Petőfi Népe, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-20 / 296. szám
ADVENT PETŐFI NÉPE - 2007. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK 5 Mindenkinek láthatóvá tenni Jézus arcát bencés nővérek Nekik a valódi ajándék a betlehemes játék a környező családok gyerekeivel A tiszaúj falui bencés kolostor augusztusban ünnepelte alapításának nyolcvanadik évfordulóját. Alapjait, egyben a bencés rend női szerzetét (ágát) 1927-ben a Celldö- mölkről elszármazott Be- recz Erzsébet, a későbbi Skolasztika nővér rakta le; kifejezetten az Alföld misszionálása és az akkor jellemző testi és lelki nyomor enyhítése céljával. Szász András Az első bencés kolostort, ami egyben Magyarország első szerzetesközösségének székhelye is volt, Géza fejedelem uralkodása idején, 996-ban alapították Pannonhalmán. A hittérítő munkában a bencések voltak Géza fiának, államalapító Szent István királyunknak legbuzgóbb segítői. Az 1927-ben alapított, az anyaház szerepét és a nővérképzés feladatait betöltő, régi tiszaújfa- lui kolostor 1950-ig műkő- É dött. Öt évvel a második világháború befejezése A sima alföldi tájban kilométerekről észrevenni a tiszaújfalui bencés kolostor kéttornyú templomát. után a magyarországi szerzetes- rendeket, köztük a bencésekét is feloszlatták, a nővérek szétszóródtak a világban. Néhányan Pannonhalmán találtak otthonra, a többiek különböző plébániákon kerestek menedéket. Az akkor még önálló Tiszaújfalun mindössze egyetlen nővér maradt. Negyven évvel később azonban ismét megjelentek Szent Benedek leányai Tiszaalpár határában, hogy birtokba vegyék egykori épületeiket, és újrakezdjék áldásos tevékenységüket a hatalmas tanyavilágban. S egy híján ezer esztendővel a Szent Márton-hegyi - ma már - főapátság alapítása után, 1995. szeptember 23-án ismét kolostort áldottak meg Magyarországon, Háromszáz kilométerre Pannonhalmától, az alföldi Tiszaújfalun a bencés rend női képviselőinek zárdáját szentelte újra Dankó László, a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye akkori érseke. A szerzetnek ma huszonnégy tagja van. Tizenkilencen Tiszaújfalun élnek, öt idős nővérről a pannonhalmi főapátságban gondoskodnak. A zárda élén a nyárlőrinci származású Magdolna nővér (Varga Borbála) áll, aki egyben a női szerzet vezetője, perjelnő:- így, az adventi időszakban mindig eszünkbe jutnak a régi karácsonyok. Akkor is karácsonyra készültünk, amikor harminc esztendő- vei ezelőtt a hi- vatásomat megkaptam. Sok mindenre emlékszem abból az időből, de egy mondat mindennél világosabban megmaradt bennem, így szólt: „Jó lenne, ha igazán meg tudna születni a szívünkben a kis Jézus karácsonyra.” " ■ Készülnek a karácsonyfára, illetve az alá szánt mézeskalácsdíszek. Feketében Eszter nővér, Benedikta és jobbra Magdolna, a perjelnő. Mert őáltala tud kiteljesedni szívünkben a szeretet, teljesebbé válni a karácsony.- Karácsonyt kétféleképpen is meg tudom közelíteni - mondja Benedikta nővér (Szabó Krisztina). - Mit jelent számomra, az egyén, és mit a közösség számára? Kisgyerekeket tanítok, gyakran magyarázom el számukra a kereszt jelentését. A feszület függőleges szára Istennek az emberek iránti szeretetét szimbolizálja, a vízszintes az emberek közti szeretetkapcsolatra utal. Istennel való kapcsolatom azt jelenti: az életemet tettem arra, hogy megtaláljam a Megváltót, hogy bennem szülessék meg, bennem nőjön fel, és úgy legyek a társa Jézusnak, hogy vállaljam életét örömben, magányban, szenvedésben, a kereszten... így, az adventi várakozás időszakában többször éreztem úgy, hogy rövid ez a négy hét. Sokkal többre volna szükségem ahhoz, hogy megfelelően felkészüljek a születendő kis Jézus méltó fogadására.- Bár leélt éveim alapján én vagyok a legidősebb, az egyházi törvények szerint mégis a legfiata- labbnak számítok, mivel csak nemrég léptem be a rendbe - így Eszter nővér (Szabó Borbála). - A karácsonyt megelőző adventi várakozás mellett én az augusztus elsején esedékes örök fogadalomra, elköteleződésre is készülök. Jövedelem híján a nővérek egymást nem nagyon ajándékozzák meg, Elöljárójuk, Magdolna nővér az, aki különböző apróságokkal lepi meg karácsonykor rendtársait. A valódi ajándékot azonban az a betlehemes játék jelenti számukra, amit minden évben a környező családok gyerekeivel közösen adnak elő. Amikor elérkezik az ideje, berakják a kellékeket az autóba, beülteük a játékban részt vevő gyerekeket, és végigjárják a környező tanyákat, hogy eljuttassák az ősi játékkal az emberekhez a Megváltó születésének örömhírét. Nem feledkeznek meg a kolostorral szomszédos Pax Otthon idős lakóiról sem. Az ünnepi készülődés egyik fontos szereplője az a Szűzapya-szobor is, ami karácsony előtt nyolc nappal „indul el", hogy egy-egy napot valamelyik nővérnél töltsön. A soros rendtag kis trónust készít a hozzá érkező, nála „szállást kereső" Mária-szobor számára, égő gyertyát helyez melléje, hogy méltóvá tegye hajlékát Isten anyjának a befogadására. Másnap aztán jönnek a nővérek, és adventi énekek kíséretében átviszik a szobrot a következő befogadó szobájába, A karácsonyi készülődéshez tartozik a mézeskalács-készítés is. Az ügyes kezű nővérek fenyőfát, angyalkákat készítenek, díszítenek. Ezek egy része a közösség karácsonyfájára kerül, a többi az ünnepi asztal fényét növeli majd szenteste, de ajándékozásra is futja belőle. A sima alföldi tájban kilométerekről észrevenni a tiszaújfalui bencés kolostor kéttornyú templomát. A fehéren fénylő falú épület irányjelzőként emelkedik ki környezetéből, ahogyan alapítója, a celli kék szellemnek nevezett Berecz Skolasztika nővér is, aki Isten fénylő ekevasának tekintette magát. Mert ha a lelkünket nem tudjuk megfelelően fényessé tenni, feltölteni, elhalványul, kialszik körülöttünk minden ragyogás és pompa. A több mint kétezer éve tartó várakozás mellett ez advent legfőbb, máig érvényes üzenete mindannyiunk számára - vallják a tiszaújfalui bencés nővérek. ■ Az ünnepi készülődés egyik fontos szereplője egy Szűzanya- szobor is. Ferenc József, az erdélyi havasok Mikulása EGYSZER RÉGEN egy pap barátom mesélte, hogy Balánbánya környékén él egy rejtélyes öregember, aki karácsony táján sorra járja a vidék nélkülözőit, élelmet visz nekik, tüzelőt és játékot. De olyan ügyesen lopja oda ajándékait, hogy még soha senkinek sem sikerült tetten érnie. így csak sejtik, ki is lehet valójában. sokáig én is hiába kerestem, ajtaját rendszerint zárva találtam. Aztán egy késő őszi délután sikerült rátalálnom. Épp rozsét gyűjtött az egyik erdő szélén. Láttam, meghökkent. Néhány pillanatig tétovázott, végül vállára vette a rőzseköte- get,'és intett, hogy kövessem. Kiderült: valódi neve Péter Ferenc, de a környéken mindenki Ferenc Józsefnek Ismeri. Maga sem tudja, mikor és hogyan ragadt rá a Monarchia hajdani császárának neve, csak arra emlékszik, hogy már gyermekként is így szólították a pajtásai. És azóta is folyamatosan, immár nyolcvanhét esztendeje. takaros háza egy kiugró szikla alatt lapul Balánbánya északi határában, a Nagyhagymásra vezető út mellett. Faragott tornácú, zsindellyel fedett, amolyan valódi székely boronaház, amilyet tucatszám látni a gyergyói és csíki havasok aljában. Azért mégsem egészen olyan. Otthonosabb. Vastag gerendákból összerótt falai békét, nyugalmat árasztanak. Még a kéményéből felszálló füstnek is meleg otthonszaga van. Ferenc József azonban mégsem a házának, annál inkább a szívének és kézügyességének köszönheti hírnevét. mesélik, szép féleségével és öt gyermekével évekig boldogan, gondtalan szeretetben élt a szikla alatti házban, mígnem egy szörnyű vonatszerencsétlenségben mindenkije odaveszett. A tusnádfürdői tömegbalesetről hónapokig cikkeztek az újságok. Néhány szemtanú álmában időnként még mg is meg-megjelennek a szakadékba zuhant szerelvény mellé kiterített, a felismerhetetlenségig összeroncsolódott, véres holttestek. a tragédia után Ferenc József sokáig ki se mozdult a házából. Zárkózottá, magányossá vált, kerülte az embereket. Évekkel a gyász után Is csak tettvett, szöszmötölt a ház körül, senkihez sem szólt, még csak nem is köszönt. Talán tíz esztendővel családja elvesztése után egy környékbeli favágóra dőlt a fa. A fiatalember társaival Egyeskő alatt döntötte a té- lirevalót, fent az erdőn. Hirtelen erős, havat sejtető szél támadt, és a fa nem úgy dőlt, ahogy kellett volna. A favágó lába megakadt egy kiálló gyökérben, nem tudott idejében el- ugrani, maga alá lapította a hatalmas fa. Amikor társai lefűrészelték róla a vastag törzset, még élt. Vérhabos szája motyogott valamit, de már nem lehetett megérteni szavait. Nyögött egyet, szeme megakadt egy fehér felhőfoszlányon, aztán nem mozdult többé... Mire leértek vele, már egészen merev volt. Két fiúgyermeke maradt árván. és azon a karácsonyon megtörtént az első csoda. Az özvegynek Csíkszentdomokoson akadt dolga. Reggel korán, még pirkadat előtt befogta a lovat a szán elé, felültette, jól bebugyolálta a két fiút, és nekivágott a sötét útnak. Késő este tértek csak haza. Legnagyobb meglepetésükre a tornácon, végig a fal mellett legalább egy hónapra elegendő, apróra vágott tűzifa sorakozott. Az ajtó előtt fenyőillatú, vasalt talpú szánkó, rajta fából kifaragva takaros kis szekér, előtte két apró ökröcs- ke, mellettük két ficánkoló paripa. Annyira élethű mindegyik, hogy az ember szinte várta, mikor nyerítik vagy bőgik el magukat. A szán mellett tele általvető, benne sonka, kolbász, frissen sült kenyér és kalács. Ugyan kitől származhat ez a jótétemény? - törte fejét az asszony, de sehogyan sem talált választ. Néhány nappal később egy másik özvegy is hasonló esetről számolt be. Karácsonyig még négy helyen bukkant fel a rejtélyes Mikulás. MEGINDULT a szóbeszéd. A környékbeliek mindenkit számba vettek, végül kisütötték: egyedül Ferenc József tehette. Ezt látszott alátámasztani a fából készült állatkák finom mívű faragása is. (A véső kezelése sok mindent elárul a mesterről!) A rejtélyes esetek egyre gyakoribbá váltak, de a jótékonykodó Mikulás kilétére továbbra sem derült fény. Úgy négy-öt éve, szentestén Ferenc József már épp lefekvéshez készült, amikor kívülről valaki erősen megdöngette a házajtót. Az öreg leakasztotta az asztal fölött lógó lámpát, az ajtóhoz csoszogott és szélesre tárta. Legalább húsz behavazott, kucsmás, kendős férfi és nő toporgott a térdig érő, frissen esett hóban. S ahogy ott állt némán a meglepetéstől, egyszer csak a kendősök köréből felcsendült az ősi dal: „Eljövénk e házhoz, hogy hírt adjunk róla, aki megszületők barmoknak jászlába..." Azóta minden év szentestéjén útra kelnek a környékbeliek - balánbányaiak, csíkszent- domokosiak, gyergyószent- miklósiak -, hogy köszöntsék és ajándékokkal halmozzák el titokzatos jótevőjüket, a havasi Mikulást. tempfli József PÜSPÖK szerint karácsonykor mindenki ajándékozni akar. Ezt a szándékot kellene kiterjesztenünk az év minden napjára, hogy legyen mindig ajándékozásra kész emberségünk másokkal szemben: tiszteletben, becsületes munkában, az emberi hibákon való felülemelkedésben. S mindezt szeretetből. Mert a szeretet maga az örök karácsony. ■ Szász András ■ Évekkel a gyász után is csak tett-vett, szöszmötölt a ház körül, senkihez sem szólt. ■ Legalább húsz behavazott, kucsmás, kendős férfi és nő toporgott a térdig érő hóban.
