolaépület üresen maradt szárnyában alakítanának ki. A kereskedelmi hálózatok polcaira kerül a kaskantyúi szőlőből készült bor A helyi időseket is segítik a Harmónia otthon gondozottjai Tizennyolc éve alapította meg a megyei önkormányzat kaskan­­tyúi központtal a „Harmónia” Szenvedélybetegek Otthonát, melynek kilenc telephelye közül négy a településen működik. Ez­zel az otthon nemcsak tisztelet­re méltó szociális feladatokat el­látó intézmény, hanem a község legnagyobb foglalkoztatója is: mintegy 72 fő dolgozik itt, több­ségük kaskantyúi. ■ A gondozottak 60 százaléka visszailleszke­dik a társadalomba. Petráimé Veres Sarolta igaz­gató asszony nem tagadja, hogy munkájuk kezdetekor a helyi la­kosság részéről tapasztaltak né­mi félelmet, illetve előítéleteket, de ez már teljesen megszűnt. - A központon kívül működő há­rom telephelyünk lakói gyakor­latilag beilleszkedtek az utcakö­zösségek életébe. Felvállalják, például, a helybéli idősek segíté­sét: ebédet viszünk, és gyógy­szert váltunk ki nekik, ha erre szükségük van - mondta az in­tézményvezető. A központi épületben egyéb­ként 95 férőhely van - a kihasz­náltság folyamatosan százszá­zalékos. Mindenféle szenve­délybeteget ápolnak, gondoz­nak itt, valamint biztosítják szá­mukra a szociális foglalkozta­tás keretében a munkavégzés lehetőségét. Átmeneti ottho­nukban, valamint a rehabilitá­ciós lakóotthonukban azok kap­nak helyet, akik már kísérletet tehetnek az önálló életvezetés­re; a modellházban pedig a kü­lönféle tréningekre, személyi­ségfejlesztő programokra is van lehetőség. A gondozottaknak egyébként 60 százaléka sikere­sen visszailleszkedik a társada­lomba, ami nagyon jó aránynak számít. A mongol testvérekkel építik fel a jurtatábort Kaskantyúi komédiások kompániája színjátszás A társulat más településekre is rendszeresen kap meghívást Kevés település mondhatja el magáról, hogy olyan „egzotikus” testvérönkormányzata van, mint Kaskantyúnak. A mongóliai Szajhan község vezetői úgy gon­dolták: a kapcsolat­­felvétel mind kultu­rális, mind gazdasá­gi értelemben hasz­nos lehet. Első láto­gatásuk során már több üzleti lehetőség felmerült. Több gazdaságot és feldolgozó­­üzemet is meglátogattak az ázsi­ai vendégek a térségben. Hasonlóan bizakodó kaskan­tyúi részről Újházi Zsolt polgár­­mester is, aki szerint a nagy tá­volság ellenére működőképes le­het a partnerség. Az egyik konk­rétum, ami a mongolok segítsé­gével megvalósulhat, a település határába tervezett jurta tábor. - Ázsiai barátaink tanácsai alap­ján építenénk fel a jurtákat, me­lyekben tavasztól őszig a fiatalok szá­mára táborokat szerveznénk. A résztvevők megis­merhetnék az' ős­magyarok életmódját, szokásait, tulajdonképpen mindazt, amit eredetünkkel kapcsolatban ér­demes megtudnunk - mondta a polgármester. A tervek szerint két helyi pedagógus vezeti majd a tábort, melynek működéséhez az önkormányzat minden segít­séget igyekszik megadni. ■ Az ázsiaiak üz­leti kapcsola­tokban is gon­dolkoznak. Kaskantyúnak népszerű, magas színvonalon működő színjátszó társulata is van. A Komédiás Kompánia névre keresztelt csa­pat története az 1970-es évek vé­gére nyúlik vissza. A Vitray-féle „Ti és Mi” vetélkedő mintájára Kaskantyún is rendeztek hason­ló versenyeket. Mindig két csa­pat mérkőzött meg egymással különféle műsorok, jelenetek be­mutatásával. A csapatokat különféle szem­pontok alapján toborozták: hol a nők „küzdöttek” a férfiakkal, hol a 40 éven felüliek a 40 éven alu­liakkal, vagy a falu keleti felén lakók a nyugati oldalon élőkkel. - Az 1990-es évek közepén az­után „egyesítettük erőinket”, és A faluban évente többször is telt ház előtt szerepelnek a komédiások. egy csapatként léptünk fel rend­szeresen. Az utóbbi időben egy évben többször is telt házas műsort adunk a kaskantyúiaknak - meséli Berényiné Szász Kata­lin, a társulat egyik vezetője. A tagok maguk írják a humoros jeleneteket, és a díszleteket, a jelmezeket is saját kezűleg ké­szítik el. Darabjaik változatos témákat dolgoznak fel a rend­őrök munkájától az olimpiáig. Vannak állandó karaktereik - mint Juliska és Mariska, vagy Jóska és Pista -, akik a világ dol­gait vitatják meg nem hétköz­napi stílusban. A csoportot más településekre is rendszeresen hívják fellépésekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom