Petőfi Népe, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-11 / 238. szám

PETŐFI NÉPE - 2007. OKTÓBER 11, CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP • VELEMENY 3 Régebben kirúgták a berúgó diákokat, most igazgatóit kapnak a részegek ► Folytatás az 1. oldalról Náluk havonta három-négy új fiatal jelentkezik, gyakran e- mailben fordulnak hozzájuk ta­nácsért. Főleg mentális problé­mákkal keresik fel őket. A fel­gyülemlő feszültségek oldására a fiúk az alkoholt, a lányok pe­dig - egyre gyakrabban - a gyógyszereket használják. Ugyanakkor megdöbbentő, hogy egyre fiatalabban ismer­kednek az alkohollal. Tudni olyan családról, ahol az ötéves gyereket itatták. Néhány éve számos főiskolai szakdolgozat foglalkozott a bajai tizenévesek alkoholfogyasztási szokásaival. A szakiskolába já­rók valamennyien rendszeres fogyasztónak vallották magu­kat. Harmaduk pedig bevallotta: gyakran mértéktelenül iszik.- Szondáztatni tilos! - idézi a hatályos házirend egyik fontos elemét a kollégiumi nevelőta­nár. Egykoron kirúgás járt a be- rúgásért, manapság egy alko­holmérgezéssel járó italozás igazgatói figyelmeztetést ér. Ilyenre azonban ritkán kerül sor. Leginkább az iskolai mulat­ságok alkalmával lesznek az át­lagosnál csülogóbb szeműek a kollégisták - összegzi hosszú évek során gyűjtött tapasztala­tait. Véleménye szerint a diákok az otthoni, hétvégi bulikon eresztik ki a gőzt. Szalainé Burszki Mónika, a Ká­bítószerügyi Egyeztető Fórum elnökeként megjegyzi: a korosz­tály tagjai gyakran természetes­nek tartják egy-egy füves cigi el­szívását vagy a diszkódrogok használatát. Ezekkel ugyanis ol­csóbban lehet kilépni a „min­dennapok szorításából”. MEGKÉRDEZTÜK Ön mit gondol a fiatalok alkoholfogyasztásáról? Még mindig kevésbé veszélyes, mint a kábítószer. Elleniem, egyáltalán nem értek vele egyet. Enhiá ha a síülök nem fordí­tanak kellő figyelmet a gyerekeikre. Megértem, ha < szórakozni, azonban tudniuk kell mértéket tartani. www.baon.hu Mit üzen a gyertya lángja? mindenszentek Baján is elkezdődött a sírkertek rendbetétele Idén 30-50 százalékkal drágábbak a szárazvirágból készült koszorúk. Felvételünk szerdán készült a bajai piacon. Második éve már, hogy nem önkéntes kiscserké­szek, hanem a Kommuná­lis Kht. tartja rendbe a katonasírokat Baján. Király László Korábban a Mészáros Lázár emlékét őrző bajai cserkészcsa­pat azért vállalta a hősi emlék­művek gondozását, mert név­adójuk a városban született, itt Is temették el. Önkéntesek tu­catjai vonultak ki október dere­kán négy köztemetőbe kapával, gereblyével. - Idén már csak a megemlékezéseket szervezzük meg. Mindenszentek napján 14 órakor a Vaskúti úti, obeliszk- kel jelzett, II. világháborús ha­difogolysírnál helyezzük el a megemlékezés virágait. Fél 3­kor a Kálvária mögötti temető­ben, az I. világháborúban elte­metett magyar, német és angol katonákra emlékezünk. Három órakor tisztelgünk Mészáros Lázár síremléke és az 1848-as honvédeknek felállított emlék­mű előtt a Rókus temetőben, majd fél 4-kor átvonulunk a Dé­ri kertbe az elesett szovjet sí­rokhoz. Végezetül Bajaszentist­m in denszentek napját (no­vember 1.) a katolikus, illetve egy héttel később az ortodox egyház ünnepli a IV. század­tól. Mindazoknak a vértanúk­nak és igazhitűeknek az em­léknapja, akiket az egyház nem avatott szentté. vánon, a katolikus templom be­járatánál koszorúzzuk meg a városrész világháborús és 1956-os áldozatainak műem­lékét - mondta Werner József cserkészparancsnok. Baján a piacon és a virágbol­tokban már javában árusítják a szebbnél szebb, száraz virággal díszített koszorúkat, a cserepes őszi rózsát és krizantémot. A vi­E napon, este az elődök sírjá­nál, a halottak üdvéért imád­koznak a rokonok. Sok helyen hetekkel korábban feldíszítik a sírokat. Gyertyát, mécsest gyújtunk az örök fényesség re­ményében november 2-án, ha­lottak napján is. rágkötők elmondása szerint idén a mindenszentek napjára szánt koszorúk 30-50 százalék­kal drágábbak. Felment ugyan­is a díszítő elemek ára. így az a koszorú, ami tavaly 1000 forint­ban került, most 1300-1500 fo­rintot kóstál. Nem drágult egy­előre a cserepes és a vágott vi­rág, továbbá a mécsesek is tava­lyi áron kaphatók. Megünneplése az első ezred­forduló óta szokás. Ilyenkor ugyanis a néphit szerint a ha­lottak hazalátogatnak. Falu­helyen ezért néhol még ma is kenyeret, sót, vizet visznek a sírhoz, és pálinkát isznak az elhunyt tiszteletére. A néphit szerint halottak napján hazalátogatnak az elhunytak Kórházba került a megrugdosott kamasz brutális Két brutális gyermek­verés ügyében is nyomozást kezdtek a napokban a rend­őrök. A két ügyben közös, hogy nem csak a sértettek, hanem a támadók is gyerekek voltak. Kamaszok támadtak meg egy iskolából érkező 15 éves diák­lányt Tasson. Egy menetrend szerint érkező autóbuszról múlt hétfőn a település központjában szállt le a diáklány, akit a hajá­nál fogva rántott le a földre egy másik lány, miközben a támadó több fős társasága még biztatta is a tettest. A feljelentés szerint azt kiabálták, hogy húzza magá­val a földön és intenzívebben verje. A bántalmazás következ­tében a megtámadott lány fejéről egy foltban kiszakadt a haj, és egyéb sérülései is keletkeztek. Négy nap múlva Soltszent- imrén hasonló esett történt: ott az óvoda melletti átjárónál esett neki három fiú és négy lány a hetedik osztályos sértett­nek. Őt egyébként állítólag ko­rábban már többször Is kiközö­sítették az osztálytársak. A ka­maszlányt olyan csúnyán meg­verték és összerugdosták az ut­cán, hogy alhasi panaszokkal és zúzódásokkal került a kecs­keméti megyei kórházba. ■ Noszlopy Szórakozni tudni kell! állítólag mértéktelen mó­don alkoholizálnak a fiata­lok. Ha így van, nagy a baj, inni Ugyanis tudni kellene. Olyan ez, mint az élet és a boldogság maga: intelligen­cia kell hozzá. A középisko­lások legnagyobb gondja - mondja a hozzáértő -, hogy nincs kivel megbeszélniük a problémákat. A széteső családokban erre nincs esély, s az iskola sem a megfelelő színtér. Erről egy tanárom jut az eszembe, aki átlagon felül szerette a bort. Nem is tartózkodott tőle, de addig sohasem ala­csonyodon le borközi álla­potban sem, hogy önmagát alázza meg. Sokat tudott a tantárgyában, ráadásul a kulturált szórakozásból is sokunknak adott példát. Többször láttuk emelkedett hangulatban, mert már az érettségi előtt megtisztelt bennünket azzal, hogy leült velünk szalonnasütésre, ahol a tűz mellett nótákat és népdalokat tanultunk tő­le, s tisztában volt vele, hogy a mi poharunk sem vízzel teli. Politizáltunk is, mindent úgy mondva ki, hogy bajunk se legyen, de értsük, hogy miről van szó. Szerintem tehát az iskola is lehet megfelelő színtér, ha vannak olyan tanárok, mint Zoli bácsi volt. Úgy beszél­getett mindenről, hogy köz­ben vigyázott nemcsak a maga méltóságára, hanem a mienkre is, megosztva ve­lünk a mértéktartó boroz­gatás élményét. NEM AZT AKAROM ezzel mondani, hogy az iskolák­ban be kellene vezetni egy tantárgyat a kulturált alko­holfogyasztás oktatására, de azt igen, hogy minden generáció felelős az utána következőért, még az ivás- ban is. Zoli bácsikból vi­szont kevés van, s hogy mi hagyományozódik át nem­zedékről nemzedékre, azt mindenki látja maga körül. Sajnos. HIRDETÉS ZSIVÓTZKY GYULA 1937-2007 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Zsivótzky Gyula, a kiskunfélegyházi Testnevelési Gimnázium tanulója itt ha­gyott bennünket. Megrendültén kaptuk szombat délután - éppen a városi sportcsarnok avatása közben - a szomorú hírt, hogy Zsivótzky Gyula kalapácsvetö olimpiai bajnok, Magyar Örökség-Díjas, Az év­század magyar atlétája, a Nemzet Spor­tolója, Kiskunfélegyháza díszpolgára, Petöfi-plakettel kitüntetett, több kiskun­félegyházi székhelyű alapítvány megha­tározó személyisége, most nem tudta legyőzni a halálos kórt és elment közü­lünk. A Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Atlétikai Szövetség, ÖTM, Újpesti Dózsa SE, Mező Ferenc Közalapítvány, Kiskun­félegyháza Város Önkormányzata és a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Alma Mater Társaság saját halottjának tekinti. Zsivótzky Gyula félegyházi évei 1952- ben kezdődtek, Dr. Mezősi Károly, volt igazgatója így emlékezett vissza a kez­detekre: „1952 őszén megjelent itt egy magas, csontos, szikár fiú az addig itt alig ismert sporteszközzel, a kalapáccsal. Rajta kí­vül egy-két diák áldozott ennek a sport­nak. Jöhetett azután eső, zimankós idő, vagy perzselhetett a délutáni nap, ez a fiú rendszeresen, minden délután megjelent zöld melegítőjében és fáradhatatlanul dobta a kalapácsot.” Kiskunfélegyházához fűződnek első jelen­tős sporteredményei, ifjúsági sportoló ko­rában, Innen származik magas célkitűzé­se, hogy belőle kiváló sportoló váljék. Itt szerezte meg kitartó munkával, rend­szeres és fáradhatatlan edzésekkel ké­sőbbi nagy teljesítményeinek, sikerei­nek megalapozását. Közben állandó, kitartó edzésének kö­vetkeztében sorra jöttek a világhírű eredmények - 1960-ban, 1964-ben olim­piai ezüstérem, világrekordok, Európa- rekordok. Már csak egy hőn várt ered­ménye hiányzott, az olimpiai aranyérem, s a kitartó edzéseknek köszönhetően, az akaraterő diadalaként ez is meglett 1968-ban, Mexikóban. A mexikói aranyérem után visszalátoga­tott városunkba, ahol nagy ünneplésben volt része. Itt tartotta első élménybeszá­molóját, ezzel is bizonyítva vonzódását városunkhoz. Az ünnepség egy megha­tározó mozzanata: Tóth Endre, első ka­lapácsának készítője egy miniatűr aranykalapácsot adott neki ajándékba. Az egész ország mellett Kiskunfélegy­háza és volt iskolája különösen büszke volt eredményeire, sikereire. Számos elismerés tulajdonosa, melyek­ről szerényen csak keveseknek beszélt. Különösen büszke volt arra, hogy 2000- ben Kiskunfélegyháza Díszpolgára, 2005-ben iskolájában az Olimpikonok táblájának avatásán Petőfi-emlékpla- kettben részesült. Az „álmok” csak azoknak „nem hazud­nak”, akikben van lelki erő, kitartás, aka­rat, s ez „előbb vagy utóbb, de diadalt arat”. Az utóbbi évtizedekben egyre többet jött vissza Félegyházára, nem múlt el ta­lálkozó az évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Túlit Péter Diáktornász Ver­senyen, hogy Ő ne lett volna itt. Erősen kötődött a félegyházi iskolához, az isko­latársaihoz, volt tanáraihoz. Rendkívül fontosnak tartotta a hagyo­mányok ápolását, tisztelését. Néhány hónappal ezelőtt még szemé­lyesen találkoztunk vele. Nagy vágya volt a félegyházi sportcsarnok megépü­lése, nagy betegen is figyelemmel kísér­te megvalósulását, volt iskolája sorsá­nak alakulását. 2007. szeptember 29-én a szíve megállt, eltávozott a nagy béke világába. Emberek vagyunk, gyengék: a válás per­ceiben megtelik szemünk könnyel és fe­lülemelkedik bennünk a bánat. Emléke itt marad közöttünk: a találkozók, az ün­nepségek, az évfordulók alkalmával is. Kedves Zsivótzky Gyula! Kegyelettel emlékezünk Rád, aki mindig hűséges maradtál hozzánk. Legyen ál­dott emléked! Kiskunfélegyháza Város Önkormányza­ta, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Al­ma Mater Társaság, a Kiskunfélegyházi PG Alapítvány és a Petőfi Sándor Gépé­szeti és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium A Nemzet Sportolójának búcsúztatása október 12-én (pénteken) a Szent István Bazilikában 11-14 óráig, temetése az óbudai temetőben 15.00 órakor, a kato­likus egyház szertartása szerint lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom