Petőfi Népe, 2008. január (63. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-21 / 17. szám
INTERJÚ A cél: erősíteni az alföldi borászlobbit szőke Sándor Hamarosan helyreállhat a térség jó hírneve - vélekedik a Duna borrégió új elnöke A régió borászainak érdekérvényesítő képességét erősítené leginkább Szőke Sándor, a Duna Borrégió Szőlészek Borászok Egyesületének múlt év végén megválasztott új elnöke. Sebestyén István- Volt olyan időszak, amikor az alföldi bor említésekor a többség lemondóan vélekedett. Borász vállalkozóként mi a tapasztalata, az elmúlt években miként változott termékeik megítélése?- A Duna borrégió, vagyis a hajós-bajai, a kunsági és a csongrádi borvidék- ez részrehajlás nélkül állítható - rendkívül jó adottságokkal rendelkezik a szőlőtermelést illetően. Itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, megfelelő a talajszerkezet, a borászatnak pedig erős szakmai és kulturális gyökerei vannak. Az utóbbi években a fejlesztésre is nagy hangsúlyt fektettek a borászatok, ma már technológiai akacfalyai sincsenek annak, hogy - és ezt komolyan mondom - olyan borok is kikerüljenek a pincészetekből, melyek a világ minden táján megállják a helyüket. Persze főként a nagyobb mennyiségű, gyümölcsös, friss borokat, vagyis a mindennapok borát termeljük itt. A hegyvidéki borászatokkal nem kívánunk versenyezni, hiszen ők más fogyasztói igényeket szolgálnak ki. Korábban valóban volt probléma az eredetvédelemmel és a minőséggel, de ma már igen jelentős változás mutatkozik ezen a területen. A visszajelzések is megerősítik azokat a tapasztalatainkat, hogy a régió borászata a minőségi fejlődés útján indult el. Boraink a hazai és nemzetközi versenyeken is szép eredményeket érnek el, ráadásul - igaz, öt évet kellett rá várni - a Borakadémia tavaly a soltvadkerti Fritt- mann Jánost választotta az év bortermelőjévé. Azt gondolom, ez felért egy rehabilitációval.- Hogyan tervezik a „vitorlájukba fogni ezt a szelet”?- Ez az elismerés olyan tőke, amit mindenképpen ki kell használnia az év bortermelőjének, és magának a régiónak is. Ezen keresztül végérvényesen meg lehet változtatni a magyar fogyasztó sztereotípiáját az alföldi borokkal kapcsolatban. A kidolgozás alatt álló tervek között marketingkampány és borbemutatók sora szerepel. Természetesen ezeken a bemutatókon a Frittmann testvérek zászlósborai mellett a fogyasztóknak lehetőségük lenne megismerni a többi kiváló alföldi bort is.- Milyen anyagi források állnak ehhez rendelkezésre? Korábban a forga- lombahozatali járulékkal kapcsolatban arról volt szó, hogy ennek 60 százalékát a reklámra fordíthatják a hazai borászok. Mennyj. juthat ebből a Duna borrégiónak?- Ez egy nagyon fontos kérdés. A forgalombahozatali járulék több száz millió forintos bevételt jelent, és ennek több mint felét a Duna borrégió borászai fizetik be, ugyanis a magyar belföldi borforgalom 56 százalékát mi adjuk. Ezért - érthető módon- minél többet szeretnénk ebből visszapályázni. Azért is fontos erre törekednünk, mert a pénzek elosztásánál közvetetten közreműködő Magyar Bormarketing Kht.-ban a mi szervezetünk - többszöri egyeztetés után is - mindössze kétszázalékos szavazati joggal bír. Úgy érzem, hogy a tisztújítás után az egyesületben erőteljessé vált a szándék arra vonatkozóan, hogy érdekeinket - nemcsak anyagi vonatkozásban, hanem ■ A vörösbor rendszeres fogyasztása 60 százalékkal csökkenti az érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség és a rák kialakulásának esélyét. Szőke Sándor állítja: az Alföldön is lehet nagyszerű borokat készíteni, amit a versenyek eredményei is igazolnak. A régi barátokkal manapság is heti rendszerességgel rúgja a bőrt Kiskunhalason született. Szülei is szőlőtermeléssel foglalkoztak, így családi indíttatásra választotta a borászszakmát. A budafoki Soós István Szakközépiskolában végzett, majd szőlész-borász Szakmérnöki és gazdaságmérnöki diplomát is szerzett. Gyerekkorától kezdve szenvedélye a labdarúgás: Budafokon az NB I-es ificsapatban játszott, később több meghívást is kapott élvonalbeli klubokhoz. Szakmai karrierje szülővárosában indult, az akkoriban kiváló szakmai műhelynek számító állami gazdaságnál Munkáját Tajón kezdte pincevezetőként, majd a ranglétrát végigjárva a rendszerváltás után társaival megalapította a Halasi Borászati Kft.-t. A 27 ezer hektoliter kapacitású borászat vásárolja fel a környékbeli szőlőtermés jelentős részét Szőke Sándor munkája mellett folyamatosan futballozott, később sportvezető lett. „Levezetésként” a '80-as években Imrehegyen - ahol borászatvezető volt - focicsapatot szervezett, mely a megyei harmadosztályból egészen a megyei első osztályig jutott. A halasi cégvezető a régi barátokkal manapság is heti rendszerességgel rúgja a bőrt, emellett szeret olvasni, zenét hallgatni és családi körben pihenni. Feleségével egy lányuk és egy fiuk van. Tekintélyes részesedés a borforgalomból A DUNA borrégió Szőlészek Borászok Egyesülete 1988-ban alakult. Akkoriban számos hasonló szervezet jött létre, közülük ez az egyedüli, mely működik. Az egyesület a hajós-bajai, a kunsági és a csongrádi borvidék borászait tömöríti. Az elmúlt évek statisztikáinak átlagát tekintve a Duna borrégió adja a belföldi palackosbor-forgalom 58 százalékát. Az export tekintetében 27 százalék a részesedése. például a törvény-előkészítés területén is - hatékonyabban érvényesítsük. A munkámat egyébként három alelnök, egy titkár és egy tizenöt fős elnökség segíti, akik mindannyian gyakorló borászok, illetve gazdasági szakemberek. A feladatok elvégzéséhez tehát adott a szellemi potenciál. Szeretnénk összefogni mindazokat a civilszervezeteket is, melyek komolyan tenni akarnak a régió borásztársadalmáért.- Ha már a marketingnél tartunk, mivel népszerűsítené a borfogyasztás kultúráját?- Igaza volt a régieknek: a bor kismértékben gyógyszer, nagymértékben orvosság. A viccet félretéve: a bor - amellett, hogy nagyon kellemes stresszoldó ital, társaságot összetartó gasztronómiai termék - valóban kiváló élettani hatásokkal bír. Tudományos kísérletek igazolták, hogy a vörösbor rendelkezik olyan anyagokkal, melyeknek antioxidáns hatása van, így rendszeres fogyasztása 60 százalékkal csökkenti - többek között - az érrendszeri megbetegedések, az infarktus, a cukorbetegség, illetve a rák kialakulásának esélyét. Fontos, persze, felhívni a figyelmet arra, hogy ez a kulturált borfogyasztásra vonatkozik, ami 2-3 deci jó minőségű bor elfogyasztását jelenti naponta. A szülőföld főhajtása a magyar plakátművészet atyjának KONECSNI györgy A pillantásfogás Kiskunma]sán született művésze most ünnepelhetné századik születésnapját 1908. január 23-án született Kiskunmajsán Konecsni György kétszeres Kossuth-díjas grafikusművész. Kiskunmajsa legnagyobb szülöttének vüágra jötte is regénybe ülő. Miközben édesanyja vele vajúdott, a családi ház másik szobájában az ötéves fivére, Gyurika küzdött az akkoriban szinte gyógyíthatatlan „torokgyíkkal”. Sikertelenül. „Másnap az édesapa, Konecsni Alajos bejelentette az elöljáróságon és a plébánián a születést és a halált is. A legifjabb jövevényt a szülők ismét György névre keresztelik” - olvasható mindez A pillantásfogász művésze című életrajzi kiadványban, amit Kozma Huba írt Konecsniről. Az ifjú Konecsni már á négy polgári elvégzése után kitűnt tehetségével, így a szülőfalu ösztöndíjával került a félegyházi tanítóképzőbe, majd a „föstőakadémiára”. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendékeként tökéletesítette tudását. Tehetségével hamar kitűnt, és munkáit nemzetközileg is elismerték. „Gyors sikerét a szigorú kompozícióban összezárt festői és grafikai elemek harmóniájának, egymásra hatásának tulajdoníthatjuk” - írta ■ A szülőfalu ösztöndíjával került a „föstőakadémiára”. A magyar plakátgrafika megújítójának életművét Bereczky Loránd, a Ma' gyár Nemzeti Galéria igazgatója méltatta. Balra Kozma Huba. róla a művészi pályáját jól ismerő Heltai Nándor. Két ízben - 1934-ben és 1936- ban - is elnyerte idegenforgalmi plakátjaival az egyiptomi Fuad- serleget. 1937-ben a párizsi világkiállításon Grand Prix-vel jutalmazták. Életművének kutatói írták róla: „Konecsni mindig megteremtette a kor európai színvonalú plakátjait”. Sikere a második világháború után is töretlen, s idehaza jönnek az elismerések. Kétszer is Kossuth-díjjal tüntették ki, majd 38 évesen már az Ipar- művészeti Főiskola tanára lett. A zajos sikerek, de a kultúrpolitikai kegyvesztettség idején sem feledkezett meg szülőföldjéről, ahol szülei halála után leginkább csak halottak napján látták. Gyűjteményes kiállításon emlékeztek meg a névadóról szülővárosának helytörténeti gyűjteménye néhány éve vette fel a Konecsni György nevet. A múzeum egy kis állandó kiállítással őrzi az 1970-ben elhunyt művész emlékét. Szombaton rokonok, tisztelők, barátok jelenlétében egy gyűjteményes kiállítással is megemlékeztek a névadóról, aki éppen most lenne százéves. m T. K.
