Petőfi Népe, 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-29 / 228. szám

GAZDASÁGI ABLAK PETŐFI NÉPE - 2007. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT Félmillióval lehet kft-t alapítani - fontos változások a Cégtörvényben A mesterek bizalmasa vagyok képzés Élen jár az országban a megyei kereskedelmi és iparkamara Aki állást keres, annak segíthet a kamara ügyfélszolgálata változás A társaságok vezetői­nek, illetve azoknak, akik most alapítanak cégeket, érdemes ta­nulmányozni a Cégtörvény szeptember elsején életbe lépett változásait - tájékoztatott Puskásné dr. Csorba Éva, a ka­mara titkárhelyettese, jogi és igazgatási irodavezető. Tavaly jú­lius 1. óta a gazdasági társasá­gok számára lehetőség nyílott arra, hogy a cég- és a változásbe­jegyzési eljárást elektronikus úton tegyék meg. Ez jövő július 1-től kötelező lesz. A hónap ele­jétől a cégnévnek a választott cégformát (Kft., Bt., stb) vala­mint legalább a vezérszót kell ■ Zrt.-t ötmillió forinttal is lehet alapítani szeptembertől. tek, akik erre még csak készül­nek, elegendő ismerethez jussa­nak a vállalkozás indításakor várható problémákról, s arról, mit kell különösen átgondolni az üzleti stratégia meghatározá­sakor. A tananyag elsajátításá­ban nagy felkészültségű taná­rok segítenek a mesterjelöltek­nek. S olyan iskolákkal, műhe­lyekkel állunk kapcsolatban, melyek a kor színvonalának megfelelő körülményeket bizto­sítanak a gyakorlati vizsgákhoz.- Hány szakmában vizsgáztat a kamara mestereket?- Huszonhárom szakmában működik mestervizsga-bizottsá­gunk.- Évente hány új mester tesz vizsgát?- ÁÜagosan hatvan fő szerzi meg a mesterlevelet évente a huszonhárom szakmában. Ez­zel élen járunk az országban. A pedagógiai,- vállalkozói- és jogi ismereteket Kecskeméten kívül Baján is megszerezhetik a jelöl­tek. Ebben az évben egyébként, szeptemberben, 136 jelöltet fo­gadott mesterré 11 mestervizs­ga-bizottsági elnök Kecskemét főterén, a Hírős Hét ünnepi ren­dezvényei sorában - tekint visz- sza Pivon József. Az Idén a korábbihoz képest kétszer több mestert avattunk fel - mondja PIVON JÓZSEF. A tiszakécskei Pivon József magas képzettségű szak­emberként 36 éve vállal meghatározó szerepet a megye iparosságának épü­lését szolgáló érdekérvé­nyesítő szervezetekben (KIOSZ, IPOSZ, kamara.) A. Tóth Sándor Jelenleg a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kézműves tagozatának vezetője, s teljes jogú elnöki megbízott­ként ő felügyeli a mestervizsga­bizottságokat.- Ki jogosult ma a mester cím használatára? - kérdem Pivon úrtól.- Az, akinek államüag elis­mert szakképesítése van az adott szakmában; a szakmáját - annak teljes körében - magas színvonalon gyakorolja; elsajátí­totta a vállalkozáshoz szükséges közgazdasági, jogi és munka­ügyi ismereteket; felvértezte magát a tanulóképzéshez szük­séges tudással, és ebből, mint az előbbiekből is, sikeres mester- vizsgát tett. Az államilag elis­mert mesterképzés előtti idők­ben az idősebb szakemberekből álló helyi „mestertanács” dönté­se alapján lehetett valaki a szak­mája mestere, s használhatta a mester címet. A „mestertanács” a szakmában eltöltött éveket és a kivívott jó hírnevet vette figye­lembe a döntésénél. Néhány év­tizede működűt az államilag el­ismert mesterképzés és -vizs­gáztatás.- Napjainkban mi a célja?- A fő cél a szakmai tevékeny­ségek magasabb szintre emel­kedésének elősegítése, azáltal, hogy a szakemberek legszélesebb köre számára elérhetővé válik a több tudást feltételező mester cím megszerzése. A hazai mesterképzés a felnőtt- képzési rendszer meghatározó eleme, mely a szakmunkás vég­zettségű munkavállalóknak elő­relépés! lehetőséget, szakmai és erkölcsi értéket jelent.- Ezért vonzó a tanulás?- Tapasztalatom szerint több ok is közrejátszhat a mesterkép­zésre való jelentkezésben: a becsvágy, a szakmai elismert­ség hivatalossá tételének óhajtá­sa, vagy pedig az a prózai ok, hogy bizonyos - a személy- és vagyonbiztonságot fokozottan veszélyeztető - szakmákat mes­terlevél nélkül nem lehet vállal­kozásban gyakorolni. Jelenleg tizenegy szakma gyakorlásához kell a mestervizsga. De a több­ség leginkább azért akar mes­terré válni, mert megismerve a piac követelményeit - a pénzé­ért a legjobb minőséget akarja kapni a megrendelő -, azt ta­pasztalja, hogy a mesterlevél a vevő szemében minőségi garan­ciát jelent a munkájára. A piac igényeinek nyilvánvalóan a nagy elméleti és gyakorlati tu­dással rendelkező szakember képes jól megfelelni.- A vizsgára föl­készítő tanfo­lyam tananyaga mit tartal­maz?- A kor termelési és technoló­giai színvonalának megfelelő szakmai ismereteket, a tanuló- képzéshez szükséges pedagógi­át és a vállalkozások gazdálko­dásához nélkülözhetetlen alap­ismereteket. A tananyagot folya­matosan fejlesztjük. A vállalko­zási ismeretek oktatásának ket­tős célja van a mesterképzés­ben. Az egyik, hogy a már saját vállalkozást működtető mester- jelöltek segítséget kapjanak a vezetéshez, a cégfejlesztéshez. A másik cél, hogy azok a jelöl­■ A mesterlevél a vevő szemében minőségi garan­ciát jelent. tartalmaznia. A társaság székhe­lye ezentúl a cég bejegyzett iro­dája lesz, az pedig egyben a leve­lezési címe is. Azaz az a hely, ahol az üzleti és hivatalos iratok átvétele, érkeztetése, őrzése és rendelkezésre tartása történik. Ha a székhely nem azonos az ügyintézés helyével, akkor azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A változások következtében ügy­véd is jogosult lesz a székhely szolgáltatásra. Ügyvéd által el­lenjegyzett aláírás mintán is el lehet készíteni a cég képviselői­nek hiteles cégaláírási nyilatko­zatát, nemcsak a közjegyzői alá­írás hitelesítéssel ellátott címpél­dányon. Fontos változás, hogy kft.-t már 500 ezer forinttal is lét­re lehet hozni, a Zrt-k esetén pe­dig ötmillió forintra csökken a minimálisan elvárt jegyzett tőke. A nyilvánosan működő részvény- társaság alaptőke-minimuma húszmillió forint marad. RÉSZLETEK A 2007. ÉVI LXI. TÖRVÉNYBEN OLVASHATÓK. PUSKÁSNÉ OR. CSORBA ÉVA. MUNKAERŐPIAC Akinek elhe­lyezkedési gondjai vannak, az a hónap elejétől bizalommal for­dulhat a kamara kecskeméti ügyfélszolgálatához. A több mint 2000 taggal ren­delkező szervezet a gazdasági élet szinte minden területén rendel­kezik olyan kapcsolatokkal, me­lyeket az álláskereső érdekében fel lehet használni. Érdemes az ügyfélszolgálat vezetőjét, Benyó Lászlónét a 76/501-502-es telefo­non felhívni, s érdeklődni a szol­gáltatás jellegéről. Másrészt azon állásajánlók érdeklődését is vár­ják, akik megfelelő munkatársak­kal szeretnék erősíteni a cégük piaci helyzetét. A vállalkozások érdekében a kamarai munkaerő közvetítő csoport folyamatosan szondázza a piaci igényeket, fel­méréseket végez, hogy kiderüljön milyen képzettségű munkaerőt alkalmaznának a cégek. S az igé­nyek alapján felnőttképzést is szervez az iroda. A telefonos ügy­intézés mellett érdemes a kamara honlapjára klikkelni, (http://wvvw.bkmkik.hul. s ott at­tól függően hogy állást ajánl, vagy állást keres valaki, a munkaadói- vagy vállalói adaüapot kitölteni. BENYÓ LÁSZLÓNÉ Gazdasági Ablak A Petőfi Népe és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Felelős kiadó És főszerkesztő: Gazsó László Szerkesztő: Barta Zsolt, Gaál József, Sipos Zsolt Készült: AS-Nyomda Kft. Szilády Üzem, Kecskemét Tizenhat szakmában a vizsgáztató elnököt a kamara jelöli ki oktatás Egy jól sikerült gyakorlati képzésnek állás a jutalma - tavaly 1808 diák rendelkezett tanulószerződéssel A kamara a szakképzés terüle­tén évek óta komoly feladato­kat lát el - mondta Ördög Dóra szakképzési irodavezető. így felügyeli a gyakorlati képzőhelyek tevékenységét, a szakmai vizsgabizottságokba elnököket és tagokat delegál és tanulószerződéses tanácsadást is végez. Emellett szakmai gya­korlati szintvizsgáztatást is rendez. De a szervezet feladatai közé tartozik a mesterképzés és a mestervizsgáztatás is töb­bek között. Minisztériumi támogatással hat éve működtetik azt a kilenc tagú szakképzési tanácsadói hálózatot, mely tájékoztatást nyújt a tanulószerződés meg­kötésének a feltételeiről, és se­gíti a gyakorlati képzés meg­szervezését. A tavalyi tanévben 1808 diákot foglal­koztattak tanuló- szerződéssel, akik termelő cégeknél tanulják ki a szak­ma fogásait. A ta­pasztalatok alapján a társaságok veze­tői legjobbaknak a végzés után állást is kínálnak. Ördög Dóra azt is elmondta, hogy 16 féle szakmában a 11. és 12. évfolyamon tanulók gya­korlati ismereteit, szakmáju­kat aktívan gyakorló vállalko­zók elnökletével mérik fel. En­nek a szintvizsgának az a cél­ja, hogy még a szakmai záró­vizsgát megelőzően kiderül­jön, vajon elsajátí- tották-e a szüksé­ges tudást. A hat órás gya­korlati vizsgafel­adatot sikeresen kell teljesíteni ah­hoz, hogy a tanuló majdan a szakmai záróvizsgára me­hessen. A szint­vizsgák decemberben kezdőd­nek, 800 diák ad számot isme­reteiből. A következő tanévtől a 16 szakmában a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara szervezi ■ A feladatbank nyilvános, hoz­záférhető a ka­mara honlap­ján, így készül­hetnek rá mind a gyakorlati ok­tatók, mind a tanulók. és koordinálja a Szakma Kivá­ló Tanulója Versenyt (SZKTV). Ennek keretén belül megren­dezik a kezdő szakmunkások versenyét, valamint az intéz­mények és a gazdálkodó szer­vezetek kiállítását is. A gazdaság és a szakképzés kapcsolatának erősítése érde­kében április 1-jétől 16 szak­mában a kamara jelöli ki a vizsgaelnököt. A többi - keres­kedelemhez, iparhoz tartozó, államilag elismert szakképesí­tést nyújtó szakmai - vizsgára a háromfős vizsgabizottságba az egyik tagot szintén a köztes­tület delegálja. A felkért szak­értők tavaly 8000 vizsgázó is­mereteit mérték fel. ■ A mesterleveleket a Hírős Héten adták át Kecskeméten. Felvételünkön ÖRDÖG DÓRA, a kamara szakképzési irodavezetője és GÁL KATA oktatá­si stúdióvezető az átadás előtti pillanatokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom