Petőfi Népe, 2008. március (63. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-07 / 57. szám

8 INTERJÚ PETŐFI NEPE - 2008. MÁRCIUS 7., PÉNTEK A lényeg ne vesszen el a dogmák között! dr. vajda László A célját és a Lehetnek nehéz ügyei egy bírónak, de egyet semmiképpen sem tehet: nem teheti meg, hogy ne döntsön. Dr. Vajda László­val, a Bács-Kiskun Me­gyei Bíróság tanácsvezető bírójával a hivatás nehéz­ségeiről és szépségeiről beszélgettünk. Bálái F. István- Előfordult-e a pályafutása során, hogy illetéktelenek pró­bálták meg befolyásolni a dön­tését?- Alapvetően azt kell mond­jam, hogy nem, legalább is hiva­talos helyről soha. Sem a bírósá­gon belülről, sem a politika felől. Mióta bíró vagyok, teljes és való­di a függetlenségem a konkrét ügyekben. Érdekességként azért egy jelentéktelen esetet megem­líthetek. Még kalocsai bíró ko­romban ebéd közben leült mel­lém egy helyi közéleti személyi­ség, aki az egyik hozzátartozója peres ügyének a részleteiről pró­bált beszélgetni. Azonnal véget vetettem a témának mondván, hogy majd a tényállás és a jog­szabályok megmondják, hogy milyen döntés lesz. Azóta sem történt hasonló, én pedig elutasí­tó maradtam kevésbé kényes helyzetben is. Egy ítélethirdetés után a vesztes fél, egy jóindulatú kiskőrösi ember kínált meg egy szép piros almával mondván, hogy megérdemlem, mert meg­dolgoztam az ügyével. Rosszul­esett neki, hogy nem fogadtam el, de így tartottam helyesnek.- Mindig ilyen szigorúan tar­totta magát a szabályokhoz?- Egy bírónak szigorúan azokhoz kell tartania magát. Előfordult persze, hogy a sza­bályt olyan rossznak tartot­tam, ami nem alkalmas igaz­ságos döntésre.- Ilyenkor mit lehet tenni?- Meg kell próbálni szembeál­lítani vele egy másik szabályt vagy jogelvet, ami alapján méltá- nyosabb ítélet hozható.- Például?- Egy közüzemi szolgáltató cég próbálta meg évekre vissza­menőleg érvényesíteni a sokszo­valódi értelmét kell nézni egy-egy jogintézménynek Közelkép rosára emelt díjat, szabályta­lan vételezés cí­mén. Ehhez joga volt, de bírótársa­immal együtt úgy láttuk, hogy a szolgáltatásról szóló jogszabály nem a polgári jogi mellérendeltség szabályainak meg­felelően osztja szét a bizonyítási terhet, hanem a fogyasztó számára hátrányo­sabb módon. Azt mondtuk, hogy a fe­lek együttműködési kötelezettségébe tar­tozott volna, hogy a szolgáltató gyakrab­ban nézzen utána a vételezésnek, tehát el­lenőrizzen. Ezért az egy évet meghaladó igényt elutasítottuk, pedig az általános el­évülési szabály alapján ötéves tartozást is követelni lehet.- Sok a gond a jogszabá­lyokkal vagy azok értel­mezhetőségével?- Bizony, sok. A jogal­kotók gyakran nem fordí­1957-ben született Pakson, 1976-ban érettségizett Kalocsán, az I. István Gim­náziumban, ahol a híres Szvétek-kollégium növendéke volt. 1982-BEN szerzett jogi diplomát Szegeden. 1984-től bíró Kalocsán, 1990-TŐL a megyei bíróság bírája, 2003-TÓL tanácsvezető bíró, 2007-BEN megkapta a Magyar Köztársasági Ér­demrend tisztikeresztiét. Szakterülete elsősorban a családjog és az öröklési jog. Nős, felesége gyógy­szerész, 21 éves fia bölcsészhallgató, 14 éves lá­nya gimnazista. Hobbija a foci, az asztalitenisz az úszás, a természetjárás és a színház. tanakelég időt vagy figyelmet a részle­tek kidol­gozására, ezért az­tán ellent­mondásos vagy alkal- mazhatatlan lesz a jogsza­bály. Ilyen, pél­dául, most az úgynevezett tárgyi költség­mentesség eltörlése a polgá­ri és munkajogi perekben. A sajtó ezek közül a munka­ügyi pereket kapta fel, me­lyekben a munkavállalók­nak eddig akkor sem kellett eljárási illetéket fizetniük, ha elvesztették az általuk indított pert. Bács-Kiskun- ban több száz üyen ügy van egy évben, s a változás nyü- ván kihat majd az indított perek számára. Aggályo­sabbnak látom viszont, hogy gondnokság alá he­lyezésre is vonatkozik a változás. Ez azt jelenti, hogy fizetnie kell annak is, aki olyan állapotban van, hogy belátási képességé­nek hiánya miatt ki kell mondanunk cselekvőkép­telenségét. Életszerűden, hogy egy ilyen embert kötelezzünk fi­zetésre, ráadásul végrehajtási el­járást indítsunk ellene. Mi a teendő, ha a jogsza­bályok körül értelmezési za­var van?- Az ítélkező bíró a Legfel­sőbb Bíróság gyakorlatát köve­ti és figyeli, s hasonló ügyekben ugyanúgy próbál eljárni. A leg­magasabb bírói fórum eseti dön­tései azonban nem kötelezőek - hiszen Magyarországon nincs kötelező precedensjog -, s az is előfordul, hogy nem értünk ve­lük egyet. A Legfelsőbb Bíróság­nak az úgynevezett jogegységi határozatai kötelezőek a bírákra, az LB azonban szerintem gyak­ran túl sok időt vár, mire meg­születik a jogegységi határozat.- Gyorsabban kellene reagál­nia az LB-nek?- Az egységes ítélkezési gya­korlat, tehát a jogbiztonság ki­alakítását érinti az a körülmény is, hogy felálltak és dolgoznak az ítélőtáblák. Ezek regionális szinten jelentkeznek újabb el­méleti központként, s ügyelni kell arra, hogy régiónként ne le­gyen számottevően eltérő a jog- értelmezés. Hiszen a megyei bí­róságok kollégiumai is tesznek ajánlásokat megyénként külön- külön, s így növekedhet a zavar. A mi Bács-Kiskun megyei polgá­ri, gazdasági és közigazgatási kollégiumunk is tett, például, olyan ajánlást, ami eltér az LB egyik eseti döntésétől a közös tu­lajdon megszüntetésénél felme­rülő többlethasználati díj fizeté­sével kapcsolatban. Jó volna te­hát, ha a kötelező jogegységi ha­tározatok nagyobb számban és hamarabb születnének meg.- Ilyen bonyolult körülmé­nyek között egyáltalán miben mutatkozhat meg a pálya szépsége?- Dönteni kell, a bíró nem te­heti meg, hogy valahogyan ne döntsön. Nehéz szívvel, de dönteni kell egy-egy végrehajtás során még kilakoltatási ügyben is. Ez sokszor nyomasztó. Én már tizenhét éve a másodfokú ítélkezésben dolgozom, s bíró­társaimmal a tanácsban arra tö­rekszem, hogy minél kevesebb ügyet adjunk vissza első fokra, inkább zárjuk le a pert. Megelé­gedéssel tölt el, ha egy hosszú idő alatt kiszenvedett ügyet, konfliktusokkal terhelt helyze­tet jogerős döntéssel tudunk le­zárni. Ezt a pálya szépségeként élem meg.- A polgárok sokszor okkal tartják huncutságnak a jogot.- A huncutság benne lehet a jogban. Egyetlen orvosság van ellene: az odafigyelés. Nem mindegy, mert milliós összegek múlhatnak azon, hogy egy vég- rendeleti tanú hogyan írja alá a nevét. Olvashatóan-e, avagy csak odafirkantva. A kézjegy és az aláírás között ugyanis kü­lönbség van. Nemrég volt olyan ügyünk, amelyiknél egy kis gond volt az aláírással, de az örökhagyó akarata teljesen vi­lágosan kijött, érvényesnek ta­láltuk a végrendeletet. Az ítéle­tünk azonban szembe ment a Legfelsőbb Bíróság álláspontjá­val. Nagyon fontosnak tartom vi­szont, hogy ne vesszünk el a ki­nyilvánított jogi dogmák között, hanem egy-egy jogintézmény­nek a céljára, valódi értelmére legyünk tekintettel!- Milyen a hangulat a bírói karon belül? A nehézségek nem okoznak-e apátiát?- Rontja a hangulatot, hogy egyre több támadásnak vagyunk kitéve. Nemcsak fizikai atrocitá­sokra gondolok, hanem gyaláz­kodó levelek sokaságára. Ézekre válaszul nincs időnk és energi­ánk fellépni a rágalmazókkal szemben. Ennek pedig gátat kell vetni valamilyen intézményes formában, ami leveszi a bíró vál­láról saját maga megvédésének terhét. A hangulat alakulását mutatja az is, hogy a rendszer- váltás körüli időkben az össz- bírói értekezleteken és egyéb fó­rumokon nagy volt az aktivitás, sok javaslat elhangzott a munka­szervezés javítására, de alábbha­gyott a lendület. Jó lenne, ha a belső szervezeti dolgainkat mé­lyebben és őszintén meg tud­nánk beszélni egymás között. A liberálisok nemet mondanak a múltra! népszavazás A tét nem a háromszáz forint, hanem az egészségügyi reform Mi, liberálisok úgy gondoljuk, hogy a népszavazási kampány­ban az öngondoskodás, a verseny, a szabad választás, a 21. század lehetőségei és kultúrája csapnak össze a kádári ingyenesség ha­mis illúziójával. Aki igennel sza­vaz, az a múltra szavaz. Arra a múltra, amiről egyszer már ki­mondtuk, hogy nem kérünk be­lőle - mondta kérdésünkre Török Gusztáv Andor, az SZDSZ megyei elnöke a liberálisok kampányzá­róján. Az SZDSZ politikusát arról kérdeztük, hogy a liberálisok sze­rint miért szükséges a vizitdíj, a napidíj és a tandíj?- Az SZDSZ szerint miért kell vizitdíjat és napidíjat fizetni?- Mert semmi sincs ingyen. Ha fizetünk érte, színvonalasabb ellátást is várhatunk el. Úgy vél­jük, így azok mennek orvoshoz, akiknek valóban szükségük van rá. Véleményünk szerint a vizit­díjjal visszaszorul a hálapénz. Úgy gondoljuk, ha eltöröljük a vizitdíjat, megfosztjuk a házior­vosokat egyik legfontosabb be­vételüktől. Végezetül azért, mert szerintünk nincs értelme vissza­fordulni. Az egészségügyben el­indult valami jó. Ha eltöröljük a vizitdíjat, újra a nullán leszünk, és értelmét veszti minden kelle­metlenség, amit az átmenet so­rán el kellett viselnünk. Mind­ezeken túl a kórházi napidíjra azért is szükség van, mert a kór­házak nagy része forráshiányos és a napidíj hozzájárul a költség- vetési bevételekhez.- Az SZDSZ szerint miért jó a tandíj és miért kell tandíjat fi­zetni?- Elsősorban azért, mert sem­mi sincs ingyen. Ha azok nem fi­zetnek, akik főiskolára, egyetem­re járnak, a többieknek kell meg­tenni helyettük, azoknak, akik nem is akarnak továbbtanulni. További érvünk, hogy a tandíj szemléletváltást hoz. Az ingye­nesség - tudjuk jól - kiszolgálta­tottá tesz. Ha viszont fizetünk va­lamiért, el is várhatunk érte dol­gokat. Végezetül azért nem, mert nincs értelme visszafordul­ni. A felsőoktatásban szintén el­indult valami jó. Ha eltöröljük a tandíjat, nem javítunk, hanem rontunk a felsőoktatás helyze­tén. Ráadásul a tandíj kifizeté­sét meg lehet könnyíteni. Ezért tartja az SZDSZ nagyon fontos­nak a diákhitel emelését. Mi liberálisok, úgy véljük, most nem elég gondolni a nemre! Március 9-én ki is kell monda­nunk, hogy mindhárom kérdésre a nem a helyes válasz - mondta végezetül Török Gusztáv Andor, az SZDSZ megyei elnöke. ▲ FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Az orvosi rendelőben mégsem lakik senki! Bejelentés érkezett a fülöpházi jegyzőhöz a vasárnapi helyi nép­szavazáshoz pénteken kifüg­gesztett névjegyzékkel kapcso­latban. A bejelentő Nagy István két személlyel - és címmel - kapcsolatban jelezte kifogását a jegyzőnek.- Az egyik jelzésnek rögtön helyt adtam, a másiknak nem. így a felvett jegyzőkönyvet a tör­vényi előírásoknak megfelelően továbbítottam a kecskeméti vá­rosi bíróságra, akik gyorsított el­járásban, három nap alatt dönte­nek a maradék egy névvel kap­csolatban is - mondta dr. Faze­kas István, jegyző. Nagy István elmondta: a listát átnézve rögtön szemet szúrt ne­ki egy cím, amiről biztosan tudta, hogy az orvosi rendelőjé. És azzal is tisztában volt, hogy ott még szolgálati lakás sincs. A jegyző - aki december óta látja el körjegy­zőségben feladatát - személye­sen is meggyőződött erről és helyt adott a jelzésnek: az orvosi rendelő címére jelzett nevet töröl­te a jegyzékből. A témáról bőveb­ben a baon.hu-n olvashatnak. ■ Erről is döntenek EGYETÉRT-E Ön azzal, hogy Fü- löpházán ne épüljön krematóri­um? - az országos népszavazá­si kérdések mellett a fülöp- háziak vasárnap erre a kérdés­re is válaszolhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom