Petőfi Népe, 2008. február (63. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-25 / 47. szám
INTEBJU Az élményt keresi az irodalomban ma is füzs lászlő „A ’80-as éveket a.magyar társadalom szempontjából elveszetegetett időnek tartom” Amit nem tud az irodalomról dr. Fűzi László, a Forrás főszerkesztője, azt úgyszólván nem is érdemes tudni. Miről kérdeznénk hát másról, mint az irodalomról, s benne önmagáról. Bálái F. István- Úgy tudom, tizenöt éves korában már túl volt a népi írók nagyobbik részén.- A szüleim paraszti világból jöttek. A nagyapám kocsis volt, innét indulva az irodalom „búcsúzik a lovacska” témaköre azonnal közel került hozzám. Az én korosztályom ugyan már egy erősen átalakuló társadalomban élt, de még megérintett olyan régi idők szele, amelyeket nem csak érezni, hanem érteni is akartam. Ezért érdekelt például a lengyel Reymont nagyregénye, a Parasztok. Vele együtt, persze, jött Veres Péter is, meg a többiek. Az irodalom és a folyóirat számára nagy kihívás, hogy ma már nem érdemes közvetlenül politizálni, hanem jó műveket kell közölni. kapcsolata erősen jelen volt a Forrás szerkesztőségében is, mikor Kecskemétre jöttek.- Amikor 1982-ben idekerültünk, a Forrás a harcos periódusát élte. Nagy sebeket ejtett a szerkesztőségen az 1980-as Csoóri-ügy, amikor pártutasításra a megjelenés előtt a nyomdában pengével vágták ki a lapból Csoóri Sándor Egy nomád értelmiségi című írását.- Benne volt a nyolcvanas évek mozgásaiban, a FIJAK körüli harcokban, majd a lakiteleki sátorban.- A nyolcvanas éveket a magyar társadalom szempontjából elvesztegetettnek érzem, mert szerintem a belső viszonyok alapján már az évtized elején minden készen állt a változásokra. A Fiatal írók József Attila Körének taggyűléseire még az első munkahelyemről, Egerből kezdtem feljárni. Csengey Dénes, Elek István és Lezsák Sándor mellett Szilágyi Ákos és Tamás Gáspár Miklós is ott volt.- Egyedül igazodott el a sok könyv között?- A soproni Széchenyi Gimnáziumban a magyart Szalay Dé- nestől tanultam. Az egyik órán azt az interjút olvasta fel a Jelenkorból, amelyet Nagy Lászlóval készített Bertha Bulcsu. Akkortól figyelem én is tudatosan az irodalmi folyóiratokat.- Aztán szegedi egyetemistaként gyorsan olyan szerzőkkel kerülhetett közeli barátságba, akiket gimnazistaként nagy tisztelettel olvasott.- Ezt Ilia Mihálynak köszönhetem, aki életem nagy emberi élménye. Beiratkoztam a Külföldi magyar irodalom című speciális kollégiumára, közel kerültünk egymáshoz, amiből máig tartó és számomra nagyon megtisztelő barátság lett. A szegedi Tiszatáj főszerkesztői székéből akkor távolították el. Tudom, hogy háromezer oldal jelentés gyűlt öszsze róla a IlJ/III-as irattárban, amit megismerhetett, s harminchat megfigyelőt azonosított be. Nagy élet volt körülötte, egyik nap Kányádi Sándor jött Erdélyből, a másikon Sütő András és Bálint Tibor, Beke György vagy Tolnai Ottó a Vajdaságból. Ha mindenkit felsorolnék, nem jutna hely több kérdésre.- Milyen érzés volt ilyen írófejedelmeket megismerni?- Az irodalmi életben én végtelenül demokratikus világot ismertem meg. Címek, rangok, díjak ebben a világban nem számítanak, az értéket a mű és az ember együtt jelenti. Kezdetben, persze, amíg csak a műveken keresztül építettem fel a magam látomását az irodalomról, nagyon arisztokratikus világnak gondoltam, megdöbbentem, amikor a szerkesztőségbe érkező leveleken Illyés Gyula vagy Weöres Sándor neve alatt a lakcímet is olvashattam, számomra ők már akkor elvontan és az öröklétben léteztek. Ám amikor érzékelhettem ennek a világnak a közvetlenségét, láthattam, hogy fejedelmi magatartással sehol sem találkozom.- Irodalomtörténészként Németh Lászlóval foglalkozott 1955-BEN született Lövőn, 1973: érettségi Sopronban, 1979-BEN szerzett bölcsészdiplomát Szegeden. 1982-iG Egerben tanított, majd 1984-től a Forrás szerkesztője 1989-től főszerkesztője. 1991-ben jelent meg első esszé kötete, amit számos másik követett. 1996-ban Németh László-em- lékérmet és Darvas Józsefdíjat kapott, s birtokosa a megyei művészeti és közművelődési díjnak is. legtöbbet, ma már az egyik legjelentősebb szakértőjének tartják számon.- Az irodalmat nem szakmának tekintem, hanem az élményt keresem benne ma is. Ezért a Németh László monográfiám, az Alkat és mű arról a folyamatról is szól, ahogyan megértem arra, hogy ezt az embert, 2001- BEN jelent meg a Németh Lászlóról írott Alkat és mű című monográfiája, amiért 2002- BEN József Attila-díjat kapott. 2008-tól a Nemzeti Kulturális Alap szépirodalmi kollégiumának elnöke. Nős, három gyermeke van, félesége a megyei múzeum régésze. HOBBI: sportközvetítések, futball, úszás. Ért a borokhoz, de Márai Sándor nyomán vallja: „nem a bor volt a jó, hanem a borozgatás. * író-gondolkodót megértsem. Az élményből fakadó megérzés segített hozzá, hogy megértsem, mit jelentett Németh Lászlónak az édesapja naplója, amit publikálhattam. Ugyanígy az olvasmányok élményei segítettek abban, hogy rádöbbenjek: Milan Kundera Halhatatlanság című műve válaszregény Németh László regényére, az Irgalomra.- Tehát meglátni, rálátni az egészre. Állítólag futballistaként ezért állt kapuba.- Valóban fociztam, egy társasággal mostanában is rendszeresen összejövünk és rúgjuk a labdát. Tényleg megkérdezték tőlem, hogy miért ezt a posztot választottam, s arra jöttem rá, hogy valószínűleg azért, mert számomra innen élhető át legjobban az egész mérkőzés.- A politika és az irodalom- Mit lehetett kezdeni a Forrással a megváltozott viszonyok között?- Sokáig az irodalom a politika helyett is tevékenykedett, most megpróbál irodalomként létezni. Ez legalább akkora kihívás, mint amekkorával a korábbi periódusban szembe kellett néznie. A Forrásnál szükségszerű volt a szerzőgárda megújítása, emellett tematikus számokkal, összeállításokkal próbáljuk szellemi pozíciónkat meghatározni. Örülök, hogy jó költők, Dobozi Eszter, Buda Ferenc, Pintér Lajos vannak a közelemben, s örülök, ha itteni tudósok, Orosz László, Csatári Bálint, a Bátyán élő Fehér Zoltán és mások írásait közölhetjük.- Mi a legfrissebb olvasmány- élménye?- Egy dél-afrikai író, Cooetze. A lét legkegyetlenebb, illúziók nélküli szemlélése jellemzi. ■ Az irodalom sokáig a politika helyett tevékenykedett. Nem a bor volt jó, hanem a borozgatás ■ Az írófejedelmek világában csak az ember és a mű számít. UH Geller utódját keresi - kanálhajlító kisiparosok előnyben mentaüsta Természetfeletti képességeink fejleszthetők - mondja a magyar gyökerekkel bíró izraeli parafenomén Ismét Magyarországra jön Úri Geller. Az Angliában élő „ka- nálhajlítgató” illuzionista most utódját keresi majd egy készülő tévés tehetségkutatóban.- Milyen várakozással készül Magyarországra?- Márciusban érkezem. Körülbelül nyolc hete jártam önöknél utoljára, még ott élő rokonomat látogattam meg. Most két hónap alatt bejárom az országot. Magyar vér csörgedez az ereimben. Anyám magyar volt, sok rokonom élt itt. Sajnos, már csak a nagyné- némhez jöhetek el.- Ma is jól beszél magyarul?- Nem tagadom. Csak bizonytalanságomban nem mindig szólalok meg. Anyám csak magyarul volt hajlandó szólni hozzám. Ha angolul hallott, mindig azt mondta: „beszélj velem rendesen, fiam!” A gyerekeim is használják a magyart.- Ön mentalistának vallja* magát. Mit jelent ez?- Belülről fakadó képességet. Soha nem olvastam erről tudományos ismeretterjesztő könyveket. Sok helyen jártam a világban, sokszor láttam ilyen t előadásokat. Mindig azt tartót- J tam a legfontosabbnak, hogy a I produkció kápráztasson el, ne Úri Gellert ma már jobban érdekli a higgyek a szememnek. Ma- művészet - fest és grafikákat készít gyarországon remek mentalisták vannak.- Ezek a képességek tanulhatók vagy születni kell rájuk?- Belülről fakadnak. Olyan, mint amikor elmész egy helyre, körülnézel, és azt érzed, jártál már erre valamikor. Vagy felhívnál valakit, és abban a pillanatban megcsörren a telefon, az keres, akit tárcsázni akartál. Szerintem nem tanulható, de akiben megvan, tudja fejleszteni.- Színpadon a puszta akaratával kanalakat hajlítgat. Mi mindenre képes még?- Régi órákat tudok újraindítani, és többször kértek fel - főleg Mexikóban - olajkutatásra. Ma inkább a művészet érdekel, festek, grafikázom. Én terveztem Michael Jackson egyik lemezborítóját. A közelmúltban beteg gyerekeknek építtettem egy kórházat.- A magánéletében használja mentalista képességeit?- Nem nagyon, sőt otthon egyáltalán nem. Passzió lett belőle. A pénz pedig nem motivál. Ám meg kell tanulnunk kiaknázni lehetőségeinket, felfedezni agyunk legapróbb zugait is. ■ Rados Virág Akad, aki erősen kételkedik a jelenségben URl GELLER 1946. december 20-án született Izraelben. Felesége Hanna, két gyermeke van: Natalie és Daniel. Magyar-osztrák állampolgár, jelenleg Angliában él. Legfőbb kritikusa James Randi, aki könyvet és több cikket is írt, amelyben le akarja leplezni Gellert, mint csalót. Szerinte nincsenek paranormális képességei - amit csinál, az bűvészmutatvány.
