Petőfi Népe, 2008. január (63. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-24 / 20. szám

SZERKESZTETTE: TAKÁCS VALENTINA TELEFONSZÁM: 06-76/518-256 E-MAIL: szabov@petofinepe.hu PETŐFI NÉPE - 2008. JANUÁR 24., CSÜTÖRTÖK KECSKEMÉT Panaszok az éjszakában lépcsőházi harc Negyven hajléktalan költözött egy folyosóra Vajda Péter polgárőr próbál szót érteni egy erősen ittas hajléktalannal. Nem túl hálás feladat, de az önkéntesek már hozzászoktak. Egyre sürgetik a a Rendőrfaluban, hogy legyen valami a földutakkal fórum Mi lenne a legfontosabb Kecskeméten, a Rendőrfalu és a Kósafalu lakóinak? - erről szólt a napokban tartott lakossági fó­rum, amit azzal a céllal tartottak, hogy a fontos feladatok lehetőleg bekerüljenek majd a város költ­ségvetésébe. Szó volt többek közt a közbiztonság növeléséről, a tö­megközlekedés helyzetéről és a közvilágítás javításának lehető­ségeiről. A fórum résztvevőinek többsége azonban a városrész út­jainak minőségét érezte a legége­tőbb problémának.- Kósafalu és a Pásztor utca lakói 2006-ban a víziközmű-tár- sulással kötöttek szerződést út- stabilizációra - mondja Lévai Já- nosné önkormányzati képvise­lő. - Kőzúzalékot használtak vol­na erre a célra. Az érintett csalá­dok 110 ezer forint hozzájárulást vállaltak, a részleteket azóta is fi­zetik. A munkák azonban még nem kezdődtek el. Ráadásul ki­derült, hogy a stabilizálásra szánt zúzalék minősége erősen kifogásolható. A beruházás kés­lekedése miatt a választóim tő­lem kérnek segítséget, de a víziközművel kötött szerződés nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe. Február 1-jén is­mét lakossági fórumot tartunk, erre meghívjuk majd a víziköz- mű-társulás elnökét és a polgár- mesteri hivatal szakembereit is. ■ A víziközművel kötött szerződés nem tartozik az önkormányzat hatás­körébe. Megkerestük Fekete Lászlót, a társulás elnökét is, aki elmond­ta: ott lesz a fórumon, és minden kérdésre válaszol. Már csak azért is, hogy a beruházással kapcsolatos tévhiteket tisztázza.- Az útstabilizáció a városrész negyvenhárom utcáját érinti - mondta az elnök. - A felhaszná­lásra szánt zúzalékot bevizsgál­tattuk. A szakértői vélemény szerint a kő kiváló minőségű, a korábbi rémhírekkel ellentétben nincs mérgező hatása. Az elmúlt időszakban megállapodtunk az önkormányzattal, hogy átveszik tőlünk a zúzalékot, és útalap­ként használják majd. Tudomá­som szerint erre egy szilárd bur­kolat kerül az önkormányzat pénzéből. A lakók így jobban jár­nának, mint ahogy a szerződés megkötésekor gondolták. ■ G. S. Kétségbeesett lakók, szél­malomharcot vívó polgár­őrök és rendőrök. Bűz, mocsok és fertőzésve­szély. Egyetlen hajlékta­lan is képes megkeseríte­ni egy lakóközösség éle­tét. Galambos Sándor A hajléktalanok többsége meg­próbál beilleszkedni környezeté­be, köszönettel veszi a feléje nyújtott segítő kezet. Néhányan azonban képtelenek elfogadni a társadalmi normákat. Velük van a baj, az ő viselkedésük alapján ítéljük meg a fedél nélkül élőket.- A közös képviselők, a társas­házak lakói ilyenkor télen gyak­ran kérik segítségünket ahhoz, hogy a lépcsőházakba költözött hajléktalanokat eltávolítsuk - mondja Somodi Sándor, a Kecs­keméti Polgárőr Egyesület elnö­ke. - A legtöbb telefonhívás a Pe­tőfi Sándor utcai és a Széche: nyivárosban lévő garzonokból érkezik. Ezeket a lépcsőházakat folyamatosan ellenőrizzük, de az ilyen hívások alkalmával ismét kimegyünk a helyszínre. Általá­ban szörnyű állapotokkal szem­besülünk: folyosón fekvő maga­tehetetlen ember, elviselhetetlen bűz, ürülék és szemét. Gyakran még velünk szemben is agresz- szívan lépnek fel. Ha az illető a felszólításunkra nem távozik, akkor értesítjük a rendőröket. Szélmalomharcot vívunk, mert rövid­del a távozásunk után szinte mind­egyik hajléktalan visszamegy. Az el­múlt időszak rendszeres ellen­őrzéseinek köszönhetően általá­ban már csak éjfél körül érkez­nek a panaszos hívások. Az esetek többségében a lakók is felelősek. A garzonok bejárati ajtóinak nagy része állandóan nyitva van. Elfelejtik bezárni, a kifeszített zárakat nem javíttat­ják meg. Olyan is előfordult, A látszat időnként becsaphat­ja az embert, néha előfordul­nak félreértések. Egyszer, pél­dául, a polgárőröket egy fiatal párhoz riasztották. Kiderült: a szerelmesek csak egy nyugodt helyet kerestek maguknak a hogy egy hajléktalannak saját kulcsa volt egy lépcsőházhoz. Az is gyakori, hogy valakit az éjsza­kai csengetésre ellenőrzés nél­kül beengednek az épületbe. Az­tán később ugyanez a lakó hívja a polgárőröket.- Naponta találko­zunk a hajléktala­nokkal, többségüket név szerint ismer­jük - kapcsolódik a beszélgetésbe Vajda Péter polgárőr. - Mostanában azonban egyre több új arc tűnik fel köztük. Egy folyosón, például, negyvenen laktak. Az egyik bá­csit egy hajléktalan asszony ápolta. A többieket ő engedte be esténként. Az egész lépcsőházat fertőtleníteni kellett. A különbö­ző betegségek a kilincsek és a korlátok megérintésével is ter­legfelső emelet sötétjében. A rend önkéntes őrei azonban találkoztak már otthonról el­zavart férjjel, és olyan fiatal­emberrel is, aki kijózanodni ült le a lépcsőre. Félt édesany­ja szigorától. jedhetnek. No és persze az ürü­lék révén. A legtöbb panaszt mégis az éjszakai hangoskodás, italozás és a bűz miatt kapjuk. Ennek ellenére előfordul, hogy a lakók közül valaki megsajnálja a hajléktalanokat. Ételt, italt tesz ki a lépcsőházba. A segítségnek ez a lehető legrosszabb módja. Előfordult, hogy valaki egy lese­lejtezett díványt tett ki a folyosó­ra, és pár nap múlva már alud­tak rajta. Legtöbbször azonban a legfelsőbb szintre, a liftház mel­lé költöznek. A polgárőrökkel kedden este, a „csúcsforgalom” előtt jártuk végig a lépcsőházakat. Bosz- szútól félve a lakók csak név nél­kül mertek panaszkodni. Egy férfi, például, Budapestről érke­zett látogatóba a barátnőjéhez. Már a földszinten felhívta figyel­münket, hogy a hatodikon érde­mes körbenéznünk. Egy idős néni elmondta: nem mer a föl­dön fekvő emberhez szólni, mert a múltkor üvöltözött vele, és leköpte. A fűrészfogas házak egyik lépcsőházában viszont is­mét lehet félelem nélkül közle­kedni. Elromlott a lift, ezért a hajléktalan férfi új helyet kere­sett magának. Nem szerette a lépcsőzést. Jótékonysági bálra várják azokat, akiknek fontos a kicsik egészsége mulatság Nemes célt veszélyez­tet az influenzajárvány. Beteg­ség miatt ugyanis többen le­mondták az idei kecskeméti jóté­konysági Rotary-bálon való rész­vételt. A mulatság bevételéből egyébként a megyei kórház gyermekkardiológiai szakrende­lőjének vásárolnának új műsze­reket. ■ Új orvosi műszereket vásárolnak a bevételből. A szervezők szeretnék, ha a cél nem hiúsulna meg, és a bál­nak minél több vendége lenne. Lapunknak hangsúlyozták: a le­mondások miatt még most is le­het belépőt vásárolni, ezek ára személyenként 12 ezer forint. A bál január 26-án, azaz szomba­ton 19.30-tól lesz a Három Gúnár Rendezvényházban. ■ T. V. Gondot okozhat a fák eltűnése a városközpontból zöldövezet Kecskemét utcafá­sításainak és erdősítéseinek helyzete volt napirenden a város legutóbbi képviselő-testületi ülésén. A tájékoztatóban többek között szerepelt: számos fontos városközponti útépítésnél elma­radtak az út menti fásítások. Ilyen a Fráter György, a Bocskai és a László Károly utca. Néhány helyen még a fásítás lehetősége is megszűnt, pedig a fák eltűné­se egyre nagyobb probléma a városközpontban. Márpedig új növényzet telepítésére gondolni kell, és ehhez külön költségveté­si keretre van szükség. Jelenleg ugyanis erre nincs elkülönített összeg. ■ Néhány helyen még a le­hetőség is megszűnt. Mint kiderült: ennek ellenére az elmúlt két évben összességé­ben számtalan helyen történt fá­sítás a városban. Közel hétszázöt­ven különböző növényt telepítet­tek Kecskemét városrészeiben. Ezek között van bokrétafa, le­pényfa, páfrányfenyő, tulipánfa, piramistölgy, díszcseresznye, ga­lagonya, különböző hársak, kőri­sek, juharok egyaránt. ■ T. V. ■ Ürülék és sze­mét mindenhol, a bűz elviselhe­tetlen. Sötét zugra vágyott a szerelmespár Csak a festészet nyújtott számára igazi szabadságot Maradandót alkottunk a zeneszerző emlékére r kodály Életéről és munkásságáról olvashatunk Heltai Nándor helytörténész legújabb könyvében TÁRLAT Kováts Albert Munkácsy- díjas festőművésznek, művésze­ti írónak, a Magyar Festők Társa­sága elnökének nyílik kiállítása holnap 17 órakor Kecskeméten, a Kortárs Galériában. Az alkotó munkásságát életútja és sokol­dalúsága színesíti. 1956 miatt megjárta a börtönt, ám szabadu­lása után is csak az elnyomást látta. A szabadság élményét szá­mára a festészet nyújtotta. Művé­szeti íróként 1990 óta tevékeny­kedik, a '90-es évek közepén képzőművészeti műsorokat is szerkesztett. A táralatot megnyitja dr. Ta­kács Ferenc irodalomtörténész, köszöntőt mond Sárközy István alpolgármester. ■ T. V. Hétfőn mutatták be Heltai Nán­dor új könyvét: Kodály Zoltán és szülővárosa, Kecskemét. A hely- történész, író publikációi között kiemelt helyet foglal el a zene­szerző munkásságá­nak témája.- A Kodály-év lezá­rult, és sok maradan­dót alkottunk a világ­hírű zeneszerző emlé­kére - mondta Zombor Gábor pol­gármester a könyv bemutatóján. - Ilyen a Forrás folyóirat Kodály- száma, a Psalmus Hungaricus- emlékmű, az Újkollégium bejára­tánál elhelyezett emléktábla és Heltai Nándor könyve is. De való­színűleg szintén sokan emlékez­nek majd a zeneszerző születésé­nek 125. évfordulója tiszteletére rendezett kulturális programok­ra. Hatvanhat különböző ese­ményt rendeztünk, melyeken mintegy harmincezren vettek részt. Az Argumentum Kiadó gondozásá­ban megjelent Hel- tai-kötetet Ittzés Mi­hály, a Kodály-örök- ség munkacsoport vezetője, lek­tor és Palotás József, az M. Bodon Pál Zeneiskola igazgatója aján- g lotta az olvasóknak. A könyvbe- | mutató kapcsán a polgármester I a Kodály-év költségvetéséről is | beszámolt. Mint kiderült: a ren- dezvénysorozat mintegy 120 I millió forintba került. ■ G. S. ■ Harmincezren vettek részt a Kodály-év ese­ményein. Heltai Nándor, Ittzés Mihály, Zombor Gábor, Palotás József és Láng József, a kiadó igazgatója a könyv bemutatóján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom