Petőfi Népe, 2008. február (63. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-16 / 40. szám
3 PETŐFI NÉPE - 2008. FEBRUÁR 16., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY KE£& GECZY ZSOLT Nagy elődök hitvány utódai A DROGOZÁS KAPCSÁN Pepe, az argentin tangótáncos jut eszembe. „Az ember legyen jellemes” - mondta. Szó se róla, kitarttatta magát a szépséges Lolával. De, ha ő nem vélt ellentmondást szavai és tettei között, más se legyen kicsinyes! Irodalmi hősök ők, a brazil Jorge Amado Érett gyümölcsök című könyvének szereplői. szakértők állítják: a kábítószerek brutális pusztítást végeznek az agyban. Nem a „lassú víz partot mos”-elvet követve, hanem sebesen ölve a józan ítélőképességet biztosító sejteket. Hová lesz akkor a jellem? Az 1980-as évek legelején már járta a hír: egyesek zacskóznak. Technocol rapidot szívtak magukba valami nejlonból. Szerintem ehhez nagyon hülyének kellett lenni. Azóta mondják: a jóléti társadalmakban jobb szereket használtak jó dolgukban, itt meg ez jutott annak, akinek semmi dolga sem akadt. ide visszakanyarodni elég elmebajos dolognak tűnik. „Nagy elődök hitvány utódai vagyunk, de nálunk jobban senki sem tudott inni” - mondta a brazil író egy másik figurája. Legalább reálisan látta a helyzetét. Nyilván ez az első lépés a változás rögös útján drogügyben is. • Hogyan szerezhető meg a horvát (kettős) állampolgárság? Kik jogosultak rá automatikusan? Magyar állampolgár vásárolhat-e ingatlant az Adrián? Ezekről a kérdésekről (is) beszélnek február 27- én, szerdán 15 órától Baján, a nemzetiségi központban a pécsi horvát főkonzulátus munkatársai. A szervező a bajai kisebbségi önkormányzat, de Páncsics Sándor elnök tisztán magyar ajkú érdeklődőkre is számít. (K. L.) A cégeknél akkora az igény a hegesztők iránt, hogy mindenképpen lenne hely száz tanulónak is a kecskeméti Kandóban, de tíz-tizenötnél nagyobb létszámú csoportot nem tud indítani az iskola. (Illusztráció.) Hegesztők, hol vagytok? hiánymesterségek Egyre kevesebb fiatal akar dolgozni az építőiparban Paprikázni jött Japánból, ahol az ilyen áru kuriózum Három héten át tanulmányozta Bács-Kiskunban a paprikatermesztést egy japán vállalkozó. szató KUONORi a japán kormány támogatásával érkezett hozzánk, hogy magyar termelőktől, szakemberektől tanuljon. Járt Kecskeméten, majd egy hetet Kece- len, a T. G. Virágdekor Szakképző Iskolában töltött el, felkeresve a térség kertészeit. A következő állomás Kalocsa és Fájsz.- Nálunk nincs olyan hagyománya a zöldségtermesztésnek, mint Magyarországon. A paprikával, a paradicsommal, az uborkával tulajdonképpen mi még csak most ismerkedünk, miután az európai konyha „betört” Japánba - mondta a 24 éves gazdálkodó, aki egy tizenötezres kisvárosból, Júzából érkezett. A felkelő nap országában a gasztronómia még ma is a rizs- zsel kezdődik és végződik, ám egyre nagyobb teret hódítanak a nem tradicionális ételek is. Szató családja is rizstermesztéssel foglalkozik, és egyelőre csak a holtszezonban termesztenek paprikát, uborkát, brokkolit, görögdinnyét, illetve szójababot. Érdekes, hogy a paprikával mindösz- sze fél hektáron - fóliasátorban - foglalkoznak, mégis jövedelmező nekik.- Ezek a dolgok nálunk kuriózumnak számítanak, így az áruk is magas. Egy darab paprika átszámítva olyan 160 forintba kerül, de drága például az alma is, aminek darabjáért 300 forintnak megfelelő jent kell fizetni - mondta Szató megjegyezve, hogy a magyar zöldségeknek és gyümölcsöknek sokkal finomabb az íze, ami valószínűleg azért van, mert Japán vulkanikus sziget, és emiatt gyengébb a termőföldek minősége. - Úgy érzem, van mit tanulni a magyaroktól. Sokat jegyzeteltem, fényképeztem. Remélem, sikerül majd hasznosítani az itt szerzett tudást. A japán vállalkozó keceli vendéglátója, Téglás András, a T. G. Virágdekor igazgatója hangsúlyozta: a térség kertészeinek szakmai elismerése, hogy az egyhónapos tanulmányút során Szató három hetet tölt nálunk, és mindössze egy hétig lesz Hollandiában. ■ S. I. Miközben sokan nem találnak munkát, hegesztőből és szerkezetlakatosból sincs elég a hazai munkaerőpiacon. Bálái F. István Sokat változik a világ, de változatlan abban a tekintetben, hogy a hegesztőszakmában harminc évvel ezelőtt is könnyen el lehetett helyezkedni, ugyanúgy, mint ma. Hasonló a helyzet a szerkezetlakatosokkal, gépi forgácsolókkal és kőművesekkel is. A változás abban áll, hogy a he gesztőknek (és a többieknek) ma már nem szakmájuk, hanem szakképesítésük van. Ezért az Országos Képzési Jegyzék melléklete szerint hivatalosan nem is hiányszakmákról, hanem hiány-szakképesítésekről beszélünk. Szabó Istvánnak, a Dél- Alföldi Regionális Munkaügyi Központ munkatársának a tájékoztatása szerint jelenleg hivatalosan a kőműves, a szerkezetlakatos, a hegesztő és a gépi forgácsoló a hiány-szakképesítés a térségben. Weninger Richárd, az építőiparban érdekelt Ver-Bau Kft. cégvezetője a Petőfi Népe kérdésére megerősítette, hogy a kő- művesség valóban hiányszakma (ő még ezt a fogalmat használja), de ugyanez áll a burkolóra, az épületlakatosra és a villanyszerelőre is. Építőipari gépek karbantartásában jártas szakembert pedig nagyítóval is alig lehet találni. „Különösen aggasztó, hogy ha jelentkeznek is munkára a fent említett szakemberek, egyre idősebbek, fiatal csak elvétve akad közöttük” - tette hozzá. A gépiparban érdekelt kiskunfélegyházi Transelektro Ganz Rock Rt. humánpolitikai ügyintézője, Juhász Mihályné lapunkAZ OKTATÁSI miniszter rendeleté szerint a tanuló külön juttatást kap, ha szerződés alapján a hivatalos hiányszakképesítések valamelyikének megszerzésére irányuló képzésben vesz részt. A szakképzésről szóló törvényben nak elmondta, hogy jelenleg húsz hegesztőt tudnának azonnal alkalmazni - gyakorlattól és minősítéstől függően 850-1100 forintos órabérrel. Igényüket jelezték is a munkaügyi központnak azzal együtt, hogy sürgősen szükségük lenne tizenöt géplakatosra is. Hegesztőket Kecskeméten, a Kandó Kálmán Szakközép- és Szakiskolában képeznek. Horváth Lajos igazgató arra mutatott rá, hogy évtizedek óta probléma az iskolai* hegesztő-szakcsoportok feltöltése. Évente két- három olyan tanuló jelentkezik, aki első helyen azt jelöli meg, hogy hegesztő akar lenni. A töbmeghatározott pénzbeli juttatáson felül - adóterhet nem viselő járandóságként - a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő, kiegészítő pénzbeli juttatás illeti meg havonta. biek olyanok, akik más szakmákban létszám felettiek, vagyis úgy kell őket rábeszélni, hogy a hegesztést válasszák. A cégeknél akkora az igény a hegesztők iránt, hogy mindenképpen lenne hely száz tanulónak is, de tíztizenötnél nagyobb létszámú csoportot nem tudnak indítani. Az iskola gépi forgácsolók képzésével is foglalkozik. Horváth Lajos úgy látja, hogy ennek a szakképesítésnek emelkedőben a presztízse, s ugyan ma még hiányszakmaként ta.iják számon, a jelentkezők arányának növekedése tapasztalható.- A szerkezetlakatosok munkája fizikailag meglehetősen nehéz, s külső csarnokszerelések esetén az időjárás viszontagságainak is ki vannak téve, ezért kevés a jelentkező - magyarázta lapunknak Fazekas Sándor, a kecskeméti Gáspár András Szakközép- és Szakiskola igazgatóhelyettese. - Pedig a KÉSZ Kft., ahol diákjaink gyakorlati képzése folyik, havonta akár 50 ezer forint ösztöndíjat is ad a fiataloknak, ha jó a tanulmányi eredményük. Évfolyamonként legalább tizenöt tanulót el tudnánk helyezni a KÉSZ-nél, de nincs több öt-tíz jelentkezőnél. ■ A munkáltatók vonzó ösztöndíjakkal is kecsegtetik a hiány- szakmát választó fiatalokat. Plusz pénz hiányszakma tanulásáért I bál Mesefigurák és akciófilmhősök lepték el tegnap délután a kecskeméti Magyar Ilona Általános Iskolát. Mintegy kétszáz gyerek és tanáraik bújtak jelmezbe az alsósok farsangján. A legtöbben pókembernek öltöztek. A legötletesebb, legbájosabb, legmókásabb, legmunkaigényesebb, legijesztőbb maskarákat és a legsikerültebb csoportos jelmezt díjazták. A buli bevétele a diákönkormányzat pénzét gyarapítja. A segítő városháza ígérete halasi eszmecsere A vállalkozók szerint élettelen a belváros Beszélgetésre hívta Kiskunhalas százharminc, legtöbbet adózó vállalkozóját Várnai László polgármester. Mintegy százan jöttek el tegnap a MÁV Művelődési Házba. Várnai elmondta: 2007-ben a helyi vállalkozók csaknem egymilliárd forinttal növelték az önkormányzat adóbevételét, amiből 833 millió volt az iparűzési-, 165 millió az építményadó. A jövőben rendszeressé tenné az ilyen találkozókat, hogy a vállalkozók lássák, mire költi el a város a befolyt adóforintokat. A polgármester beszámolt arról, hogy jelenleg négy nagy beruházási projekten dolgozik az önkormányzat. Két éven belül megépítik a városközpontot elkerülő, Dong-ér körüli utat, túlélte az első fordulót a városi szennyvíz- tisztító pályázata, tervezik a Kuruc vitézek téri óvoda teljes felújítását és a Dong-ér mellé helyezik az új buszpályaudvart. Mindezek önkormányzati költsége egymilliárd forintot tesz majd ki, amire megvan a fedezet. Az elmúlt évekhez hasonlóan a kivitelezési megbízásokat továbbra is elsősorban a helyben adózó vállalkozásoknak kívánják adni. Ami pedig a multikat illeti: jelenleg csak a német Aldi betelepedése biztos. Természetesen a vállalkozók is szót kaptak. Voltak, akik a helyi adókedvezményeket hiányolták. Mások nem az adók csökkentését kérték számon, hanem egy, a mainál ösztönzőbb konstrukciót. Többen kifogásolták, hogy a halasi belváros esztétikailag elhanyagolt, nincs élet a tereken, utcákon, és ez részben a hatóságok akadékoskodásának köszönhető. Várnai erre úgy reagált: szolgáltató önkormányzatot szeretne, amely hatóságilag is segíti a vállalkozások tevékenységét. ■ Szűcs Károly ■ A kivitelezést továbbra is elsősorban helyi cégeknek kívánják adni.
