Petőfi Népe, 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-26 / 225. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2007. SZEPTEMBER 26., SZERDA INTERJÚ A bajai kórháznak van múltja és jövője tóth Gábor Az egészségügyi dolgozókat eddig nem kényszerítették rá a tulajdonosi szemléletre Beadja pályázatát a városi kórház főigazgató-főorvosi posztjára a jelenlegi meg­bízott vezető. Tóth Gábor úgy véli: bár pokoli másfél év vár az intézményre és dolgozóira, van mód a ki­lábalásra. Megoldhatónak gondolja a feladatot, ráadá­sul a képviselők bizalmát is élvezi. Géczy Zsolt- Tény, az előző vezetésnek is tagja volt. Mégis bíznak Ön­ben a képviselők, szemben a volt főigazgatóval.- Való igaz, az egyik igazgató- helyettes voltam, feladatköröm a minőségügy és a sebészeti mátrix vezetése volt alapvető­en. De azt tudni kell, a honi kór­házi struktúrában a főigazgató egyszemélyi felelős, 0 felel mindenért, a döntés joga is az övé. A döntésekről pedig nem­egyszer utólag értesültünk. Nem mindent beszélt meg ve­lünk az elődöm. Közelkép DR. TÓTH GÁBOR 1962-ben született Pécsett. Ott végzett az orvostudományi egyete­men, majd 1989 októberé­ben került Bajára. Első munkahelye azóta is a vá­rosi kórház urológiai osztá­lya. 1993-ban szakvizsgá­zott urológiából. 2001-ben főorvosi címet kapott. 2005- ben andrológus szakvizsgát szerzett, abban az esztendő­ben európai minőségirányí­tási rendszer menedzser diplomát is átvehetett. Idén Szegeden, a gazdaságtudo­mányi egyetemen két szakot is elvégzett. Két diplomát kapott: orvos-közgazdász, valamint egészségügyi me­nedzser. Július ötödiké óta megbízott főigazgató-főorvos a bajai kórházban. Nős, két gyer­meke van. Praktizál, ma­gánrendelése is van. Sza­badidejében sokat olvas, könyvet és újságot egy­aránt. Szereti a sportot, te­niszezik és fallabdázik. DR. TÓTH GÁBOR úgy érzi, megfelelő stratégiával rendelkezik az intézmény eredményes irányításához.- Ki kereste meg és ajánlotta fel a megbízatást?- Dr. Révfy Zoltán polgármes­ter. A döntést egy hosszas meg­beszélés előzte meg, melyen a véleményemet kérdezték a ki­alakult helyzetről. Miután elmondtam, milyen megoldáso­kat látok a helyzet­ből való kilábalásra, megbíztak a kórház vezetésével. Mivel a képviselő-testület egészségügyi bizottságának tagja vagyok, ar­ról tudtam, hogy 210 millió fo­rint a kórház akkori vezetője ál­tal tervezett hiány, ekkora összegű támogatási igénnyel lé­pett az önkormányzat elé. Meg­bízatásomat követően, másnap az üyenkor szokásos egyenleget megcsináltattam a kórház gaz­dasági vezetőivel. Akkor viszont már kijött egy 300 millió forin­tos hiány. Ám ez, hangsúlyo­zom, csak akkor lenne így, ha nem csinálnánk semmit. De az összeg nagysága azért megle­pett engem is.- Pályázatot írt ki a város a vezetői posztra, ugyanakkor elvárták, hogy előálljon a hosszabb távú stratégiával.- Ezt várták el, én pedig vál­laltam. Hiszen, ha valakit meg­bíznak, akkor tudni szeretnék, hogy mit és hogyan akar majd csinálni. Tény, na­gyon nehéz másfél év vár a kórházra. Ez biztos. Az ápri­lis elsejével történt változások egyik legnagyobb veszte­se az intézményünk. Jelentő­sen csökkent az ágyszámunk és az úgynevezett teljesítmény volumen korlát is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy korlátozták az OEP támogatási lehetőségün­ket. Ez kissé ellentétes a köz­gazdaság alapismérveivel, de nekünk ehhez kell visszaszab­ni a ruhánkat. Most ez törté­nik. Másfél éves folyamat lesz, sok nehézséggel, küszködés­sel. De hiszek abban, hogy en­nek a kórháznak van jövője, mint ahogy több százéves múlt­ja is. Ha nem hinnék benne, hogy meg tudom oldani a fel­adatot, nem vállaltam volna el a vezetést.- Ötleteket a képviselőktől is kapott. Épületek felszabadítá­sát és a gazdasági társasággá alakulást is javasolták.- Előnytelen az épület struk­túránk, úgynevezett pavilon­rendszer vagyunk. Nem egy nagy, hanem sok, idézőjelben kis épületünk van. Én is azon vagyok, hogy egyet-kettőt fel­szabadítsunk, mert ez a mű­ködtetésben megtakarítást je­lentene. Szerintem megoldható lesz, hiszen rövid időn belül be­fejeződik a sebészeti épület re­konstrukciója. Pazar, gyönyörű épület lesz. Utána költözhet a szemészet, melynek helyén el­indul majd a rehabilitációs osz­tály kialakítása. Szeretnénk, ha az épületek egy része kiürülne. Persze, ha csak becsukjuk, tönkre megy. Viszont bérbe ad­ni is óvatosan lehet. Ez egy egészségügyi intézmény, a gyó­gyítás folyamata nem terhelhe­tő. Például zajjal, nagy jármű forgalommal nem járhat a bérlő vállalkozása. Ami a gazdasági társasággá alakulást illeti, érde­mes tisztázni, ez nem jelenti azt, hogy akkor korlátlanul jön a pénz. Nem egy életmentő megoldás, a forrás mértéke et­től nem lesz több. Vitathatatla­nul vannak előnyei. Hitelképes lesz, az áfát visszaigényelheti, az amortizációt elszámolhatja satöbbi. Hátránya, hogy a dolgo­zóknak az a fajta biztonság, amit a közalkalmazotti státusz ad, megszűnik. De gazdasági társaságban az sem mindegy, ki a fő tulajdonos és hány szá­zalékban. Az egyik városi mo­dell kifejezetten jónak tűnik, ott két céget alapítottak. Egy Va­gyonkezelő Gt.-t ingatlanállo­mány üzemeltetésre, magyarul adja a technikát. A másik Egészségügyi Szolgáltató Gt. feladata a lakosság szakellátá­sa, azaz adja a humán erőfor­rást, mely tudja ezt a technikát alkalmazni. Mindkét kft. tulaj­donosa az önkormányzat.- Nyilván nem csak a város­atyáknak, hanem a Önnek is vannak ötletei a stabilizációra.- Rendkívül fontos, hogy mennyit dolgozhatunk. A kór­ház bevételeinek döntő többsé­gét a fekvőbetegek ellátás hoz­za. Van olyan kormányzati el­képzelés, mely szerint igyekez­nek nagyobb hangsúlyt, és ez­zel együtt pénzt a járó beteg el­látásra fordítani. Szeretném ez utóbbit jobban felfuttatni. Jelen­leg a bevétel 75-25 százalék arányban oszlik meg az előbbi javára. A járóbeteg ellátásban a megengedett kapacitásunk nincs teljesen kihasználva. Job­ban oda kell figyelni a pénzünk­re, amiért keményen megdol­goztunk. Korábban az egész­ségügyi dolgozókra nem volt rá­kényszerítve a közgazdasági, a tulajdonosi szemléletmód. Sze­retném elérni, hogy pontosabb, precí­zebb legyen az el­számolás. Mindent dokumentáljanak, amit az orvosok el­végeznek, mert csak akkor fizet az OEP, s akkor lesz több pénz. A munkát elvé­gezzük, ez a mi pénzünk, „ne ajándékozzuk el”. Persze, a be­tegforgalmat is növelni kellene. Én azt szeretném elérni, hogy azokkal a megbetegedésekkel, melyeket itt tisztességgel el tu­dunk látni, ne kelljen elmenni, esetleg több száz kilométerrel odébb. S ezzel plusz költségek­be verni magukat a bajai és kör­nyékbeli embereknek. Sajnos, bizonyos szakmáknál rendkí­vül magas a betegek százalékos elvándorlása, a legdurvább szám a 38 százalék. Fontos az okok feltárása és a szükséges lépések megtétele.- Év végéig 50-60 milliót kért működési költségre a várostól, ezt reálisnak ítélte a képvise­lő-testület. Mit hozhat a jövő?- Sajnos, látnok nem vagyok. Itt minden attól függ, hogy az úgynevezett telje­sítmény volumen korlátunk milyen lesz. Várhatóan ok­tóberben megtud­juk a jövő évi szá­mokat. Csökkenést nem tudok elképzelni, de tény, hogy jövőre még érződik majd az idei veszteség hatása. A tava­lyi év lezárásakor is már történt jelentős adósság átütemezés, ehhez jött még az idei, április el­sejei változás. A kettő együtt sokkoló volt. Az elkövetkező másfél év nagyon nehéz, de 2009. már minden bizonnyal sokkal jobb lesz. Bízom a jövő­ben, így a pályázatot is beadom a főigazgató-főorvosi posztra. ■ „Jobban oda kell figyelni a pén­zünkre, amiért keményen meg­dolgoztunk.” ■ „Szeretném el­érni, hogy pon­tosabb, precí­zebb legyen az elszámolás.” Bácsborsódi piknik-park A község apraja-nagyja jelen volt, amikor Csömör László polgármester átadta a Piknik­parkot Kertész Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal osztályvezetője elmondta: az önkormányzat kétszer is eredményesen pályázott a Leader-programban fejlesztésekre. Az elnyert pénzből jött létre az öt fedett térből és ugyanennyi grillező- és halfőzőhelyből, továbbá két játszóházból álló szabadidőpark. Segítséget ígértek a túrákhoz sió Az idegenforgalom fellendítése ki léptekben lehetséges Az idő jó, a sörünk hideg. Ezen szavakkal köszöntötte Benke Béla, a Szedresi Ifjúsági és Kör­nyezetvédelmi Egyesület elnö­ke az Összefogás a Sió-turizmus fellendítéséért című rendez­vény vendégeit A medinai ta­lálkozón a SZIGET és a Gemen- ci Vízisport Egyesület két ígér­vénnyel lett gazdagabb. Be is mutatták a társaságok a maguk készítette úszóstéget. Béres Vilmos, a Pannon Market Rt. elnök-vezérigazgató­ja és Háry János, sióagárdi pol­gármester további egy-egy stég megépítésének költségeihez ajánlott fel anyagi segítséget a fiataloknak. Szalai László pedig büszkén mutatta be az egykori malomból kialakított szálláshe­lyet. - Idén eddig kétszázan for­dultak meg itt. A berendezésre további közel hárommillió fo­rint pályázati támogatást ka­punk. Ebből az épületből biztos, hogy nem lesz szálloda, a vízi­túrázók nem is igénylik a lu­xust. Nem is hoz majd nagy be­vételt. A turizmus fellendítése apró léptekben történhet. Tud­juk, nem számíthatunk egy­szerre több százmilliós támoga­tásra - mondta Medina polgár- mestere. ■ G. Zs. Biztos kikötő az úszóstég - vélik a szakértők A VÍZI TÚRÁZÓK életét könnyíti meg a Sión a hétvégétől az az úszóstég, melyet a Szedresi Ifjú­sági és Környezetvédelmi Egye­sület és a Gemenci Vízisport Egyesület tagjai építettek Vida Norberttól, a GVSE titkárától megtudtuk, további négy mobil kikötőhelyre és egy csónakházra lenne szükség, hogy a túrázás­hoz, sportoláshoz a minimális feltételek adottak legyenek Ket­tő megépítéséhez várhatóan se­gítséget kapnak a szervezetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom