Petőfi Népe, 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-29 / 228. szám

PETŐFI NÉPE - 2007. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT 17 GAZDASÁGI ABLAK Az olasz vendégek a közös cipőipari összefogást szorgalmazták Tudni kell eladni magunkat gömöri ferenc vendéglátó klubot alakítana a szervezeten belül ajánlatok a megyei kamara közvetítésével Lucca Csak a klaszter rendszer mentheti meg a megyei cipő­gyártást az elsöprő kínai im­porttól. Ennek szellemében tár­gyalt augusztus végén az olasz- országi Luccai Kereskedelmi-, Ipari-, Kézműves- és Agrárka­mara küldöttsége a nyáron Kiskunmajsán megalakított ci­pőipari egyesülés képviselőivel. A vendégek elmondták, hogy 80 helyi, lábbelit készítő cég szer­vezte meg két évtizede a gazda­sági szövetséget. A luccai kistér­ségben a cipőipar a 4. helyen áll. A távol-keleti nyomással szem­ben sikeresen vették fel a ver­senyt, s közös együttműködést ajánlottak a majsaiaknak. A tárgyalás során megállapod­tak abban, hogy a magyar rész­ről delegáció utazik ősszel ta­nulmányozni a kinti rendszer működését Az olasz delegáció részt vett a Hírős Hét rendezvényén, felállí­tottak egy turisztikai informáci­ós sátrat, valamit kiállították azt a fából készült betlehemet, me­lyet a városnak ajándékoztak. Kecskeméten több tárgyalást folytattak, majd olasz estet ren­deztek, bemutatva a kistérség turisztikai látnivalóit. ■ Érdekérvényesítési lehetőségeink Brüsszelben európai klub Október 18-án Becsey Zsolt, az Európai Parla­ment képviselője tart 14 órától előadást a kamara kecskeméti székházában arról, hogyan képes az ország a gazdasági érdekeit érvényesíteni az unióban. ■ Gazdasági Ablak nyitás a televízióban ktv A kamara életéről szóló ese­ményekről havi rendszeresség­gel beszámol a kecskeméti tele­vízió is. A KTV Gazdasági Ab­lak című műsorát október 10- én, 20.00 órakor tekinthetik meg az érdeklődők. ■ Ma sem pihen GÖMÖRI FERENC, habár a 42 évnyi munka után ezt megengedhetné magának. Gömöri Ferenc, a kamara elnökségi tagja, azt a szemléletet vallja: ha a város mindenkori vezeté­se és a vendéglátók ösz- szefognak, akkor valóban nőhet Kecskemét idegen- forgalma. Barta Zsolt- Hogyan látja a szakma jövő­jét?- Örök optimista vagyok; hi­szen tapasztalom, hogy sokat léptünk előre az elmúlt évek­ben. De még mindig van ten­nivalónk. Az ide látogató turis­tákkal még többet kell törőd­nünk, még jobban el kell ké­nyeztetnünk ahhoz, hogy iga­zán otthon érezzék magukat vá­rosunkban.- Kecskeméten mitől érezheti magát jól az ide látogató?- A vendég mindenkori fő szempontja, hogy egy-egy adott városban el tudja-e tölteni az idejét értelmesen, mert nem­csak enni-inni jön, látni is sze­retne. Nálunk a szállodában a vendégeket a recepciós munka­társaink már érkezéskor tájé­koztatják a város programjairól és külön figyelmükbe ajánljuk a Bozsó Gyűjteményt, a Naiv múzeumot, családosoknak pe­dig a Szórakaténuszt és a Vadasparkot. Természetesen a jó programok mellett a turistá­nak az sem mellékes, hogy a szállodákban hogyan fogadják a vendéget, kiveszi-e rögtön a bőröndöt a kezéből a londiner, a szobájának ára és minősége egyenes arányban áll-e egy­mással. Összefoglalva tehát: ha a ven­dég a különleges programok mellett a kiváló komfort érzetét is megkapja, akkor szívesen tölt több időt a városban.- Tartanak-e kapcsolatot a vendéglátósok egymással?- A kamara támogatásával egy vendéglátó klubot szeret­nénk létrehozni. Minden­képpen össze kell fognunk és közös, egységes ötletekkel kell a város vezetése felé fordulnunk.- Mire gondol?- Sajnos nincsenek eléggé látványosan kitáblázva a főbb látnivalók a városban, a múzeu­maink többsége ünnepnapokon zárva tart. Gyógyvízkapacitá­sunkra külön egészség turiz­must kellene felépíteni, kihasz­nálva ezzel az abban rejlő lehe­tőségeket. A csúszdaparkot pedig fedet­té kellene tenni, és így egész év­ben vendégeket fogadhatna. A problémát főként abban látom, hogy nem jól prosperáljuk érté­keinket- Hogyan látja, milyen ered­ményt hoz a 2007-es év?- Nincs okunk panaszra, a fesztiválok, repülő napok, a reptéri létesítmény avatása, mind-mind megtöltötték a vá­ros szállodáit.- Milyen a szobák kihasznált­sága?- A tavalyi évhez képest né­hány százalékos emelkedés érezhető, és jellemzően több külföldi vendég száll meg ná­lunk. Ennek ellenére, sosem dőlhetünk nyugodtan hátra, fo­lyamatos megújulásra van szükség.- Mondana néhány példát?- Még több belföldi vendéget szeretnénk fogadni, ezért elfo­Közelkép: 1947. JANUÁR 28-ÁN Született. 1965. június 16-án kezdett londinerként dolgozni az Aranyhomok Szállodában. 1970-ben megnősült, majd nyolc év múlva született meg Dóra lánya, aki ma a szállo­dában a jobbkeze. 1991-ben lett a Tanyacsárda résztulajdonosa. 1993-ban az Aranyhomok szálloda résztulajdonosává vált. 2007. márciusában megszün­tette a tulajdonosi jogviszo­nyát a Tanyacsárda Kft.-ben. 2007. áprilisától min­dennap az Aranyhomok Szálloda egyik ügyvezető­jeként dolgozik. gadjuk az üdülési csekket. Az újítás része, hogy néhány éve wellness-részleggel bővítettük szolgáltatásaink tárházát. Jövő évi fejlesztési tervünkben pedig szerepel, hogy az összes szo­bánkat rákötjük a központi lég­kondicionáló rendszerre, ezál­tal minden szobánk hűthető lesz. Ez év májusában pedig át­adtuk business szobáinkat, me­lyeket kifejezetten üzletembe­reknek ajánlunk, hiszen állan­dó internet csatlakozással és Led tévével felszereltek. Még távol áll tőlem a visszavonulás gondolata bár MEGÉRTEM a 60 évet, a visszavonulás gondolata még távol áll tőlem, a vendéglátás asztalára Kecskeméten is le szeretnék még tenni valamit Ifjú titánokkal szívesen dolgozom, és együtt megva­lósíthatjuk még apró álmainkat - mondotta Gömöri Ferenc. üzlet Az alábbi ajánlatokról Tóth Anita, a 76/501-508-as vagy a 70/702-8401-es telefo­non ad felvilágosítást. 09/WDE-l Müncheni székhelyű cég ma­gyar üzemeltető/ügyvezető partnert keres Nyugat-Magyar- országon építésre kerülő lovag­lóudvar számára. 09/WDE-2 Müncheni székhelyű üzleti tanácsadó iroda forgalmazó partnert keres Magyarországon víztisztító berendezések piacon történő bevezetésére. 09/M/DE-3 A TÜV engedéllyel rendelke­ző mobil víztisztító berendezés kémiai anyagok segítsége nél­kül, kevés energia felhasználá­sával működik. Használata jól bevált hotelek, vállalatok, isko­lák és kórházak esetében. 07-30/E/FR-l Francia cég építőipari gépek, berendezések magyarországi gyártóit keresi. 07-30/E/GB-l Angol vállalat kikötői hom­lokrakodó gépre keres magyar beszállítót. Rajzot, leírást kérés­re küldünk! 07-30/E/GR-l Görög vállalat alapanyagnak keres vízhatlan papírt (grease- proóf paper), szalvéta papírt (crepe paper). ion: 07-30/E/HR-l Horvát vállalat fafeldolgozó cégekkel szeretne kapcsolatba lépni. 07-30/E/IL-l Fogyasztási cikkek disztribú­ciójával foglalkozó izraeli cég a következő termékeket keresi megvételre: élelmiszer, gyü­mölcslé, édesség, csokoládé. 07-30/E/IL-2 Izraeli vállalat csicseriborsót, sárga- és zöldborsót, lencsét és babot vásárolna. 07-30/E/IL-3 Izraeli cég szemeteszsákok, reklámszatyrok és élelmisze­rek csomagolására alkalmas zacskók gyártóit keresi. Hogyan fejlődhetne a kecskeméti ipar a cégek befizetéseiből? BATizi györgy Ha a helyi adó egy része a termelést bővítő társaságoknak jutna, akkor többen jutnának munkához Évente hatszázmillió boríték. Ennyit gyárt a hatvan munka­társat alkalmazó kecskeméti Goessler Kuverts Papírfeldolgo­zó Kft. Csaknem egy évtizede annak, hogy a svájci családi vál­lalkozás Magyarországon is ki­alakított egy termelési közpon­tot. A fejlődés dinamikus, jó döntés volt nálunk beruházni. A fenti megállapítást osztja dr. Batizi György, a cég ügyvezető igazgatója, amikor arról érdek­lődöm, hogy megérte-e céget alapítani nálunk. A történet 1901-re nyúlik visz- sza, amikor Hermann Goessler megalapította a családi cégét Zürichben. Azóta a családi cég nagyot fejlődött, ma már a sváj­ci két gyáron kívül egy osztrák és a kecskeméti leányvállalat al­kotják annak a vállalkozásnak a pilléreit, mely a kontinens 10. legnagyobb borítékgyártó cége. A kétszázhatvan alkalmazott csaknem negyede magyar. S hogy jól érzi-e magát Kecskemé­ten a cég? Igen, mert azok a ter­vek teljesültek, melyeket évek­kel ezelőtt kitűztek - hangsú­lyozza az ügyvezető igazgató. Előbb Kiskunmajsán, majd 2004-ben Kecskeméten indítot­ták el a termelésüket. A megye- székhelyen - elköltözve Majsá- ról - zöldmezős beruházás után kezdték el a termelést Az árbe­vétel az elmúlt két évben 50 szá­zalékkal emelkedett, s az idén Az Iparűzési adót vissza kellene forgatni - mondja BATIZI ANDRÁS. eddig húsz százalékkal nőtt az említett mutató, elemzi a gazda­sági helyzetet az igazgató. Amikor az adózásról kérde­zem Batizi Györgyöt, az ügyve­zető teljesen, természetesnek nevezi azt, hogy fizetni kell he­lyi adót.- Itt dolgozunk, ez a közösség fogadott be bennünket. Itt ké­pezték ki a mi munkásainkat, használjuk az infrastruktúrát, ezért támogatnunk kell a helyi­ek terveit a lehetőségeink függ­vényében. Ám úgy véli, hogy a városnak is segítenie kell a cé­geket A befolyó iparűzési adó egy részét vissza kellene forgat­ni. Jelenleg azok a cégek, me­lyek 350 milliót beruháznak, vagy 100 fővel emelik a dolgozói létszámot, 2007. végéig az ipar­űzési adó felét, vagy ha 200 mil­lió beruházást hajtanak végre, akkor csak a hetven százalékát fizetik. Sok vállalkozás eseté­ben ez a kedvezmény tehát lejár, s a teljes adót fogja fizetni. A ve­zető szerint az így megemelke­dett bevétel többlet részét egy külön alapba kellene csoportosí­tani. Erre bárki pályázhatna, aki újabb beruházásokat vagy további létszámbővítést valósí­tana meg. így a város hozzájá­rulna a gazdaság fejlesztéséhez, a cégek pedig bővítenék a foglal­koztatást a városban. Mindenki jól járna - véli az igazgató. ■ Barta Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom