Petőfi Népe, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-06 / 284. szám
14 MEGYEI KÖRKÉP PETŐFI NÉPE - 2007. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Itt lebeg a mágnesvasút! gamf Nemzetközi figyelmet kelt a főiskolai adjunktus Kosa János adjunktus (jobbról) a lebegő mágnesvasút makettjét mutatja a diákoknak a terepasztalon. Szűkmarkúak a pályázatok, szerényebbek a kalocsai tervek fejlesztések A kertvárosi iskolával és a Szent István Gimnáziummal vesz részt Kalocsa az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését célzó regionális pályázaton, ami tíz százalékos önrészt igényel. Előzetesen, tervezői költségbecslés alapján a kertvárosiba elképzelt felújítások, átalakítások, valamint a tornaterem építése mintegy 650 millió forintba kerül. A pályázaton azonban legfeljebb 500 millió forintos támogatás nyerhető, ezért 560 milliós beruházást nyújt be az önkormányzat. A gimnázium esetében pedig meg kellett felezni az eredetileg 1,1 milliárd forintra számolt kiadásokat. ■ K. T. Nem változik a kommunális adó Kerekegyházán közterhek Egyebek közt a magánszemélyek kommunális adójáról is tárgyalt a múlt héten a városi képviselő-testület. Nem emeltek, így az építmények esetében 11 ezer forint, a telkek esetében pedig 5 ezer 500 forint lesz továbbra is az éves közteher. Az iparűzési adó sem változik, marad az adóalap 2 ezreléke. Ebben az adónemben ez a törvényben előírt maximális elvonás, tehát csak csökkenteni lehetett volna rajta. ■ M. J. Haladékot adtak a szalmaégetőre a városatyák erőmű Tavaly egy évre vételi jogot biztosító szerződést kötött a kalocsai önkormányzat a szalmatüzelésű erőmű építését fontolgató befektetővel. A fővárosi székhelyű Coopinter Kft. azonban arra kérte a várost, hogy egy évvel hosszabbítsák meg az októberben lejárt szerződést. így az engedélyeztetési eljárás további egy évet vesz igénybe, ezért a közel nyolc hektár megvásárlására új szerződést kellene kötni. Kezdeményezésüket a képviselő-testület elfogadta. ■ K. T. A kecskeméti Kosa János villamosmérnök kutatásaira világszerte felfigyelt a szakma. Bálái F. István Nem kellett kétszer mondani a Kecskeméti Főiskola hallgatóinak a műszaki karon, hogy jöjjenek Kosa János adjunktus laboratóriumába, megnézni a lebegő mágnesvasutat. Azok a diákok, akik már látták működés közben a makettet, szívesen megnézték ismét, akik pedig csak hallottak róla, kaptak a lehetőségen, hogy láthassák. Nos, a gyufásdoboznyi méretű „mozdony“ valóban a levegőben lebegve halad a felmágnesezett sínen, ha Kosa János folyékony nitrogént önt a közepébe, hogy mínusz 200 Celsius fokra hűljön. A kutatómérnök a szupravezetők optimális felmágnese- zésével és alkalmazásával, valamint gyártásával foglalkozik. (A szupravezető olyan ötvözet, aminek nagyon hideg állapotban gyakorlatilag nulla a villamos ellenállása, s ez különleges felhasználást tesz lehetővé.) A világban működő mágnesvasutak- ban erős elektromos tekercsekkel hozzák létre és tartják meg a mágneses teret, Kosa János megoldása a szupravezetés lehetőségét használja ki. kosa János főiskolai adjunktus Kecskeméten született 1956- ban, a Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd tv-rádió műszerész szakmunkásvizsgát tett. 1985-ben szerzett villamosmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen erősáramú szakon, amit később a műszer- és irányítástechnikai szakon is Azonban nem ez az egyetlen kutatási eredmény, ami a kecskeméti főiskola oktatójának nevéhez fűződik. Az egész szakma felkapta a fejét arra a hírre, amit egy nemzetközi folyóiratban publikált: olyan erős mágneses teret tud létrehozni, amilyet hasonló eszközökkel senki más. (Hűtés nélkül 2 Tesla indukció, megismételt. Első munkahelye a Démász volt, ahol Kecskemét város érintésvédelmi tervét készítette el. 1989-TŐL a Kandó Kálmán Szakközépiskola tanára. 2000-től a Kecskeméti Főiskola GAMF karának oktatója. Jelenleg Phd doktorandusz a BME villamos energetika tanszékén. 2,65 kilowatt teljesítménnyel, egy 18,4 milliméteres légrésen, akár 200 másodpercig.) Legutóbb Cipruson tartott japán kutatók előtt nagy sikerű előadást a témában, amit Jénában és Kijevben is meg kell ismételnie. Kosa János megoldásának lényege a mágnesező tekercs vasmagja, ami kúpos formájú. A kísérleti eszközöket a tanítványok segítenek elkészíteni, akik tudományos diákköri munkaként végzik ezt a tevékenységet. Kosa János a rideg és törékeny szupravezető anyag megmunkálásában is új módszert fejlesztett ki. Olyan szerszámot alkalmaz, amit eredetileg üvegesek használtak, de a megoldás kulcsa itt is a hűtésben van. Nem csoda, hogy az adjunktus fakultatív óráira is szívesen iratkoznak be a diákok, hiszen olyan oktatótól tanulhatják a mérnöki problémamegoldást, aki a gyakorlatban is bizonyított. Csúcstechnika a műhelyekben, és még a karriert is megtervezik szakoktatás Gyakorló szakképzési központot nyitottak a dél-pest megyei fiatalok számára Cegléden. A kistérség nyolc, partner középiskolájának diákjai ezután ott töltik majd szakmai gyakorlatukat. A műhelyekben egyebek közt CNC esztergák, hegesztőgépek, anyag- vizsgáló, elektro- és nyomda- technikai berendezések kaptak helyet, a tantermeket pedig a ma ismert legkorszerűbb eszközökkel szerelték fel az elméleti oktatáshoz. Az egymilliárd forintos beruházásra Cegléd és Nagykáta közösen szerezte a pénzt a humán erőforrás fejlesztési pályázaton. A múlt heti avatón elhangzott: a szakképző központ feladata az, hogy a munkaadó cégek igényeinek megfelelő szakmákra készítsék fel a diákokat. Azaz, a csúcstechnika kezelésének elsajátításával olyan képzettséget szerezhetnek, amellyel biztosan el is tudnak helyezkedni. Épp ezért a felnőttképzésben is fontos szerepet kap az intézmény. A szakképző központban pályaválasztási-, pszichológiai karrier tanácsadó szolgálat is működik. ■ M. J. A Mikulás is a jubileumi járaton fut be Vadkertre SQLTVADKERT Ma lesz 125 éve, hogy áthaladt az első vonat a településen. A jeles évforduló alkalmából városi ünnepséget rendeznek délelőtt háromnegyed 10-től. Az általános iskola diákjai transzparensekkel köszöntik majd a 10 óra 8 perckor Kiskőrös felől érkező személyvonatot. Ezzel a járattal érkezik a yárosba a Mikulás is. A jubileumon emlékeztetnek arra is, hogy a Soltvadkert Város Baráti Köre szervezésében a helyi civil szervezetek, az önkormányzat és a MÁV támogatásával az állomás kívül- belül megújult az elmúlt hónapokban. A tavaszra tervezett parkolóépítést, illetve parkosítást is számítva mintegy 20 millió forintot költenek az épületre és környezetére. ■ S. I. ■ A szupravezető anyag: megmunkálásában is új módszert fejlesztett ki. Közelkép a figyelem fókuszába került kutatóról Megérte kivárni, több pénzt kaptak a gazdák a gabonáért árrobbanás Részben az aszály, de elsősorban a bioetanol gyárak nyomják fel világszerte a szemestermények árait A most 50-60 ezer forintos gabonával csak az a gazda járt jól, aki betárolta, s kivárta a legjobb alkalmat az értékesítésre. Ez Farkas Zoltán, a Bács-Kis- kun Megyei Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának igazgatójának a véleménye. A szakember elmondása szerint tavaly a termelők nem is sejtették, hogy árrobbanás lesz az idén. Sokan, akik kis tőkével rendelkeznek, s nem tudták megfinanszírozni a termelés költségeit, az integrátoroktól kaptak segítséget, akik megelőlegezve a költségek egy részét, 32 -34 ezer forintot ígértek a termény tonnájáért. Ez pedig 7-9 ezer forinttal magasabb, mint az uniós intervenciós felvásárlási ár. A gazdák egy része, persze, kapott az alkalmon. Az árak a tavasz során megindultak felfelé akkor, amikor látszott, hogy idén aszályos év nehezíti a növények fejlődését itthon, de külföldön is. A folyamatot a bioetanol gyárak egyre növekvő felvásárlási igénye is erősítette. így történhetett meg, hogy a búza és a kukorica 200 euró fölé tornázta árát az európai piacokon. Azok a gazdák, akik maguk adták el a termékeiket, alapvetőn nem jártak rosszul az idén, ha a termelési átlagokat és az áremelkedés mértékét összevetjük - elemezte a helyzetet az igazgató. Az aszály miatt 15%-os volt a terméskiesés, de az árak majdnem a duplájára nőttek. Ugyanakkor az is igaz, hogy másként fizetett a gabona a taíajadottság miatt a Kiskunságban, megint másként a Bácskában. Kiskunfélegyháza környékén átlagosan 2 tonnával honorálta a növény a munkát, míg a déli térségben 4- 4,5-lel, de akadt olyan parcella is, ahol a termelő 6 tonnát arathatott. Igaz, ott igen jók voltak a talajviszonyok, sőt, az eső talán Soványabb hozamok Búza 4000 3600 Árpa 1000 ______960 Za b 122 ~ 98 Tritikálé__________373_______317 FO RRÁS: FVM IGAZGATÓSÁG többször is áztatta a földeket. Az idei év sajátossága az is, hogy a kukorica betakarítása elhúzódott. Ennek részben az az oka, hogy a földgáz ára drasztikusan megemelkedett, így sokan megvárták, hogy lábon száradjon meg a termény. Az aszály miatt azonban 17 ezer hektáron nem tudtak törni a gazdák, mert a szárazság miatt nem volt csőképződés. A 77 ezer 600 hektáron így átlagosan 3,92 tonnával, mintegy 50 százalékos kiesést könyvelhettek el a termelők. De nemcsak a növénytermesztők jártak roszszul, hanem az állattenyésztők is. A drága takarmány árat ugyanis nem tudják a felvásárlási árakban a kereskedőkkel elismertetni. Ez főleg akkor jelentett gondot, amikor a tenyésztők egyszerre akartak megszabadulni az állataiktól. Átmenetileg nagy kínálati piac alakult ki, s az árak nemhogy növekedtek volna, hanem inkább csökkentek. így az önköltségi árak alatt értékesítették a sertéstenyésztők a hízókat és a kocákat. A szeszélyes időjárás azonban nem vette el a gazdák kedvét, eddig ugyanis 165 ezer hektáron került az őszi gabona földbe. ■ Barta Zsolt Csaknem tíz százalékkal maradtunk el Magyarországon a kalászos gabonák összes termésmennyisége 5,6 millió tonna volt. Ez 9%-kal (539 ezer tonna) elmaradt az előző évi terméstől. Illetve 11%-kal a 2002-2006. évek átlagától is. ■ Az őszi búza tavaly 4,6, míg az idén 3,7 tonnával fizetett a megyében.
