Petőfi Népe, 2008. február (63. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-15 / 39. szám

2 2008. FEBRUÁR 15., PÉNTE MUNKÁCSY-KIÁLLÍTÁS Munkácsról származik, mint a művész tárlat Pákh Imre nem öncélú gyűjtő: közkinccsé teszi, a nagyközönség elé tárja képeit A pénz nem ér semmit, ha nincs kivel meg­osztani - mondta egy interjújában Pákh Imre, akinek gyűjteménye képezi az alapját a febru­ár 15-étől Kecskeméten, a Cifrapalotában lát­ható Munkácsy-kiállításnak. Befektető, műgyűjtő - ezek a tevékenységek jellemezték eddig Pákh Imrét. A sor nem teljes, hiszen bizonyára sok mindent nem tudunk a magyar származású, New York­ban élő üzletemberről, aki az elmúlt években a birtoká­ban lévő Munkácsy-képekből álló vándorkiállítással hív­ta fel magára a figyelmet. Tervei közt szerepel Munkácsy Mihály levelezésének feldolgozása is, hiszen ezer olyan levél van, amelyikhez eddig nem nyúlt senki. Ezek csa­ládtagoknak íródtak francia, német vagy magyar nyel­ven. Az érdekesebb és jelentősebb leveleket könyvben adná ki Pákh Imre. „A célom az volt, hogy Munkácsyt, a nagyszerű művészt visszaállítsuk az őt megillető helyre, és ez valószínűleg most sikerül is. Amikor elkezdtem a festményeit gyűjteni, akkor rájöttem, hogy valójában nem ismerjük Mun­kácsyt. Amikor a hazai kiállítássorozatot tervezni kezdtem, érdeklődtem, mikor volt Magyarországon utoljá­ra nagy Munkácsy-kiállítás, és ez valamikor 1952-re ve- zethető vissza. Az biztos, hogy ekkor nem mutattak be külföldön lévő képeket. Ezért született az az elképzelésem, hogy ideje lenne a vé­leményem szerinti legnagyobb magyar festőt bemutatni a hazai közönségnek is. Számomra tehetségét az is igazolja, hogy ma is sorban | állnak, és százezrek nézik meg műveit. A látogatottság bi-1 zonyíték, nem lehet hosszú távon megtéveszteni az embere-1 két. Senki sem számított olyan sikerre, mint amilyet az | eddigi kiállítások hoztak. Nemcsak én, de a szakma sem. I Remélem, ez a diadalát folytatódni fog Kecskeméten is.” Munkácsy Mihály - egy géniusz életútja Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson. Keresztlevele szerint Lieb Mihálynak hívták, a Munkácsy nevet 1868-ban vette fel. Alig volt 6 éves, amikor 1850-ben szüleit elvesztette. A teljesen árva fiút anyai nagybátyja, Reök István vette magához, aki asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére, kedé­lyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra költözött, majd betegsége miatt visszakerült Gyulán élő nagybátyjához. Gyógyulásának ideje alatt metszeteket másolgatott, és megis­merkedett Szamossy Elek vándorfestővel, aki megtanította az alapvető szakmai ismeretekre. 1866 Beiratkozik a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, mestere Wagner Sándor. Ekkor készül a Vihara pusztán. 1867 Eötvös József állami ösztöndíjából a Párizsi Világkiállítás ra utazik, ahol meghatározó hatást gyakorol rá a Gustave Courbet műveivel való találkozás. 1868 Düsseldorfban megfesti az Ásító inast. A festő ebben az évben veszi fel a Munkácsy nevet. 1874 Házasságot köt Cécile Papier-val. A párizsi Salonban ki­állítja a Zálogházat 1881 Elkészül a Krisztus Pilátus előtt, melyet Európa számos fővárosában és több amerikai nagyvárosban is bemutatnak. 1882 Nemesi címett kap Ferenc Józseftől. 1884 Befejezi a Golgotát. 1891 Hozzáfogaz akkor épülő Parlament számára megren­delt Honfoglalás (Árpád) című monumentális méretű képhez. 1893-ban fejezi be a munkát. 1896 Munkácsyt egyre romló idegállapota miatt az endenichi szanatóriumba szállítják. 1900. május 1-jén hunyt el. A budapesti Műcsarnokban rava­talozták föl. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra földi maradványait. Büszkén teremtünk otthont a képeknek Bács-Kiskun megye - és ben­ne Kecskemét - is feliratkozott azoknak a magyar vidékeknek a sorába, melyek büszkén te­remtenek otthont képeinek és a művész emlékét őrző doku­mentumoknak. Felbecsülhetetlen magyar értékeket fogadnak be a Cifra­palota termei a festő korának hangulatát megjelenítő méltó környezetben. Immár harma­dik esztendeje vándorol a nagylelkű műgyűjtő, Pákh Im­re, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából egy példa nélküli tárlat hazánk és a környező határon túli ma­gyarlakta városok kiállítóhe­lyein. Kezdettől fogva bíztunk ab­ban, hogy kezdeményezésünk sikerrel jár, és anyagi áldozat- vállalásunk is megtermi gyü­mölcsét. Most úgy érezzük, hogy köszönetét kell monda­nunk a megvalósuló álomért a művek tulajdonosainak, a ki­állítás előkészítésében és meg­valósításában közreműködők­nek. Az érdeklődők sehol nem tudnak betelni a csodálattal, mind többen zarándokolnak el a múzeumokba, ezért is re­ménykedhetünk abban, hogy Kecskeméten köszönthetjük a milliomodik látogatót. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy megyénkben is tízezrek kelnek útra azért az egyedülál­ló élményért, amit ennyi Mun- kácsy-alkotás felvonultatása je­lent. A kecskeméti kiállítás egyediségéhez különleges mó­don járul hozzá az a tény, hogy Haynald Lajos kalocsai érsek, az egyházművészetek támoga­tója a passió képeinek elkészí­tése előtt beszélgetett a mű­vésszel, aki nagyszerű festmé­nyen örökítette meg a főpásztor alakját. Hálásak vagyunk a megyei múzeumi szervezet munkatár­sainak, valamint Gyarmati Gabriella művészettörténész­nek a kiállítás rendezéséért. Köszöntjük mindazon vállalko­zások, közéleti személyiségek, szervezetek és magánemberek segítségét, akik támogatásuk­kal, munkájukkal lehetővé tet­ték ennek a rendkívüli ese­ménynek a gazdagítását. Házigazdaként szeretettel ajánljuk szíves figyelmükbe ezt a páratlan értékű kiállítást. Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke Fedezzük fel együtt Munkácsy művészétét! A Kárpát-medencében diadalút- ját járó Munkácsy-kiállítás Kecskemétre érkezett. A kiállí­tott festmények vitéz Pákh Imre magángyűjteményéből, a bé­késcsabai Munkácsy Múzeum­ból és a Magyar Nemzeti Galéri­ából származnak. A Cifrapalota földszintjét úgy alakítottuk ki, hogy méltó helyszínt, hátteret adjanak a világhírű mester mű­veinek. A kiállításon kiemelt helyen szerepelnek a szalonké­pek, szalonenteriőrök - így mi is létrehozunk egy Munkácsy- szalont, melyben a régi szalon­életet megidézve zene- és kórus­művek, irodalmi alkotások szó­lalnak meg. Szerdánként kép­zőművészeti előadások lesznek, csütörtöki napokon pedig az ál­talános iskolásoknak biztosí­tunk múzeumpedagógiai foglal­kozásokat. Fogyatékkal élő ba­rátainknak hétfőnként - ami­kor a múzeum egyébként zárva van - adunk lehetőséget tárlat- vezetéssel múzeumlátogatásra. A siketnémáknak jeltolmács is rendelkezésükre áll. A Munkácsy-képek azért ér­keztek Kecskemétre, mert az ország legnagyobb megyéjének és megyei jogú városának pol­gárai megérdemlik, hogy e vi­lághírű magyar festő műveit közvetlen közelről szemlélhes­sék. Kérem, fogadják olyan sze­retettel a kiállítást, amilyen sze­retettel készítettük önöknek! Kedves Barátaim! Több ked­ves figyelmességgel igyek­szünk megnyerni az önök ro- konszenvét. Készítettünk Mun- kácsy-bonbont, cukrászsüte­Nagy örömmel ajánlom mind- annyiuk szíves figyelmébe a városunk egyik jelképének számító Cifrapalotában meg­nyíló kiállítást, hiszen ezzel a reprezentatív tárlattal Kecs­kemét városa egyszerre tisz­teleg a magyar festészet nem­zetközileg is méltán híres ki­válósága, Munkácsy Mihály előtt, és törleszti régi adóssá­gát is: hiszen sem életében, sem halála óta nem rendeztek a hírős városban kiállítást Munkácsy képeiből. Magam is nagy várakozással tekintek az Amerikában élő zentálni azt az időszakot, m< máig jogos büszkeséggel ti hét el bennünket, hiszen Lis Erkel, a kiegyezés és a milk nium kora is volt egyben. A két, egyidejű, de önma; ban is szenzációszámba me kiállítás jól példázza a meg és a város polgárainak ja1 szolgáló együttműködést, a 1 múzeumot fenntartó meg; önkormányzat és Kecskén Megyei Jogú Város között. Nagyszerű ajándék vá sunknak, hogy pontosan 1 esztendővel az után, ho nemzeti festőnk a nem: iránti legmélyebb kötődé: kihangsúlyozandó, Lieb P hályból történelmi szülővá sa nevét felvéve Munkác lett, és éppen pár nappal 1< születésnapja előtt nyíl! meg Kecskeméten kiállítás: Dr. Zombor Gáb Kecskemét polgármesti ményt, ajándékként árulunk díjnyertes borokat Is, valamint sok-sok kiadványt. Kedves Múzeumbarátok! Jó­sorsunk úgy hozta, hogy legna­gyobb keresztény ünnepünket, a húsvétot kiállításunk időtar­tama alatt ünnepeljük. A nagy­héten több kórus és szólista idézi meg Krisztus drámáját, a feltámadás katartikus élmé­nyét. Kérem önöket, legyenek részesei az előadásoknak! Sok mindent írhatnék még, de információs szolgálatunk minden eseményről, lehetőség­ről tudósítja önöket. Én arra ké­rem a múzeumszeretőket, le­gyenek részesei ennek a ka­landnak! Fedezzük fel együtt Munkácsy művészetét, élvez­zük a XIX. századi környezetet! Legyenek vendégeink! Szere­tettel várjuk önöket. Laczkó János múzeumigazgató magyar műgyűjtő, Pákh Imre Munkácsy-gyűjteményének kecskeméti bemutatója elé, hi­szen ilyen jelentős és - ezzel együtt népszerű - tárlatot ün­nepnap városunkban látni. Munkácsy Mihály hagyatéka, és Kecskeméten is kiállításra kerülő képei nem csupán ön­maguk zsenialitása folytán, va­lamint a magyar és a világ fes­tészetében is különleges helyet betöltő voltuknál fogva érdeke­sek. Munkácsy a magyar közgon­dolkodás, a magyar kultúra és az egyetemes magyar tudat ré­sze egyszerre. Egy olyan kor­ban teljesedett ki festészete, amely kor Magyarországra is a gazdaság, a társadalom, a tudo­mány és a művészet felemelke­dését hozta el. A Bozsó Gyűjte­ményben megnyíló, párhuza­mos kiállítás ezt az aranykort igyekszik felidézni: ott Mun­kácsy Mihály kortársainak al­kotásain keresztül látjuk repre­Pákh Imre Munkácsy Mihály portréja előtt. Tisztelt Vendégeink, Művészetbarátok!

Next

/
Oldalképek
Tartalom