Petőfi Népe, 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-14 / 215. szám

PETŐFI NÉPE - 2007. SZEPTEMBER 14., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP s >í- ''Ä ■■ .. ■•'x <■■■.■?■ ;■ Í^\%í[' '4 (HtV.C5' 5 történelem A 21 éves német vadászpilóta bátran támadt a gépágyúkkal felszerelt kötelékre. Telibe találta a bombázót, a gép a levegőben felrobbant, szétszakadt, a legénység szörnyethalt. A repülő darabjaiból bikaitató és tyúkól lett, a selyem ejtőernyőből pedig elsőáldozási ruha. FHKUTOTÁK A BOMBÁZÓ UTOLSÓ ÚTJÁT Madarason, a Lajdi-tanya mellett zuhant le egy B-24- es szállító-repülőgép a II. vüágháborúban. Két lelkes roncskutató: Végső István történész és Galambos Gá­bor amatőr kutató rekonst­ruálta a régi tragédiát, melyben hét lengyel kato­na vesztette életét. Holnap emlékükre kopjafát avat­nak a községben. Sebestyén István 1944. szeptember 13., 19 óra 55 perc, Olaszország, Brindisi. A szövetséges kézen lévő repülő­térről a levegőbe emelkedik a RAF (Royal Air Force - Brit Ki­rályi Légierő) 301-es lengyel alakulatának tucatnyi szállító repülőgépből álló köteléke. A küldetés a szokásos: utánpót­lást szállítanak az augusztus 1- jén kitört „második” varsói fel­kelésben harcoló lengyel ellen­állóknak. A szövetségesek nagy reményeket fűztek a német megszállás ellen harcoló Honi Hadsereghez, amit éppen ezért már az év elejétől fogva támo­gattak. A fegyvereket, élelmi­szert, pénzt vagy éppen felfúj­ható katonai gumicsónakot tartalmazó csomago­kat jórészt ugyan­azon az útvona­A RAF 301-es lengyel alaku­latának jelvénye. Ion vitték, ezért a ná­cik éjszakai vadászalakula­tokat telepítettek erre a sza­kaszra. Az akció részben emi­att, részben a német megszállás következtében nem volt túl ha­tékony, becslések szerint a szál­lítmányok mindössze 10 száza­léka jutott el a címzettekhez. A vállalkozásban lengyel katonák is részt vettek. Hazájuk 1939-es német és egyben szovjet meg­szállása elől sokan Nagy-Britan­Lengyel repülőgép és személyzete. A felvétel korhű, de nem a történetben szereplő katonákról készült. niába menekültek, ahol meg­alakult az emigráns kormány, a királyi hadseregben pedig szá­mos lengyel alakulat szolgált. A szeptember 13-án útra kelt kö­telék egyik gépe, egy B-24-es Liberátor szintén „lengyel” volt hétfős legénységgel. Ez lett az utolsó bevetésük... Ejtőernyőből lett elsőáldozási ruha A gépek 21 óra táján már a ma­gyar légtérben repültek mint­egy 3 ezer mé­ter magasság­ban, amikor egy német éjsza­kai vadászrepülő támadt rájuk. A piló­ta, a 21 éves Wilhelm Johnen százados részéről ez meglehetősen bátor vállalkozás volt, tekintve, hogy a Libe- rátorok masszív védelemmel - gépágyúkkal - voltak felszerel­ve, ráadásul a kötelékben való repülés is a javukra szólt. A né­met azonban sikerrel járt: 32. légi győzelmeként telibe találta a „lengyel” gépet, mely még a levegőben felrobbant, és három nagyobb részre szakadva - a két szárny és a törzs elvált egy­mástól - Madaras külterületén, a Lajdi-tanya mellett zuhant le. A legénység azonnal szörnyet­halt. Szemtanúk beszámolója sze­rint a robbanás szinte nappali fényességet eredményezett, így nem csoda, hogy a falu apraja- nagyja és persze a csendőrök is azonnal a helyszínre siettek. Ez utóbbi nem akadályozta meg teljes mértékben a helyieket, hogy „megmentsenek” néhány értékesnek ítélt tárgyat a gép roncsai közül. így készült aztán elsőáldozási ruha a tiszta se­lyem ejtőernyővászonból; a rozsdamentes, a mai napig ki­váló állapotban lévő lemezek­ből tyúkólakat építettek; a leve­gőtartályokat még ma is bika- itatónak használják; a gép egyik tartószerkezetéből pedig az egyik lakóház tartógerendá­ja lett. Sőt egy nagyobb méretű talicskához állítólag még a gép A pilóták értékes hadifoglyok voltak egyik kerekét is felhasználták. A helyszínen eltemetett holttes­teket a háború után, 1946-ban exhumálták, majd a solymári brit katonai temetőben örök nyugalomra helyezték. Roncskutatással harcolnak a hősök elfeledése ellen A történet napjainkban folyta­tódik. Végső István kiskunhalasi tör­ténész, valamint GALAMBOS GÁ­BOR bajai amatőr kutató a helybe- : liek elbeszélé- I sei, levéltári anya­A második világháborúban le­lőtt, lezuhant repülőgépek le­génysége gyakran életben ma­radt, ugyanis ejtőernyőjükkel ki tudtak ugrani a gépből. A földet érés után természetesen azonnal elfogták őket, és ha volt is, aki menekülni próbált, a többség önként megadta ma­gát Ennek oka az volt, hogy a repülősök igen értékes hadifog­lyoknak számítottak. A néme­tek különösen nagy becsben tartották őket, ugyanis a szövet­ségesekhez viszonyítva nekik korlátozott számú pilótájuk volt, ezért bíztak a hadifogoly­cserében. Egy Kelebia mellett lezuhant amerikai Liberátor legénysége még a pusz- tamérgesi határban kiug­rált és szerencsé­sen földet ért. Egyikük me­nekülni pró­bált, ezért a he­lyiek rálőttek és megse­besítették. A katona sérülését egy főváro­si hadikórházban látták el, majd átadták a németeknek. 1945 után egyébként a sebesü­lést okozó tettest vonták felelős­ségre a történtekért. gok és korabeli sajtócikkek alap­ján rekonstruálták a történteket. Meg­alakították az 1944. szeptember 13. Emlék- bizottságot, és a község pol­gármestere, Szente Károly tá­mogatásával szombaton nagy­szabású ünnepség keretében ­ahová vendégként várják többek kö­zött a brit és a len­gyel nagykövet­ség, valamint a Magyar Hon­védség képvi­selőit - kopja­fát állítanak Madarason. Terve­ik szerint a hősi halált halt len­gyel katonákról minden évben megemlékeznének.- A roncskutatásnak azáltal lesz valódi haszna és értéke, ha a történet és a roncs felkutatá­sán túl az emléke­zet és az emléke­zés is teret kap - vallja VÉGSŐ IST­VÁN. Kutatásaik szerint egyéb­ként ezekben a légi szállítások­ban - jellemzően 1944-ben - összesen 17 brit és „lengyel” re­pülőgép zuhant le Magyaror­szág akkori határain belül. Eb­ből a Felső-Bácska ma hazánk­hoz tartozó területére 6 gép „ju­tott”. Ezeknek a történetét is ha­sonlóképpen fel szeretnék tárni. - Az ilyen kezdeményezésekkel a történelem elfeledett, elfele­dettnek gondolt eseményeire és hőseire szeretnénk felhívni a fi­gyelmet - mondja a történész. Kutatótársaival szeretnének csatlakozni a Magyar Roncsku­tatók Egyesületéhez (MRE), mely a Hadtörténeti Intézet en­gedélyével és fel­ügyelete alatt „te­repmunkát” is vé­gez, vagyis ron­csokat tár fel. - Egy ilyen enge­dély a mi mun­kánkat is nagy­ban megkönnyí­tené, ugyanis eddig csak közvetett módon kutattunk. A megyében számos egykori hadszíntér vagy roncs feltáratlan. Ezek felkutatása, az eredmények publikálása nagy­ban segítené a helytörténészek munkáját az adott települése­ken - teszi hozzá Végső, hang­súlyozva, hogy az előkerülő ron­csok, fegyverek az MRE gyűjte­ményébe kerülnek majd. HIRDETÉS Import némeLrv ui. FÜGGÖNYÖKÉ r-y Sötétítő, dekoranyagok, Organza, Voile, stb. Bolti árnál 40-50% kai olcsóbbein NYÁRVÉGI AKCIÓ További: - 20% Csak X napig Pécsről Kecskéim1! (Tiszti Klnh) Leelmer Ödön u. t. 2007. síept. 17. (hétfő), 8 15 tg A város szívében, gondoljon a szívére... Kardiológiai profilú belgyógyászati magánrendelés. Dr. Hajkó Erik Belgyógyász szakorvos (magas vérnyomás, szívritmuszavarok, koszorúér betegségek diagnosztikája, kezelése.) Kecskemét, Szabadság tér 3. Bejelentkezés: Sasszem Optika 76/505-268 Egészséges és egyben esztétikus 4. fogszabályozás Hiába szép látszólag, mégis előfordul, hogy korrigálni kell Bár a fogápolás egyre jobban előtérbe kerül az életünkben, sok tévhit van még ezzel kap­csolatban. Sorozatunk ezen tév­hitek eloszlatását, a gyakori kérdések megválaszolását igyekszik segíteni. Szakértőnk DR. KŐHÁZI KISS ILDIKÓ fogSZa- bályozó szakorvos.- Előfordul, hogy valakinek egész szépen állnak a fogai, az orvosa mégis szabályozást ja­vasol. Miért?- Ennek több oka is lehet. El­képzelhető, hogy a páciensnek erős mélyharapása van, azaz a felső fogsor túl sokat fed az alsó­ból. Ekkor a fogorvosnak a pót­lásnál igen nehéz dolga van. A rossz erőbehatások miatt sok­szor nem is lehet jól elkészíteni például egy kivehető pótlást. Le­het, hogy az orvos a páciensét egy ilyen „kieső, klaffogó” pót­lástól szeretné megkímélni. A másik lehetőség: észrevehető, hogy a páciens fogágy- betegséggel küsz­ködik, és már látni a csontpusz­tulás előjeleit Ha ezt nem korri­gáljuk, akkor a rossz tengelyirá­nyú terhelés miatt a folyamat ördögi kört alkot, és önmagát rontja. A páciensnek már fiata­lon olyan lehet a mosolya, mint egy idős emberé, a fogak kilazu­lása pedig hamarabb következ­het be. Ma már alapvetően min­denki védi az egészségét. Lehet, hogy elöl nincs is akkora baj, de a fogív végén mégis látja a fogor­vos a bedőlt fogakat Ez előreve­títi, hogy egy ké­sőbbi foghiány pótlásánál esetleg nem lehet megcsi­nálni a rögzített fogpótlást, csak ki­vehetőre lesz lehetőség. Ezt ter­mészetesen mind a páciens, mind a fogorvos szeretné elke­rülni. Hangsúlyozom: a fogsza­bályozás és a fogászat két külön szakág, de a ma már elvárható szoros együttműködés minden­képpen a páciens érdekeit szol­gálja. Szerencsés az, akinek ilyen figyelmes, korrekt fogor­vosa van!- Míg régebben negatívum­ként élték meg a fogszabályo­zást, manapság inkább büsz­kék rá azok, akik részt vesz­nek a kezelésen. Jól látom?- Valóban így van. Részben ez jelzi az igényességet. A fiata­lok körében is egyre inkább „snassz” a rendezetlen fogazat. Már ők is túllépnek a jó mobi­lon, trendi ruhán, hiszen min­den hiába, ha a mosolyuk nem ezt közvetíti.- Tüdna példát mondani arra, amikor valakinél sorsfordító volt a kezelés?- Számtalant. Egyik betegem ■ A szoros együtt­működés ma már elvárható. Ez a páciens érdeke is. például elmesélte, hogy azért ő kapott meg egy állást a hasonló kvalitású pályázók között, mert fogszabályozója volt. Az indok­lásnál ez az igényességet jelen­tő motívum billentette felé a mérleg nyelvét. Hát így aztán az egészség, az esztétika és a siker sokszor kézen fogva jár. ▲ (VÉGE) Rendelő: Kecskemét, Fráter György u. 25. Bejelentkezés: 06-76/476-001

Next

/
Oldalképek
Tartalom