Petőfi Népe, 2008. április (63. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-17 / 90. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK 15 Bevált a társulás, zökkenőmentesen folyik a munka az intézményekben Komoly változás történt a közel­múltban a kultúra és a közokta­tás területén. Megalapították a Sükösd-Érsekcsanád Közoktatá­si Intézményfenntartó Társulást. Főleg abban a reményben, hogy az oktatásügy anyagi helyzete stabilizálódik mindkét község­ben. A társulás révén plusznor­­matívát tudnak lehívni, amely településenként évi húszmillió forintot jelent.- A tavaly augusztus l-jével alakult Sükösd-Érsekcsanád ÁMK beváltotta a hozzá fűzött reményeket - értékeli az új in­tézményt háromnegyed év eltel­tével Tóthné Késmárky Mária igazgató. Az Általános Művelő­dési Központhoz tartozik a két település iskolája, óvodája, nyil­vános könyvtára, a sükösdi mű­velődési ház és a Sükösd Televí­zió. 95 dolgozóból 65 pedagógus végez oktató-nevelő munkát. A gyermekek létszáma 721 fő, amiből 229 az óvodás és 492 az iskolás. Az intézmény működé­sét szabályozó dokumentumok elkészültek, így zökkenőmente­sen folyik a munka a tagintéz­ményekben. A települések ön­­kormányzatai rendezett körül­ményt biztosítanak az óvodai ne­veléshez és az iskolai oktatás­hoz. A tagintézményekben az éves munkaterv szerint folyik a munka. Sok rendezvényt, meg­emlékezést tudhatunk magunk mögött.- Köszönjük mindazoknak a szülőknek, akik gyermekük ok­­tatását-nevelését az intézmény pedagógusaira bízzák. Bízunk abban, hogy sikeresen lezárjuk a tanéveket, és újult erővel kez­dünk mindig a következő év fel­adataihoz - mondta az intéz­mény igazgatója. Tóthné Késmárky Mária igazgató SÜKÖSD Töretlenül fejlődő község csak előre Olcsóbb az ingatlan, ezért sokan kiköltöznek Bajáról Ha Baja, Budapest vagy Kecskemét irányába visz az utunk, egy festői szép­ségű, rendezett település­sel találkozunk az 51-es és az 54-es főút találkozá­sánál. Isten hozta Sükös­­dön! - köszönt bennünket a felirat a nagyközség cí­mere mellett. A településhatárnál elhelyezett tábláknál gondozott virágok. Az utazónak szembetűnik a sü­­kösdiek szorgalma. Rend és tisz­taság mindenütt. Lógó András polgármestertől érdeklődtünk a nagyközség jelenéről, a jövő ter­veiről. - Örvendetes, hogy a tele­pülés lakosságának lélekszáma nem csökken - kezdi a polgár­­mester a népesedési mutatókkal.- Évente 35 gyermek születik, és 50-en távoznak az élők sorából. Hogy a lélekszám mégsem csök­ken, az a Bajáról ideköltöző em­bereknek köszönhető. A kiköltö­zési kedvnek egyszerű a magya­rázata: ha valaki eladja városi há­zát vagy telkét, a Sükösdön vásá­rolt olcsóbb ingatlan mellett készpénzhez jut. Ebből egy ideig elélhet, miközben továbbra is Ba­jára jár dolgozni.- Úgy tudom, Sükösdön jó az egészségügyi ellátás.- Nem lehet panasz. Két fel­nőtt, egy gyermek háziorvosi praxis és fogorvos biztosítja a la­kosság egészségmegtartását. ló hír, hogy számunkra kedvező döntés következtében Sükösd is­mét a bajai kórházhoz tartozik. Immár egy esztendeje, hogy képviselő-testületünk - élve fel­­terjesztési jogával - kezdemé­nyezte az Egészségügyi Minisz­tériumnál: a nagyközség a sebé­szeti és a belgyógyászati ellátás tekintetében ismét a bajai kór­házhoz tartozzon. Kérésünknek most eleget tettek. Az egészség­ügy területén még egy előrelé­pés történt az elmúlt évben. A bajai kistérség működteti a házi­orvosi ügyeletet bajai székhely­­lyel. Nemcsak hétvégeken, ha­nem hétköznapokon is, naponta 16 órától másnap reggel 8 óráig.- Milyen fejlesztéseket tervez­nek?- A könyvtár állományát ál­landóan bővítjük. A művelődési A hagyományok tisztelete rendkívül fontos Sükösdön. Éppen ezért kiállításokon is mód nyílik megtekinteni a korabeli viseleteket. házban folyamatos internetezési lehetőséget teremtettünk. Szá­mos pályázatot készítettünk. A szennyvízcsatornát több telepü­lés összefogásával szeretnénk megoldani. Baja gesztorságával Sükösd, Érsekcsanád és Vaskút nyújtott be közös pályázatot. Mi­vel Bajának még van fölös szennyvíztisztítási kapacitása, jó lenne a városnak is, ha a környe­ző községekből a bajai tisztítóba szállítanánk a szennyvizet. Ne­künk pedig azért lenne jó, mert így nem kellene külön-külön szennyvíztisztítót építenünk.- Mi foglalkoztatja most?- A hivatal munkatársai közül többen nyugállományba vonul­nak. A szakértelem és a jó csa­patmunka volt mindig is a jel­lemző. Nehéz lesz pótolni az idő­sebb generáció tapasztalatát és tudását. A képviselő-testület ki­emelt figyelmet fordít a település közbiztonságára. Ezért a bajai kapitánysággal együttműködve integrált önkormányzati térfi­gyelő kamerarendszert építünk ki. A cél a nyugodt, biztonságos lakókörnyezet, a nagy forgalmú utak és kereszteződések figyelé­se. Reméljük, hogy az idős embe­rek védelmére a házaló áruso­kat is kiszoríthatjuk a település­ről. A gyermekek biztonsága ér­dekében az iskola és az óvodák környékét is figyeltetjük. Ennek a beruházásnak az összértéke 5 millió 620 ezer forint. A térfigye­lő rendszer eszközeit lízingeljük, és öt év alatt fizetjük ki. Tizennyolc éve vezeti a községet a polgármester lógó András 1955-ben született Sükösdön 197&BAN villamos-üzemmérnöki és informatikai diplomát szerzett a Kandó Kálmán Műszaki Főis­kolán 1978-TÓL hírközlési előadó a ba­jai vízügyi igazgatóságnál 1980-tól műszaki vezető a Hosz­­szúhegyi Állami Gazdaságnál 1984-től programozó a Hosszúhe­gyi Mezőgazdasági Kombinátnál 1990TŐL Sükösd polgármestere. 1998BAN igazgatásszervezői dip­lomát kapott az Államigazgatási Főiskolán Nős, két folnőtt gyermeke van KEPVISELO-TESTULET Lógó András polgármester, dr. Miliás László alpolgármester, Bujdosó Márton, Csizmadia Mi­hály, Garisa Lukács, Hornyák Erika, Rózsi József, Ritter Szil­veszter, Siposné Kerekes Melin­da, Tóth Gyula, Tamás Márta, Vaskó György, Bánné dr. Raffai Gyöngyi jegyző. Sükösd, a festői szépségű nagy­község az 51-es és 54-es főút ta­lálkozásánál fekszik. Baja, Kecs­kemét és Budapest felől egy­aránt jól megközelíthető. A hajdani, Duna melletti mo­csárvilágban a település lakói a török dúlása elől könnyen védel­met nyerhettek. Az eredeti falut ma Ósükösd néven ismerjük. A kalocsai érsekséghez tarto­zott, mely az 1810 utáni eszten­dőkben felköltöztette a folyó ára­dásai elől a jelenlegi, magasab­ban fekvő helyére. A község ne­ve a tihanyi alapítólevélben (1055) előforduló „lacum segis­­ti”, azaz domb, halom főnévből keletkezhetett. A honfoglalás ko­ri Sükösd az Árpád fejedelem ál­tal elfoglalt térség déli határát képezte. A magyarság akkor az erdős részeket nem szállta meg, a község az Árpád és Botond tör­zsének választóján levő gyepű része lehetett. NÉPDALKOR Nemrégiben ünnepelte a mesz­­sze földön híres Sükösdi Nép­dalkor a fennállásának 35. év­fordulóját. A jeles alkalomra rendezett ünnepi hangverse­nyen az együttes ötödször is ki­érdemelte a legmagasabb nép­dalköri fokozatot, az Arany Pá- 6 va minősítést. Nagy várakozás előzi meg a népdalkört alapító és jelenleg is vezető, dr. Cseh Béla köny­vét, melyben a szakember a harmincöt év történéseit dol­gozza fel. Anna-napok híres búcsúval hagyomány Messze földről zarándokolnak a kegyhelyre Minden esztendőben lelkesen készülnek a település nagy ün­nepére, a sükösdi Anna-napokra a nagyközség lakói. A július utolsó hétvégéjén, de az általában már pénteken elkezdődő kulturális rendezvé­nyek, vetélkedők,. sportversenyek te­tőpontja a híres An­­na-napi búcsú, melynek színhe­lye a község közelében levő, Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus kápolna. Mesz­­sziről zarándokolnak a kedvelt kegyhelyre a hívek, az egykori sükösdiek, rokonok, ismerősök. Szent Annának, Szűz Mária szülőanyjának tisztelete Európá­ban az időszámításunk utáni 13. századra vezethető vissza. Bálint Sándor neves néprajztudós ezt írja a magyarországi Szent An­­na-kultuszról: - Kiváltságos pat­inájaként tisztelte sok ügyében-bajá­­ban az asszonynép, de tisztelték azok is, akiknek foglalkozá­sa valamiképpen a gazdaasszonysággal, asszonyi gondoskodással függ össze: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők. Céhüknek pártfogó­jaként tisztelték az asztalosok és a kádármesterek is. Szent Anna névnapja július 26-án van. A tiszteletére szentelt szép barokk kápolnához megha­tó monda fűződik. A nép ajkán úgy él, hogy engesztelésül épít­tette egy, a kalocsai érsek szolgá­latában álló erdőkerülő, aki vadá­szat közben tévedésből saját le­ánygyermekét sebezte halálra. Hogy a történet igaz-e, nem tudhatjuk biztosan. Az egykori iratok ugyanis nem említik a tra­gikus eseményt. Annyi azonban biztos, hogy a kápolnát Pocskai Gergely érseki erdész építtette az 1747. esztendőben. Ugyanakkor a jelen Anna-na­­pokon helye van a kulturális és sportprogramok mellett a jó­kedvnek, a tartalmas szórako­zásnak is. Vigad is minden esztendőben a sükösdi sokada­­lom... ■ ■ A szép barokk kápolnához megható monda fűződik. Pályázatokban bízva tervezik a beruházásokat Szeretnék megoldani az egész­ségügyi intézmény fűtés-korsze­rűsítését. Ez közel nyolcmillió fo­rintos beruházás lenne, várják a pályázati lehetőséget. Már terve­zik az 51-es főút Dunapataj és a hercegszántói határátkelő közöt­ti szakaszának felújítását. Ez ugyan állami beruházás, de Sükösd és Érsekcsanád kezde­ményezte a minisztériumban. Egyben kérték, hogy az út nyom­vonala kerülje el a két települést, ígéretet kaptak, hogy tanul­mánytervet készítenek a megva­lósításról, mivel az 51-es és az 54-es út csomópontja miatt már elviselhetetlenné vált a forgalom a két településen. Bíznak a pozi­tív döntésben. ■ Emléket állítottál a neves irodalmárnak wass Aibert-szobrot avattak a * községben. Közadakozásból született meg Harmath István, az Erdélyből hazánkba települt művész alkotása. Gyakran felidézik az arisztokrata származású, emigrációba kényszerült irodalmár életét, aki éppen hányat­tatott sorsa miatt vált szimbólummá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom