Petőfi Népe, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-11 / 238. szám
PETŐFI NÉPE - 2007. OKTÓBER 11, CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP • VELEMENY 3 Régebben kirúgták a berúgó diákokat, most igazgatóit kapnak a részegek ► Folytatás az 1. oldalról Náluk havonta három-négy új fiatal jelentkezik, gyakran e- mailben fordulnak hozzájuk tanácsért. Főleg mentális problémákkal keresik fel őket. A felgyülemlő feszültségek oldására a fiúk az alkoholt, a lányok pedig - egyre gyakrabban - a gyógyszereket használják. Ugyanakkor megdöbbentő, hogy egyre fiatalabban ismerkednek az alkohollal. Tudni olyan családról, ahol az ötéves gyereket itatták. Néhány éve számos főiskolai szakdolgozat foglalkozott a bajai tizenévesek alkoholfogyasztási szokásaival. A szakiskolába járók valamennyien rendszeres fogyasztónak vallották magukat. Harmaduk pedig bevallotta: gyakran mértéktelenül iszik.- Szondáztatni tilos! - idézi a hatályos házirend egyik fontos elemét a kollégiumi nevelőtanár. Egykoron kirúgás járt a be- rúgásért, manapság egy alkoholmérgezéssel járó italozás igazgatói figyelmeztetést ér. Ilyenre azonban ritkán kerül sor. Leginkább az iskolai mulatságok alkalmával lesznek az átlagosnál csülogóbb szeműek a kollégisták - összegzi hosszú évek során gyűjtött tapasztalatait. Véleménye szerint a diákok az otthoni, hétvégi bulikon eresztik ki a gőzt. Szalainé Burszki Mónika, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnökeként megjegyzi: a korosztály tagjai gyakran természetesnek tartják egy-egy füves cigi elszívását vagy a diszkódrogok használatát. Ezekkel ugyanis olcsóbban lehet kilépni a „mindennapok szorításából”. MEGKÉRDEZTÜK Ön mit gondol a fiatalok alkoholfogyasztásáról? Még mindig kevésbé veszélyes, mint a kábítószer. Elleniem, egyáltalán nem értek vele egyet. Enhiá ha a síülök nem fordítanak kellő figyelmet a gyerekeikre. Megértem, ha < szórakozni, azonban tudniuk kell mértéket tartani. www.baon.hu Mit üzen a gyertya lángja? mindenszentek Baján is elkezdődött a sírkertek rendbetétele Idén 30-50 százalékkal drágábbak a szárazvirágból készült koszorúk. Felvételünk szerdán készült a bajai piacon. Második éve már, hogy nem önkéntes kiscserkészek, hanem a Kommunális Kht. tartja rendbe a katonasírokat Baján. Király László Korábban a Mészáros Lázár emlékét őrző bajai cserkészcsapat azért vállalta a hősi emlékművek gondozását, mert névadójuk a városban született, itt Is temették el. Önkéntesek tucatjai vonultak ki október derekán négy köztemetőbe kapával, gereblyével. - Idén már csak a megemlékezéseket szervezzük meg. Mindenszentek napján 14 órakor a Vaskúti úti, obeliszk- kel jelzett, II. világháborús hadifogolysírnál helyezzük el a megemlékezés virágait. Fél 3kor a Kálvária mögötti temetőben, az I. világháborúban eltemetett magyar, német és angol katonákra emlékezünk. Három órakor tisztelgünk Mészáros Lázár síremléke és az 1848-as honvédeknek felállított emlékmű előtt a Rókus temetőben, majd fél 4-kor átvonulunk a Déri kertbe az elesett szovjet sírokhoz. Végezetül Bajaszentistm in denszentek napját (november 1.) a katolikus, illetve egy héttel később az ortodox egyház ünnepli a IV. századtól. Mindazoknak a vértanúknak és igazhitűeknek az emléknapja, akiket az egyház nem avatott szentté. vánon, a katolikus templom bejáratánál koszorúzzuk meg a városrész világháborús és 1956-os áldozatainak műemlékét - mondta Werner József cserkészparancsnok. Baján a piacon és a virágboltokban már javában árusítják a szebbnél szebb, száraz virággal díszített koszorúkat, a cserepes őszi rózsát és krizantémot. A viE napon, este az elődök sírjánál, a halottak üdvéért imádkoznak a rokonok. Sok helyen hetekkel korábban feldíszítik a sírokat. Gyertyát, mécsest gyújtunk az örök fényesség reményében november 2-án, halottak napján is. rágkötők elmondása szerint idén a mindenszentek napjára szánt koszorúk 30-50 százalékkal drágábbak. Felment ugyanis a díszítő elemek ára. így az a koszorú, ami tavaly 1000 forintban került, most 1300-1500 forintot kóstál. Nem drágult egyelőre a cserepes és a vágott virág, továbbá a mécsesek is tavalyi áron kaphatók. Megünneplése az első ezredforduló óta szokás. Ilyenkor ugyanis a néphit szerint a halottak hazalátogatnak. Faluhelyen ezért néhol még ma is kenyeret, sót, vizet visznek a sírhoz, és pálinkát isznak az elhunyt tiszteletére. A néphit szerint halottak napján hazalátogatnak az elhunytak Kórházba került a megrugdosott kamasz brutális Két brutális gyermekverés ügyében is nyomozást kezdtek a napokban a rendőrök. A két ügyben közös, hogy nem csak a sértettek, hanem a támadók is gyerekek voltak. Kamaszok támadtak meg egy iskolából érkező 15 éves diáklányt Tasson. Egy menetrend szerint érkező autóbuszról múlt hétfőn a település központjában szállt le a diáklány, akit a hajánál fogva rántott le a földre egy másik lány, miközben a támadó több fős társasága még biztatta is a tettest. A feljelentés szerint azt kiabálták, hogy húzza magával a földön és intenzívebben verje. A bántalmazás következtében a megtámadott lány fejéről egy foltban kiszakadt a haj, és egyéb sérülései is keletkeztek. Négy nap múlva Soltszent- imrén hasonló esett történt: ott az óvoda melletti átjárónál esett neki három fiú és négy lány a hetedik osztályos sértettnek. Őt egyébként állítólag korábban már többször Is kiközösítették az osztálytársak. A kamaszlányt olyan csúnyán megverték és összerugdosták az utcán, hogy alhasi panaszokkal és zúzódásokkal került a kecskeméti megyei kórházba. ■ Noszlopy Szórakozni tudni kell! állítólag mértéktelen módon alkoholizálnak a fiatalok. Ha így van, nagy a baj, inni Ugyanis tudni kellene. Olyan ez, mint az élet és a boldogság maga: intelligencia kell hozzá. A középiskolások legnagyobb gondja - mondja a hozzáértő -, hogy nincs kivel megbeszélniük a problémákat. A széteső családokban erre nincs esély, s az iskola sem a megfelelő színtér. Erről egy tanárom jut az eszembe, aki átlagon felül szerette a bort. Nem is tartózkodott tőle, de addig sohasem alacsonyodon le borközi állapotban sem, hogy önmagát alázza meg. Sokat tudott a tantárgyában, ráadásul a kulturált szórakozásból is sokunknak adott példát. Többször láttuk emelkedett hangulatban, mert már az érettségi előtt megtisztelt bennünket azzal, hogy leült velünk szalonnasütésre, ahol a tűz mellett nótákat és népdalokat tanultunk tőle, s tisztában volt vele, hogy a mi poharunk sem vízzel teli. Politizáltunk is, mindent úgy mondva ki, hogy bajunk se legyen, de értsük, hogy miről van szó. Szerintem tehát az iskola is lehet megfelelő színtér, ha vannak olyan tanárok, mint Zoli bácsi volt. Úgy beszélgetett mindenről, hogy közben vigyázott nemcsak a maga méltóságára, hanem a mienkre is, megosztva velünk a mértéktartó borozgatás élményét. NEM AZT AKAROM ezzel mondani, hogy az iskolákban be kellene vezetni egy tantárgyat a kulturált alkoholfogyasztás oktatására, de azt igen, hogy minden generáció felelős az utána következőért, még az ivás- ban is. Zoli bácsikból viszont kevés van, s hogy mi hagyományozódik át nemzedékről nemzedékre, azt mindenki látja maga körül. Sajnos. HIRDETÉS ZSIVÓTZKY GYULA 1937-2007 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Zsivótzky Gyula, a kiskunfélegyházi Testnevelési Gimnázium tanulója itt hagyott bennünket. Megrendültén kaptuk szombat délután - éppen a városi sportcsarnok avatása közben - a szomorú hírt, hogy Zsivótzky Gyula kalapácsvetö olimpiai bajnok, Magyar Örökség-Díjas, Az évszázad magyar atlétája, a Nemzet Sportolója, Kiskunfélegyháza díszpolgára, Petöfi-plakettel kitüntetett, több kiskunfélegyházi székhelyű alapítvány meghatározó személyisége, most nem tudta legyőzni a halálos kórt és elment közülünk. A Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Atlétikai Szövetség, ÖTM, Újpesti Dózsa SE, Mező Ferenc Közalapítvány, Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata és a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Alma Mater Társaság saját halottjának tekinti. Zsivótzky Gyula félegyházi évei 1952- ben kezdődtek, Dr. Mezősi Károly, volt igazgatója így emlékezett vissza a kezdetekre: „1952 őszén megjelent itt egy magas, csontos, szikár fiú az addig itt alig ismert sporteszközzel, a kalapáccsal. Rajta kívül egy-két diák áldozott ennek a sportnak. Jöhetett azután eső, zimankós idő, vagy perzselhetett a délutáni nap, ez a fiú rendszeresen, minden délután megjelent zöld melegítőjében és fáradhatatlanul dobta a kalapácsot.” Kiskunfélegyházához fűződnek első jelentős sporteredményei, ifjúsági sportoló korában, Innen származik magas célkitűzése, hogy belőle kiváló sportoló váljék. Itt szerezte meg kitartó munkával, rendszeres és fáradhatatlan edzésekkel későbbi nagy teljesítményeinek, sikereinek megalapozását. Közben állandó, kitartó edzésének következtében sorra jöttek a világhírű eredmények - 1960-ban, 1964-ben olimpiai ezüstérem, világrekordok, Európa- rekordok. Már csak egy hőn várt eredménye hiányzott, az olimpiai aranyérem, s a kitartó edzéseknek köszönhetően, az akaraterő diadalaként ez is meglett 1968-ban, Mexikóban. A mexikói aranyérem után visszalátogatott városunkba, ahol nagy ünneplésben volt része. Itt tartotta első élménybeszámolóját, ezzel is bizonyítva vonzódását városunkhoz. Az ünnepség egy meghatározó mozzanata: Tóth Endre, első kalapácsának készítője egy miniatűr aranykalapácsot adott neki ajándékba. Az egész ország mellett Kiskunfélegyháza és volt iskolája különösen büszke volt eredményeire, sikereire. Számos elismerés tulajdonosa, melyekről szerényen csak keveseknek beszélt. Különösen büszke volt arra, hogy 2000- ben Kiskunfélegyháza Díszpolgára, 2005-ben iskolájában az Olimpikonok táblájának avatásán Petőfi-emlékpla- kettben részesült. Az „álmok” csak azoknak „nem hazudnak”, akikben van lelki erő, kitartás, akarat, s ez „előbb vagy utóbb, de diadalt arat”. Az utóbbi évtizedekben egyre többet jött vissza Félegyházára, nem múlt el találkozó az évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Túlit Péter Diáktornász Versenyen, hogy Ő ne lett volna itt. Erősen kötődött a félegyházi iskolához, az iskolatársaihoz, volt tanáraihoz. Rendkívül fontosnak tartotta a hagyományok ápolását, tisztelését. Néhány hónappal ezelőtt még személyesen találkoztunk vele. Nagy vágya volt a félegyházi sportcsarnok megépülése, nagy betegen is figyelemmel kísérte megvalósulását, volt iskolája sorsának alakulását. 2007. szeptember 29-én a szíve megállt, eltávozott a nagy béke világába. Emberek vagyunk, gyengék: a válás perceiben megtelik szemünk könnyel és felülemelkedik bennünk a bánat. Emléke itt marad közöttünk: a találkozók, az ünnepségek, az évfordulók alkalmával is. Kedves Zsivótzky Gyula! Kegyelettel emlékezünk Rád, aki mindig hűséges maradtál hozzánk. Legyen áldott emléked! Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Alma Mater Társaság, a Kiskunfélegyházi PG Alapítvány és a Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium A Nemzet Sportolójának búcsúztatása október 12-én (pénteken) a Szent István Bazilikában 11-14 óráig, temetése az óbudai temetőben 15.00 órakor, a katolikus egyház szertartása szerint lesz.