Petőfi Népe, 2008. április (63. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-09 / 83. szám
7 2008. ÁPRILIS 9., SZERDA GAZDASÁG JÓ TANÁCS Elromlott a laptopom, javítják, de nem cserélik jótállás Olvasónk laptopot vásárolt, amely néhány hét múlva elromlott. Javítás után megint ez történt, de nem akarják kicserélni. A jótállási jegygyei és a panaszkönyvvel szabálytalankodtak is. A JAVÍTÁS UTÁN nem akarták ráírni a jótállási jegyre, hogy a jótállás ideje a javítás idejével (34 nap) meghosszabbodott. A hölgy erre be akarta írni panaszát a vásárlók könyvébe, de az betelt, és nem adtak helyette újat. mindkettő olyan szabálytalanság, amelyet a fogyasztó bejelenthet a megyeileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségen - mondta Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal Közép-magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének osztályvezetője. A bejelentést írásban érdemes megtenni. a javítással, illetve cserével kapcsolatos ügyekbe azonban a fogyasztóvédelmi hatóságnak nincs beleszólása. A jogszabály szerint a kereskedőnek elsősorban díjmentesen meg kell javíttatnia a jótállásos terméket. Hogy hányszor teheti ezt meg, abban jogszabály őt nem korlátozza. Amennyiben a vásárló elégedetlen a megoldással, tehát az állandó javítás helyett cserét akar, valóban a békéltető testülethez vagy bírósághoz fordulhat, szintén írásban. A békéltető testület, amennyiben le tudja folytami az eljárást, mert a cég aláveti magát annak, határozatban kötelezheti a kereskedőt a cserére. Ha ő ennek nem tesz eleget, csak bírósági úton lehetséges jogorvoslat. amiatt is valóban panaszt tehet a békéltető testületnél a hölgy, hogy a cég nem törekedett 15 napon belül megjavítani a laptopot. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Pénztárak állami kézben? biztosítás Benyújtják az aláírásokat az új népszavazáshoz Schwarcz Tibort is esélyesnek tartják az egypárt! kormány egészségügyi tárcájának vezetésére. így ő viheti tovább az egészségpénztári reformot is. Alkotmánybírósághoz fordul a KDNP az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény megsemmisítése érdekében. Az MSZP pedig már az új tartalmát fogalmazza. Vég Márton Szakmai egyeztetést kezdett az MSZP az egészségbiztosítás általa javasolt új modelljéről; a hatályos jogszabály májusig nem változik - mondta Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetőj kedden este az MSZP-frakció ülése után. A frakció állami tulajdonban lévő, nonprofit elven működő regionális pénztárakat javasol létrehozni - közölte Lendvai Ildikó, hozzátéve, hogy majd csak az új, önálló szocialista kormány terjeszti az új modellt a parlament elé, az MSZP nem kívánja a koalíciós szabályokat megszegni. Az MSZP így április 28-ával, az SZDSZ koalícióról döntő küldöttgyűlése után egy nappal kezdeményezheti a törvény egyes végrehajtási rendeletéinek felfüggesztését. Az új változat megtartja a régi, tisztán állami tulajdont a szektorban, de az állami központ mellett létrehoz hét regionális pénztárat is. A kritikusok szerint csak a bürokrácia és a felesleges adminisztráció növekedne ezzel a megoldással. Gyurcsány Ferenc azonban a TV2-nek adott interjújában tegnap azt nyilatkozta: egy javaslat szerint megnyitnák a versenyt az egészségügyben a szolgáltatók között úgy, hogy a társadalombiztosítás nemcsak az állami, hanem a magánintézményekben igénybe vett szolgáltatásokat, vagy azok egy részét is térítené. A kisebbségbe szoruló szocialisták érthető módon olyan törvényt akarnak benyújtani a koalíciós szerződés hó végi lejárta GYURCSÁNY FERENC szerint 02 MSZP elnökségének az lenne a dolga, hogy felajánlja lemondását. A miniszterelnök a TV2-nek adott interjújában ezt azzal indokolta, hogy az MSZP elnökség korábban a koalíciós kormányzásban való részvételre kapott felhatalmazást. A miniszterelnök elután, amelyet elfogad a parlament többsége. Ez azonban nehéz lesz. A Fidesz-KDNP az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény visszavonását szorgalmazza, a SZDSZ ragaszkodik a magántőke bevonásához. Az MDF szerint pedig egy biztosító is el tudná látni a feladatot, jóval hatékonyabban, mint a mostani. Semjén Zsolt, a KDNP elnök-ffakcióvezetője tegnap közölte: az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól a párt. A határidő azért is sürgeti a szocialistákat, mert a hét végéig kell eldönteniük a szakszervezeteknek és a civileknek, hogy benyújtják-e az Országos mondta: egy olyan javaslaton dolgoznak, miszerint az első évben mindenki az államilag finanszírozott keretben kerülne be a felsőoktatásba, de a második évtől csak 50-60 ezer diák maradhatna ebben a keretben. Felmerült az is, hogy a nyugdíjkorhatár tíz év alatt 62-ről 65 évre emelkedjen. Választási Bizottságnak (OVB) az összegyűlt több mint félmillió aláírást az Albert házaspár kérdéséhez. A népszavazáson felteendő kérdés úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?” Tudni kell, hogy az MSZP prominensei éppen a március 9-i népszavazás eredményének esetleges megismétlődésétől tartva fújtak visszavonulót a pénztártörvényt illetően. Mindenesetre ma jár le az a határidő, amelyet a szakszervezetek és a civil szervezetek adtak a kormánynak az egészségbiztosítás átalakítására vonatkozó törvény visszavonására. Tegnap esti ülésén ráadásul az OVB hitelesített két újabb, hasonló tárgyú kezdeményezést is. így az „egyetért-e Ön azzal, hogy a biztosítottak szabadon választhassanak egészségbiztosítási pénztárat?”, illetve az „egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több pénztáras egészségbiztosítást?” kérdésekben kezdődhet aláírásgyűjtés. Gyurcsány: az elnökségnek kellene lemondani HÍRSÁV Megszűnhet a társasági különadó a négyszázalékos társasági különadó, és az egységes 1950 forintos egészségügyi járulék eltörlése lehetséges a jövő évi adóváltozások keretében, miközben nem engedjük felpuhítani a költségvetést - jelentette ki Gyurcsány Ferenc a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának közgyűlésén. A kormányfő elmondta: az adómérséklés továbbra is a kormány célja. Elszabadulhatnak az élelmiszerárak AZ ÉLELMISZEREK további drágulása világszerte társadalmi elégedetlenséget és politikai instabilitást okozhat - figyelmeztetett kedden az ENSZ humanitárius és segélyezési kérdésekkel megbízott főtitkárhelyettese. John Holmes egy dubai konferencián elmondta: a drágulás folyamatos lesz, miután múlt év közepe óta átlagosan már 40 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak világszerte. Kóka gazdaságpolitikai tapasztalatcserére indul Románia, Finnország és Észtország miniszterelnökének meghívására körútra indul az SZDSZ elnöke. Kóka János az országok gazdaságpolitikáját tanulmányozza. A pártelnök arra kíváncsi, milyen döntéseket hoztak Bukarestben, Helsinkiben és Tallinnban, hogy sikeressé tudjanak válni. Kóka tanulni megy külföldre Nem tudni, mikor lépnek újra sztrájkba munkabeszüntetés Nyolcvanmillió forintot spórolt a BKV a hétfői akcióval Nettó bérek: leelőztek a csehek és a szlovákok A BKV-nak hozzávetőlegesen 80 millió forint „költségmegtakarítást” hozott a hétfői sztrájk, azonban nemzetgazdasági szinten óránként egymilliárd forint veszteséget okozott az üzemkezdettől délután egyig tartó munkabeszüntetés - tudtuk meg a közlekedési vállalattól. A közlekedési vállalat finanszírozási problémáinak rendbetételére közben Demszky Gábor főpolgármester és két helyettese 18,5 milliárd forintot kért a kormánytól. Hagyó Miklós és Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes arra kérte az érdekképviseleteket, hogy amíg nem érkezik válasz a pénzügyminiszternek írt levélre, addig ne sztrájkoljanak. A szakszervezetek azonban nem vállalják a kért sztrájkmoratóriumot - jelentette ki Nemes Gábor, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnökhelyettese. A szakszervezetek álláspontja az, hogy hiába vonta vissza leépítésről szóló döntését a BKV vezetése, az elbocsátások néhány hónap múlva ismét napirendre kerülhetnek. Ma újabb egyeztetésekre kerül sor a BKV és a szakszervezetek között. ■ ■ Egymilliárd forint veszteséget okozott az államnak. A karbantartók hétfőn, a BKV-sztrájk Idején Is munkába álltak Magyarországon és Szlovákiában ugyanazért a munkáért ugyanakkora bruttó fizetést kap a munkavállaló, míg Csehországban 30 százalékkal magasabbat - derül ki a három ország jövedelmi adatait mérő Merces állás- és bérinformációs portál közreadott statisztikájából. A nettó fizetéseket vizsgálva azonban sokkal jobban járnak az alkalmazottak Szlovákiában és Csehországban is: előbbi országban a bruttó bér 80, míg az utóbbiban 70 százalékát vihetik haza. Magyarországon a bruttó bér 57 százaléka marad a munkavállalóknál. így ha a nettó jö■ A magasabb adók is sújtják a magyarokat. védelmeket hasonlítjuk össze, Szlovákiában harminc, míg Csehországban közel hatvan százalékkal több marad az alkalmazottak zsebében. A felmérés szerint jellemző, hogy az országok legrosszabbul és legjobban fizetett területei közötti eltérés az 50 százalékot is elérheti. A legjobb fizetéseket mindhárom országban a fővárosban kapják a munkavállalók. A prágaiak bruttó átlagfizetése 7,95 forintos koronaárfolyamon számítva 287 ezer forint, a budapestieké, valamint a Pozsonyban és környékén dolgozóké 230 ezer forint körüli. ■
