Petőfi Népe, 2008. január (63. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-15 / 12. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. JANUÁR 15., KEDD BAON.HU SZERKESZTETTE: CSENKI CSABA TELEFONSZÁM: 06-76/518-297 E-MAIL: csaba.csenki@petofinepe.hu TUDTAD-E, HOGY... / New York-ban minden 8. másodpercben egy nagyobb bűncselekményt követnek el? / a világon 6703 nyelvet be­szélnek? / az IBM 1956-ban mutatta be a világ első merevleme­zét: kapacitása 5 megabyte volt, a mérete két nagyobb hűtőszekrényével veteke­dett? Az IBM 1998 novembe­rében Deskstar 25GP modell 25 gigabyte-os merevlemezt PC-kbe. Manapság a 120-180 GB-os lemezknél járunk... / hihetetlenül gazdag, kép­alkotó képessége van szava­inknak, hogy „tárgyas rago­zásával, harminchat mozza- natos, negyvenhat gyakorító, sok-sok kezdő, műveltető, ható igékkel, főleg pedig ige­kötőink előre- és hátraveté- seivel, amivel a cselekvés és az idő boszorkányos árnyala­tait és mozzanatait jelölhet­jük? Ilyen bravúrra a világ egyetlen más nyelve nem ké­pes! Példa a „néz” ige módo­zataira: néz, nézeget, nézelő­dik, nézőben, nézve, néz­vést, nézetlen, nézhetetlen, néztében, nézetében stb. / nagyon kevés az olyan em­beri tevékenység, amelyik valamilyen módon ne hatna károsan a természetes kör­nyezetre? A legnagyobb gon­dot a levegő, a víz és a talaj szennyezése jelenti. Minden magyar emberre évente 80 ezer kilogramm vegyes sze­mét jut, melyben a civilizá­ció szinte minden termék­maradványa megtalálható. Ebből 25 kilogramm kifeje­zetten veszélyesnek minősí­tett hulladékfajta. A tovább már nem használható, radio­aktív anyaggal szennyezett erőművi hulladékból egy fő­re mindössze 2 dekagramm jut, melynek térfogata nem nagyobb egy dobókockánál. PRO GRAMAJÁN L Ó MESE Újabb gyerekdarabot ját­szanak tegnap óta a Katona ló- zsef Színházban. Collodi Pinokkió)át, egy felvonásban. Ám a főszerepben - a megszo­kottól eltérően - nem Pogány luditot, hanem Horváth Erikát láthatja a közönség. Ami - vall­juk be! - csak előnyére válhat a darabnak. A Beszélő tücsök Reiter Zoltán, a többieket meg majd meglátjátok! ■ Az iWiW után itt a SziWiW kapcsolat Legyünk barátok, avagy eszem a szivivedet, kedves! Sok ember él magányosan kicsiny országunkban. Az új internetes portál segítséget nyújt nekik, hogy társra leljenek korra, nemre való tekintet nélkül. „Halló fiúk, halló lányok! Szóljatok az elvált mamá­toknak, papátoknak, hogy nézzenek szét a SziWiW-en, ha társaságot keresnek!” - így hangzik a napokban indult új, kapcsolatépítő internetes portál felhívása. ’«•M Csenki Csaba A Szívtárs Who is Who (Szívtárs Ki Kicsoda), vagyis a SziWiW a másfél milliónyi, Magyarorszá­gon élő elvált, özvegy, hajadon (nem annyira szép szóval in­kább: vénlány), agglegény, egye­dül élő, magányos, szóval társas kapcsolatra vágyó fiatalok, kö­zépkorúak, idősek - nők és fér­fiak - segítőjévé szeretne válni. A lap szerkesztői vallják: kezde­ményezésük nem a szexkalan­dók támogatását szolgál­ja, hanem hasonló élethelyzetű, elvált, magányos, vagy bármi­lyen okból egyedül élő emberek léphetnek itt kapcsolatba egy­mással. Akik itt megjelennek - megmutatva arcukat, felvállalva legfontosabb személyes adatai­kat - komoly szándékú barát- és ismerőskeresésre, virtuális tár­sas körök létrehozására vállal­koznak. A portál szolgáltatásai­nak sorában a közösségi olda­lakra jellemző sajátosságokat ta­lálhatunk: ilyen az üzenőfal (fa­liújság), a belső levelezőrend­szer, a személyes napló írása, ké­peslapküldés, fényképek közzé­tétele, vagy az érdeklődési kör szerinti kisközösségek, virtuális baráti társaságok létrehozásá­nak lehetősége. Érdekesség a „kívánságteljesítő” óhajfal, ahol a látogatók pontozzák a virtuális jó tündértől kért legérdekesebb kívánságokat. Rádió is szól a SziWiW-en, és a fórumokon bár­miről csoportos beszélgetéseket kezdeményezhetünk. A tervek között szerepel a hírlevél, önis­mereti teszt és relaxációs zene­szóba kialakítása is. Azonos helyzetben élő isme­rősök keresésére alkalmas, ugyanakkor a párkereső közös­ségi portál szerepét is betölti ez az új alkalmatosság, amelyet ne­vezhetnénk akár a magányos és gazdátlan szívek klubjának is. Ebből a gondolatból indult ki a létrehozó civilszervezet, a Publi- kátor sajtóegyesület, a Szívtárs kiadója. Nosza, mi is regisztráltunk, beléptünk, körülnéztünk. Van­nak nagyon vicces emberek, vannak komolyak - képpel és kép nélkül, adathalmazzal és anélkül. A legfiatalabb nő 18, a legidősebb 86 éves. A férfiak 20 és 72 között mozognak. Sokféle ember jelenik meg itt. A lényeg úgyis az: találjanak olyanokat, akikkel megbeszélhetik problé­máikat, örömeiket. Ha meg pár­ra lelnek, az az oldal készítői­nek lelkesedését és munkáját dicséri. JEGYZET Mancika, én és a takarítás Elképzeltem Mancikát, a bejáró nénit, aki fél év után - burkolt béremelési szán­dékkal - egyre többet késik, és egyre hamarabb távozik. Megveteti a legflancosabb, citrusillatú ablaktisztítót, ablakot meg heteken keresz­tül nem pucol. Hetente csak egyszer hajlandó kivasalni, és jelenlétével gyanús ösz- szefüggésben fogy a vodka. Ha otthon vagyok, én vi­szem utána a létrát, a por­szívót meg a vödröt, mert szegény már nemsokára hatvanéves, fáj a lába és a derekával is gond van. Man­cika néninek nem merek szólni - mert attól tartok: megbántom -, hogy ne az olvasnivalónak félretett új­ságainkkal takarítsa meg a tükröt. És nem merek szólni a pókhálók miatt sem, mert a múltkor jelezte, hogy fél tőlük, és amúgy is szédül a létrán. Emellett viszont birkaként tűröm, hogy Mancika néni beleszóljon az életvitelünk­be. Kicsikém, ezt a virágot sűrűbben kellene öntözni. Csillagom! Ez a növény kiro­had, ha ennyit locsolod... És a száradt, spájzban kóborló kenyérdarabokkal kapcso­latban is különféle kereszt­kérdéseket tesz fel. Közben meg kertészeti tanácsnak álcázott életvezetési taná­csokat ad. Kivágatná a ked­venc fűzfánkat, mert szerin­te beteg, azért hullajtja olyan nagyon a leveleit ősz­szel. Mire mondom neki, hogy arról szó sem lehet. Erre ő szól, hogy neki fáj a dereka a gereblyézéstől. És különben is: túl messze van a kerítéstől (a szomszéd sze­rint túl közel), legalább át kellene ültetni. Persze mindezt csak elkép­zeltem. Összevetve és átla­got vonva: valójában, ami­kor este 7 körül fáradtan ha- zaesek, akkor kezdek el mo­sogatni, főzni, teregetni és felmosni. Fentiekkel pedig csak vigasztalom magam. Azt el sem merem képzelni, hogy Mancikával esetleg semmi gond sem lenne. Mert tudom, hogy nekem mostanában nem lesz bejá­rónőm. Szűcs Brigitta Z. FILMKRITIKA • FILMKRITIKA Casting minden, élmény meg semmi? Megnéztük a legújabb magyar filmet. Vagy meghallgattuk? Mert a látvány halvány, ám a hallvány lehengerlő. Egy film Oláh Ibolya életéről egy új generációs megasztáros- sal (Puskás Peti), egy halom múlt generációs - de azért, vall­juk be, jól áthangszerelt - slá­gerrel, meg egy generációkon át­ívelő nagy öreggel (Kern And­rás). Film arról az életről, amit mindenki ismer. Csak ez annak a lecsupaszított változta. Csu­pasz, mint Ibolya atlétából ki­bukkanó, tetovált karja. Még egy bulvárlap leadje is többet elárult a lányról, már első felbukkaná­sának idején is. Ki ne emlékez­ne a kereskedelmi tévék tehet­ségkutató műsoraira, ahol a semmiből előbukkanó fiatalok egy ország szívébe, hallójáratai­ba lopták be magukat? Tinik és - már befutott - magyar sztárok őrjöngtek. Csak utób­biak piaci pozíciójuk féltése miatt tették. A csapból is ők folytak, bulvárlapok hozták, mit tettek, és mit nem tettek. Hogy aztán az ő ké­pük fakul előbb, vagy eme film vész a jövő homályába, kiderül. A történet egyszerű, mint egy potméter. Le, fel. Vagy fel, le? Az öntörvényű intézetis lány elin­dul egy tehetségkutatón, útján segíti egy alkoholista bárzongo­rista, és akadályozza egy csomó előítélet. Aztán nyer. Mert ez egy film, ami nem az élet. Ez, mond­juk, érződik is rajta. Ezt erősíti Oroszlán Szonja idióta újságíró figurája, például. Meg az élettől teljesen idegen, erőltetett poénok. Szóval adott egy egyszerű történet, egy annál is egy­szerűbb forgató- könyv (már ha volt olyan), és sok-sok (néhol nagyon hosszúra nyújtott, de azért lábmozgást be­indító) zene. Szerencsére Tímár Péter munkásságát nem ez alap­ján ítéljük meg. Mert ha zenés film, ott a Moziklip, a Csinibaba; ha vicces, ott az Egészséges eroti­ka, a Csapd le csacsi!, és még so­rolhatnánk. De azért vannak a filmnek értékei is! A zizitoposra hangolt Hungária-sláger (Hotel Mentol) Puskás Péter előadásá­ban, Oláh Ibolya fergeteges hangja, a Lövölde téri Kern szí­nészi és énekesi profizmusa és az, hogy láthatjuk, ahogy ez az öregedő férfi végül a csúcsra jut­tatja a makrancos leányt! Hát a tévékettő meg én nem annyira vagyunk egy hullámhosszon. De akkora ez az ország, mint a meg­boldogult Zámbó Imre oktávai- nak száma. Úgyhogy biztos so­kan megnézik, és biztos sokan lesznek, akik majd megveszik a filmzenét, a dévédét és a kon­certváltozatot is. Csak esemest ne küldjenek! ■ csenki I Es akkor Kern András végül csúcsra juttatja Oláh Ibolyát. mnv.united.hu Lemez vagy nem lemez, ez itt a kérdés. A Huszonegyedik századi. Mert a dolgok nem olyan egyszerűek, mint amilyennek látsza­nak! A United új nagylemeze, www.united.hu. címmel nem CD-n jelenik meg, hanem letölthető a honlapról. De akkor hogy lesz aranylemez?

Next

/
Oldalképek
Tartalom